Országgyűlési napló, 1985. II. kötet • 1987. szeptember 16. - 1988. november 26.

Ülésnapok - 1985-33

2749 Az Országgyűlés 33. ülése, 1988. november 26-án, szombaton 2750 Befejezésként ehhez azt tenném hozzá, tegnap felmerült az egyik képviselő részéről, hogy a honvédelmi tárca „bélését" is mutassuk be. Tavaly őszszel teljes nyíltsággal, szabadon tárgyaltuk, egészen addig, hogy mibe kerül egy katona, mibe kerül egy eszköz. Nyüt volt. Érthetetlen, nem lett tovább adva. Én a Parlament nyilvánosságát használtam fel most arra, hogy csak a sajtó segíthet nekünk ebben, hogy terítse ezeket az adatokat. Hisz, ami nem titkos, azt mi nem titkoltuk eddig sem. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps.) ELNÖK: Megkérdezem, hogy az írásos kiegészítő jelentés, valamint Straüb F. Brúnó szóbeli kiegészítése ismeretében kíván-e valaki szólni? Juhár János? Igen? öné a szó. Dr. JUHÁR JÁNOS: Az Elnöki Tanács tájékoztatóját örömmel és egyetértéssel vettem tudomásul. Bevallom, lényegesen könnyebb lett volna a helyzetem, ha a honvédelmi bizottság álláspontját is ismerem, mert így a rövid elmondandóm egyrésze fedi az általuk elmondottakat. De mivel Pest megyéből egy testületi felkérést kaptam, hogy erről a kérdésről röviden tájékoztassam a Parlamentet, ezért kérem a Tisztelt Ház körülbelül 3 percnyi türelmét és figyelmét. A rendelettel kapcsolatosan érdeklődéssel figyeltem a sajtóban, a televízióban kibontakozó vitát, az illetékesek véleményét. Főleg az érdekelt, hogy milyen érvek, milyen elképzelések szóltak a bevezetendő törvény mellett. Elmondhatom, már akkor is éreztem, hogy ezek az eszközök, ezek az érvek, amelyek a tömegtájékoztatásban és a szóbeli kiegészítésben most röviden elhangzottak, engem sem győztek meg, de azt hiszem a lakosság többi részét sem. El kell mondanom, Pest megyében majdnem tízezer aláírást gyűjtöttek. Ebben az akcióban a társadalom legszélesebb rétegei vettek részt, az egyházaktól, a párt- és állami testületektől az iskoláig; volt ahol a tbc szűrésen megjelentek látták el kézjegyükkel a tiltakozást. Közben szaporodtak a híradások a sajtóban, a különböző tömegszervezetektől — képviselőtársaim is jelezték — a fővárosból, de más megyékből is, hogy a közvélemény egésze elutasítja a készülő rendeletet. A reakciókból látható, hogy ez a kérdés a társadalom egészét érinti — és itt csatlakoznék a honvédelmi bizottság véleményéhez —, hogy az elmúlt évben a jogalkotásról szóló törvény, az 1987. évi XI. számú törvény alapján csak parlamenti döntéssel, törvénnyel szabályozható ez a kérdés. A Parlamentnek egyébként is az Alkotmányban lerögzített joga és lehetősége, hogy lényegi kérdésekben a döntést saját hatáskörébe vonja. Ezért egyetértek a honvédelmi bizottság álláspontjával és kérem a beterjesztőket— a Parlament is kérje fel őket —, hogy az egész törvényt, mint egységes egészet, tehát nemcsak a lég-, gáz- és riasztópisztolyt, hanem az egész törvényt dolgozza át és úgy terjessze a plenáris ülés elé. (Taps.) Eltekintve a lég-, gáz- és riasztófegyverektől, tudomásom szerint körülbelül 150 ezer egyéb fegyver van magánkézben. Én, mint orvos, bevallom, ezt soknak tartom. Az a véleményem és javaslatom, hogy ezeknek a tartásához szükséges feltételeket, jogosítványokat felül kellene vizsgálni és időnként ellenőrizni kell. A törvény, mint tudjuk, vagy legalább is én tudom, mert ismételten tanulmányoztam, egy olyan feltételhez is köti, mint az egészségügyi alkalmasság. Mint tudjuk, ez az élet folyamán változhat. Ha valaki egy bizonyos életkorban megkapta ezt a lehetőséget, akkor azt — mint a személygépkocsivezetői jogosítvány kérdését és ellenőrzését is — bizonyos időközönként szintén ellenőrizni kellene. Számomra ez a kérdéskör különösen azért is fontos, mert mint orvos-képviselő, lelkiismeretem szerint nem szívesen szavaznék meg olyan törvényt, amely a fegyverek tartásának liberalizálásához vezet, tovább ronthatná a társadalom úgy sem nagyon jó morális állapotát, és az ezekkel való élés, vagy visszaélés újabb lelki, vagy testi egészségkárosodást okozna. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps.) ELNÖK: Kérdezem Szirtesné Tomsits Erika képviselőtársunkat, kíván-e szólni? SZIRTESNÉ Dr. TOMSITS ERIKA: Egyetlen mondatot szeretnék mondani: Egyetértek Juhár képviselőtársammal, az országgyűlés ha a törvényességnek érvényt akar szerezni, akkor nincs választási lehetősége: ezt a kérdést törvényben kell szabályoznia. (Taps. ) ELNÖK: Németh Ferenc, Békés megyei képviselőtársunk. NÉMETH FERENC: Tisztelt Képviselőtársaim! A legrövidebb hozzászólás következik az elmúlt három nap alatt. Mivel az Elnöki Tanács elnöke, a honvédelmi bizottság titkára meggyőzött arról, hogy az 1988. évi 23. számú törvényerejű rendelet általam és választópolgáraim által kifogásolt 12. §-át viszszavonják, így elállók hozzászólásom elmondásától. Támogatom, hogy e törvényerejű rendelet törvény legyen. Köszönöm. (Taps.) ELNÖK: Kíván-e még valaki szólni? Ügyrendi kérdés, vagy ehhez? (Derültség.) FILLÓ PÁL: Tisztelt Ház! Elnézést kérek. Egyetlen egy gondolatot szeretnék felvetni, mert engem borzasztóan irritál. Nem értem a törvényerejű rendelet előkészítőit, hogy egy országgyűlési bizottság állásfoglalását miért nem vették figyelembe? Azt hiszem, itt a Ház színe előtt is el kell mondani azt, ha komolyan akarják venni a Parlament munkáját, akkor egy bizottságnak, de nemcsak egy egész bizottságnak, hanem minden egyes képviselőnek a véle-