Országgyűlési napló, 1985. II. kötet • 1987. szeptember 16. - 1988. november 26.

Ülésnapok - 1985-33

2749 Az Országgyűlés 33. ülése, 1988. november 26-án, szombaton 2750 Befejezésként ehhez azt tenném hozzá, tegnap fel­merült az egyik képviselő részéről, hogy a honvé­delmi tárca „bélését" is mutassuk be. Tavaly ősz­szel teljes nyíltsággal, szabadon tárgyaltuk, egészen addig, hogy mibe kerül egy katona, mibe kerül egy eszköz. Nyüt volt. Érthetetlen, nem lett tovább adva. Én a Parlament nyilvánosságát használtam fel most arra, hogy csak a sajtó segíthet nekünk eb­ben, hogy terítse ezeket az adatokat. Hisz, ami nem titkos, azt mi nem titkoltuk eddig sem. Kö­szönöm szépen a figyelmüket. (Taps.) ELNÖK: Megkérdezem, hogy az írásos kiegészítő jelentés, valamint Straüb F. Brúnó szóbeli kiegészí­tése ismeretében kíván-e valaki szólni? Juhár János? Igen? öné a szó. Dr. JUHÁR JÁNOS: Az Elnöki Tanács tájékoz­tatóját örömmel és egyetértéssel vettem tudomásul. Bevallom, lényegesen könnyebb lett volna a helyze­tem, ha a honvédelmi bizottság álláspontját is isme­rem, mert így a rövid elmondandóm egyrésze fedi az általuk elmondottakat. De mivel Pest megyéből egy testületi felkérést kaptam, hogy erről a kérdés­ről röviden tájékoztassam a Parlamentet, ezért kérem a Tisztelt Ház körülbelül 3 percnyi türelmét és fi­gyelmét. A rendelettel kapcsolatosan érdeklődéssel figyel­tem a sajtóban, a televízióban kibontakozó vitát, az illetékesek véleményét. Főleg az érdekelt, hogy milyen érvek, milyen elképzelések szóltak a beve­zetendő törvény mellett. Elmondhatom, már akkor is éreztem, hogy ezek az eszközök, ezek az érvek, amelyek a tömegtájékoztatásban és a szóbeli ki­egészítésben most röviden elhangzottak, engem sem győztek meg, de azt hiszem a lakosság többi részét sem. El kell mondanom, Pest megyében majdnem tíz­ezer aláírást gyűjtöttek. Ebben az akcióban a tár­sadalom legszélesebb rétegei vettek részt, az egyhá­zaktól, a párt- és állami testületektől az iskoláig; volt ahol a tbc szűrésen megjelentek látták el kéz­jegyükkel a tiltakozást. Közben szaporodtak a hír­adások a sajtóban, a különböző tömegszervezetek­től — képviselőtársaim is jelezték — a fővárosból, de más megyékből is, hogy a közvélemény egésze elutasítja a készülő rendeletet. A reakciókból látha­tó, hogy ez a kérdés a társadalom egészét érinti — és itt csatlakoznék a honvédelmi bizottság véleményé­hez —, hogy az elmúlt évben a jogalkotásról szóló törvény, az 1987. évi XI. számú törvény alapján csak parlamenti döntéssel, törvénnyel szabályozható ez a kérdés. A Parlamentnek egyébként is az Alkotmányban lerögzített joga és lehetősége, hogy lényegi kérdé­sekben a döntést saját hatáskörébe vonja. Ezért egyetértek a honvédelmi bizottság állás­pontjával és kérem a beterjesztőket— a Parlament is kérje fel őket —, hogy az egész törvényt, mint egy­séges egészet, tehát nemcsak a lég-, gáz- és riasztó­pisztolyt, hanem az egész törvényt dolgozza át és úgy terjessze a plenáris ülés elé. (Taps.) Eltekintve a lég-, gáz- és riasztófegyverektől, tu­domásom szerint körülbelül 150 ezer egyéb fegyver van magánkézben. Én, mint orvos, bevallom, ezt sok­nak tartom. Az a véleményem és javaslatom, hogy ezeknek a tartásához szükséges feltételeket, jogosít­ványokat felül kellene vizsgálni és időnként ellenőriz­ni kell. A törvény, mint tudjuk, vagy legalább is én tudom, mert ismételten tanulmányoztam, egy olyan feltételhez is köti, mint az egészségügyi alkalmasság. Mint tudjuk, ez az élet folyamán változhat. Ha valaki egy bizonyos életkorban megkapta ezt a lehetőséget, akkor azt — mint a személygépkocsivezetői jogosít­vány kérdését és ellenőrzését is — bizonyos időkö­zönként szintén ellenőrizni kellene. Számomra ez a kérdéskör különösen azért is fon­tos, mert mint orvos-képviselő, lelkiismeretem sze­rint nem szívesen szavaznék meg olyan törvényt, amely a fegyverek tartásának liberalizálásához ve­zet, tovább ronthatná a társadalom úgy sem nagyon jó morális állapotát, és az ezekkel való élés, vagy visszaélés újabb lelki, vagy testi egészségkárosodást okozna. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps.) ELNÖK: Kérdezem Szirtesné Tomsits Erika kép­viselőtársunkat, kíván-e szólni? SZIRTESNÉ Dr. TOMSITS ERIKA: Egyetlen mondatot szeretnék mondani: Egyetértek Juhár kép­viselőtársammal, az országgyűlés ha a törvényes­ségnek érvényt akar szerezni, akkor nincs választási lehetősége: ezt a kérdést törvényben kell szabályoz­nia. (Taps. ) ELNÖK: Németh Ferenc, Békés megyei képviselő­társunk. NÉMETH FERENC: Tisztelt Képviselőtársaim! A legrövidebb hozzászólás következik az elmúlt há­rom nap alatt. Mivel az Elnöki Tanács elnöke, a hon­védelmi bizottság titkára meggyőzött arról, hogy az 1988. évi 23. számú törvényerejű rendelet általam és választópolgáraim által kifogásolt 12. §-át visz­szavonják, így elállók hozzászólásom elmondásától. Támogatom, hogy e törvényerejű rendelet törvény legyen. Köszönöm. (Taps.) ELNÖK: Kíván-e még valaki szólni? Ügyrendi kérdés, vagy ehhez? (Derültség.) FILLÓ PÁL: Tisztelt Ház! Elnézést kérek. Egyet­len egy gondolatot szeretnék felvetni, mert engem borzasztóan irritál. Nem értem a törvényerejű ren­delet előkészítőit, hogy egy országgyűlési bizottság állásfoglalását miért nem vették figyelembe? Azt hiszem, itt a Ház színe előtt is el kell mondani azt, ha komolyan akarják venni a Parlament munkáját, akkor egy bizottságnak, de nemcsak egy egész bizott­ságnak, hanem minden egyes képviselőnek a véle-

Next

/
Oldalképek
Tartalom