Országgyűlési napló, 1985. II. kötet • 1987. szeptember 16. - 1988. november 26.

Ülésnapok - 1985-33

2751 Az Országgyűlés 33. ülése, 1988. november 26-án, szombaton 2752 menyét illenék a kormányzatnak figyelembe venni. Köszönöm figyelmüket. (Taps.) ELNÖK: Kíván-e szólni valaki? Horváth István elvtárs belügyminiszterünk. HORVÁTH ISTVÁN: Tisztelt Országgyűlés! Én nem kívántam felszólalni, mert a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke megindokolta a kialakult szituációhoz vezető döntés-előkészítést és amnak szempontjait is. Azt hiszem, most felesleges volna már a magyarázkodás, annál is inkább, mert ha az országgyűlés úgy dönt — és a kormány, valamint a Belügyminisztérium természetes, hogy ennek készséggel fog majd eleget tenni -, hogy ebben az ügyben ne törvényerejű rendelet, hanem törvény legyen, akkor a kormány ezt elő fogja készíteni és az országgyűlés fog dönteni ennek az ügynek a szabályozásában. Csak annyit szeretnék hozzátenni most, — és ez semmiképpen ne befolyásolja önöket a döntésben —, hogy amikor a szabályozásnak az előkészítése folyt, és a szerencsétlen gázpisztoly, riasztópisztoly, meg légfegyverek ügyével kapcsolatos álláspont kialakult, természetesen az ezt megalapozó közvélemény is létezett. Ez a közvélemény viszont most hallgat, és most hallatszik az a közvélemény, amely ellenzi ezt, ámbár úgy tűnik, hogy ez az erőteljesebb és ez a nagyobb. A kormány követni fogja majd ezt, és nem fog ellenkezni az — itt az Országgyűlésben is megnyilvánuló — széleskörű közakarattal. Ami pedig a kérdésnek azt a részét illeti, hogy milyen vélemény mennyire marad figyelmen kívül, arról kötelességem Önöket informálni. Akik kívánják, módjuk van a jegyzőkönyvekbe is betekinteni. Az Elnöki Tanács ülésén voltak ugyan aggályok és voltak kérdések, vajon helyes lesz-e vagy hogyan lesz helyes megoldani ezt a kérdést, de sem a honvédelmi bizottságnak ott jelen lévő elnöke — akit én itt a távollétében természetesen nem kívánok a bizottság titkárával szembe állítani -, sem pedig más, ez ellen az elgondolás ellen nem tiltakozott. Aggály és esetleg másfajta megoldással kapcsolatos útkeresésre szóló felhívás volt. Még egyszer tehát azt szeretném mondani, s kérem szépen, hogy önök döntsék el: mi legyen. A kormány kész arra, hogy felülvizsgálva ezeket a pontokat, az Elnöki Tanács elé terjessze a törvényerejű rendelet módosítására, illetve e pontoknak a hatályon kívül helyezésére, és kész arra is, ha önök kívánják, hogy ebben az ügyben törvényelőterjesztés legyen az Országgyűléshez. (Taps.) ELNÖK: Újra kérdezem, kér-e valaki szót. (Nem.) A vitát lezárom. Kérdem Elnöki Tanácsunk elnökét, kíván-e az elhangzottakra viszontválaszt adni? STRAUB F. BRÚNÓ: Nem, köszönöm szépen. ELNÖK: Én is köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Hallottuk a Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökének kiegészítését és meghallhattuk az Elnöki Tanács törekvéseit is. Ezt követően a honvédelmi bizottság és több képviselőtársunk azt javasolta, hogy a lőfegyverekre és lőszerekről törvény szülessék. Azt kérem tehát először, hogy ebben döntsünk. Ki ért egyet azzal, hogy a lőfegyverekről és lőszerekről törvényt alkossunk? Aki igen, kézfelemeléssel szavazzon. (Megtörténik.) Megállapítható a többség. Azt kérdem meg tehát, hogy ki van ellene? (Senki) Ki tartózkodott a szavazástól? (Hárman.) Bejelentem, hogy az országgyűlés többségi szavazattal, három tartózkodás mellett úgy határozott, hogy a lőfegyverekről és a lőszerről törvényünk szülessék. Felkéri ezért az országgyűlés a Népköztársaság Elnöki Tanácsát, hogy a törvény előkészítéséről, illetve előkészíttetéséről intézkedjék, addig is az erről született törvényerejű rendeletet hatálytalanítsa. (Taps.) Most következik az egész jelentés megszavaztatása. Kérdem, hogy egyetért-e a módosítással az országgyűlés? Az Elnöki Tanács jelentését tudomásul veszi-e az országgyűlés? (Igen.) A rendkedvéért: van-e, aki ellene van? (Nincs.) Tartózkodott-e valaki a szavazástól? (Nem) Az országgyűlés egyhangúlag vette tudomásul a módosítással az Elnöki Tanács jelentését. Napirend szerint következik Kovács Lászlóné képviselő módosító javaslata az élelmiszerekről szóló 1976. évi IV. törvényt módosító 1988. évi IV. törvényről. Kovács Lászlóné budapesti képviselőtársunké a szó. KOVÁCS LÁSZLÓNÉ: Tisztelt Országgyűlés! Törvénymódosítási indítványomat azzal a céllal terjesztem képviselőtársaim elé, hogy a fogyasztói érdekvédelem ne szenvedjen csorbát. 1988. március 17-én az országgyűlés 24. ülésén az élemiszerekről szóló 1976. évi IV. törvény módosításával kapcsolatosan törvénymódosító javaslattal éltem. Módosítási javaslatom lényege, mint ahogy az önök előtt lévő jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság jelentésében benne foglaltatik, hogy a gyártás, előállítás és a forgalombahozatal elkülönüljön. Ez alatt azt értem, hogy egy gyártótól független szerv döntsön arról, hogy egy termék közfogyasztásra forgalomba hozható-e vagy sem. Ezzel kapcsolatosan szeretnék szólni arról, hogy mit is jelent a fogyasztó nyelvén megfogalmazva a törvény ezen kifogásolható része, és felhívjam továbbá a figyelmet a mindennapi életben tapasztalható visszásságokra. Azt tapasztalja a vásárló, hogy a fogyasztási termékek jelentős részének ára nincs arányban a minőséggel. Ennek egyik oka az, hogy egy adott termékcsoportban keresleti piac van, a kereskedőnek és így a fogyasztónak is azt kell megvenni, amit kap. Mint ahogy ezt csütörtökön Beck elvtárs is említette a piacgazdasággal kapcsolatban. Az élelmiszerek minőségének ellenőrzésekor nyert