Országgyűlési napló, 1985. III. kötet • 1988. december 20. - 1989. május 12.

Ülésnapok - 1985-36

3055 Az Országgyűlés 36. ülése, 1988. december 22-én, csütörtökön 3056 biztosítás pénzügyeiről is tájékoztatást fél évben a parlament. Az egyes ellátások kiegészítéséről fél év leteltével az árak emelkedésének és a bevételek, kiadások alakulásának ismeretében lehet majd dönteni. Ez a megoldás garanciát ad arra az esetre is, ha a bérek, vagy az árak eltérnek a tervezett mértéktől. Tisztelt Országgyűlés! Tudom, hogy zsúfolt lesz a következő évek programja. A feladatok számát mi is szaporítani fogjuk törvényjavaslatainkkal, beszámolóinkkal és előterjesztéseinkkel. Ha a többség igazságérzetének megfelelő döntéseket akarunk, nem is tehetünk másként. Előzetes javaslatainkat, melyek a szociálpolitika, a társadalombiztosítás, az egészségügyi ellátás fontos kérdéseit ölelik fel, kidolgoztuk, vitára alkalmasnak tartjuk és január hónapban megküldjük Önöknek, hogy már az előkészítő munkába is bekapcsolódhassanak. Végezetül meg kell indokolnom a másik előterjesztésünket is. Az 1975. évi II. törvény módosítását azért kérjük, mert korlátozó paragrafusokat szeretnénk hatályon kívül helyezni. A térítési díj rendszer változása miatt a családi pótlék kifizetésének korlátozó szabályait, az egységes járulékfizetés miatt az egységes ellátást még szűk körben akadályozó bekezdéseket kérem helyezzék hatályon kívül. Tisztelt Ház! Én irigyelni tudnám azt a férfiút, aki képes volna olyan törvényjavaslatot előterjeszteni, amely kielégíti a munkaadót, de a munkást is — mondta évszázaddal ezelőtt a vita során Baross Gábor. Bevallom, én is így vagyok vele. Mégis a feladat nehézségének tudatában is törekedtünk olyan javaslat megfogalmazására, amely képes lehet megfelelni a többség kívánságának és igényeinek. Kérem, vitassák meg az előterjesztésünket és támogassák, ha egyet értenek vele. Köszönöm figyelmüket. (Taps.) ELNÖK: Dr. Mezey Károly képviselőtársunkat, a szociális és egészségügyi biztotság előadóját illeti a szó. DR. MEZEY KÁROLY: Tisztelt Országgyűlés! A Szociális- és Egészségügyi Minisztérium előterjesztésében egy törvénymódosítás és egy törvényjavaslat kerül a tisztelt Ház elé. Mindkettő a társadalombiztosítással kapcsolatos. A szociális- és egészségügyi bizottság megtárgyalta a javaslatokat, éles vita azonban nem alakult ki, mert a bizottság lényegében elfogadta és támogatja azokat. A társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény módosításáról szóló törvényt két küszöbönálló változás indokolja. Az egyik a gyermekintézmények térítési díjrendszerének 1989. évtől történő megváltozása, a másik az egységes társadalombiztosítási járulékfizetés bevezetése. Az előbbi kérdéskörhöz tartozik az 1975. évi II. törvény 30. §-a (1) és (2)-es bekezdésének, míg a másodikhoz a 118. §. (2) és (3)-as bekezdésének hatályon kívül helyezése. A gyermekintézmények térítési díjrendszerének megváltoztatása által indokolt módosításnak a bizottság szerint legfontosabb konzekvenciái a következők: 1. A szakmunkástanulók eddig kedvezményes térítési díjat fizettek, ugyanakkor a harmadévesek és kollégiumban elhelyezettek után nem járt családi pótlék. Most, mivel a térítési díj egységes lesz, ezen a téren élvezett kedvezményeiket elvesztik, méltányos, hogy családi pótlékban részesüljenek. 2. Egyedülálló biztosítottak árvaellátásban részesülő gyermeke után is járt családi pótlék. Újabb házasság esetén már nem maradt meg mindkét kedvezmény, ezért gyakori volt, hogy házasság helyett be nem jelentett élettársi viszonyra léptek és a gyermek így nem került igazi családba. 93 ezer árva-ellátottunk közül ebben a sorsban osztozott hatezer gyermek. Ezt a hátrányt oldja fel a törvény módosítása. 3. Gyermekintézménybe került gyermek után attól függően jár családi pótlék, hogy térítéssel vagy anélkül helyezték-e el. Mivel a térítés nélküli elhelyezés kivételes lesz, így ez a korlátozás megszűnik. A bizottság osztja a Szociális- és Egészségügyi Minisztériumnak azt a véleményét, hogy a gyermeknek jár tulajdonképpen a családi pótlék. Ha a gyermek térítésköteles intézeti elhelyezésben részesül, de az a szülőkön nem hajtható be, vagy ha kivételes térítésmentes elhelyezést nyer, úgy a családi pótlék az intézetet illeti. Ha nevelőszülőknél nyer elhelyezést, úgy az őket illeti majd meg. Véleményünk szerint a módosítások elvei jók, azokkal a bizottság egyetért és elfogadásra ajánlja. A társadalombiztosítási alapról szóló törvényről szeretném kihangsúlyozni, hogy az első lépcsője és megalapozója a társadalombiztosítás átfogó reformjának és ezzel kapcsolatban az egészségügyének is. A társadalombiztosítás megújításának szüksége a szociális- és egészségügyi bizottságban már régóta megfogalmazódott, annak többször hangot adtunk itt a parlamentben is. Most teljes egyetértéssel fogadtuk a Szociális- és Egészségügyi Minisztérium ez irányú törekvését. Mai társadalombiztosítási rendszerünk egyre kevésbé tölti be feladatát, ami részben abból ered, hogy összemosódott a költségvetéssel és finanszírozása a központi újraelosztási szférába került. Ebben a rendszerben a munkaerő újratermelésének költségei elszakadtak a realitástól, a központi finanszírozásban csak a végösszeg volt lényeges, a részletek aránytalanná váltak. Nem valósult meg igazán a biztosítási elv, mint a tartalékképzés, tartalékhasznosítás, fedezeti elv, beleértve az értékállóságot. Ez az összemosódás nemcsak a társadalombiztosítás működésére hatott kedvezőtlenül, hanem a költségvetésre is. Ma a társadalombiztosítási kiadások összege eléri a 260 milliárd forintot. 1950től a nyolcvanas évek elejéig a társadalombiztosítás mindig deficites volt és a költségvetésből kellett pótolni. Igaz, az 1985—86—87. évi szuficitet viszont elvonta a költségvetés. Ez évben várhatóan 22-25 milliárd között lesz a hiány, amelynek pótlása ismét a költségvetésre hárul. Társadalombiztosítási rendszerünk elégtelenségére utal, hogy miközben egyre nőnek a társadalombiz-