Országgyűlési napló, 1985. II. kötet • 1987. szeptember 16. - 1988. november 26.
Ülésnapok - 1985-33
2747 Az Országgyűlés 33. ülése, 19< amelyet a Hazafias Népfront és az Országos Béketanács átirata is alátámasztott, hogy a riasztó és gázpisztolyok engedélyezését vissza fogjuk vonni. (Taps.) Ezt fogom javasolni, ha odajutunk. Legyen szabad azonban a dolog megértéséhez az előzményekről is beszélni. A lőfegyverekkel és a lőszerekkel kapcsolatosan jelenleg érvényben van két belügyminiszteri rendelet és három évvel ezelőtt fölmerült az a szükséglet, hogy ilyen fontos kérdést egy magasabb jogszabály, jelesen egy törvényerejű rendelet szabályozzon. Ennek a kidolgozása az elmúlt három év alatt megkezdődött és idő közben érkeztek olyan észrevételek is, hogy a modern technika, jelesül például gázpisztoly, riasztópisztoly birtoklását is rendezze ez a rendelet. Meg kell mondani, hogy a törvényerejű rendelet, amiről szó van, 90 százalékban a lőfegyverekkel foglalkozik és az összes azzal kapcsolatos ügyekkel és ezt sokkal gondosabban és alaposabban rendezi, mint a korábbi két belügyminiszteri rendelet tette. És csak egy kis hányadát képezi a riasztópisztoly, légfegyver, gázpisztolyra vonatkozó megjegyzés. A probléma nem olyan egyszerű, hogy ezt engedélyezzük vagy nem engedélyezzük; itt figyelembe kell venni, hogy tízezrekre tehető, vagy százezret is elérhet a légfegyvereknek a száma, mert már az országban vannak, nem lehet tudni hogy milyen nagy számú a behozott gázpisztoly, riasztópisztoly. Ezek tiltása olyan adminisztrációt tenne szükségessé, — Villányi elvtárshoz kellene fordulni ennek a fedezetéért — vagy pedig valamilyen más módon kellene ezt a kérdést megoldani. Tehát nem egyszerű, bonyolult dologról van szó, de az Elnöki Tanács mindenesetre föl kell hogy vállalja, hogy rendbe tegye és a közvélemény újonnan megnyilvánult tiltakozását figyelembe véve, változtassa meg ezt a rendeletet. Egyébként szeretném fölhívni a figyelmet, hogy a törvényerejű rendelet életbelépésének határideje január 1-je, tehát van időnk, hogy ezt megfontoljuk és adott esetben megváltoztassuk. Köszönöm figyelmüket. (Taps.) ELNÖK: A honvédelmi bizottság nevében Török Mihály, a bizottság titkára szól. TÖRÖK MIHÁLY: Tisztelt Ház! Erre a tárgyalásra nem került volna akkor sor, hogyha a honvédelmi bizottság június 14-i ülésén a fegyver, lőszer törvény kidolgozásakor a bizottság javaslatát figyelembe veszik. Jelentem a Parlamentnek, hogy a törvényt időben megkapta a bizottság, megtárgyalta, véleményezte javaslatra. Megszületett, az egész törvényt együttesen alapvetően időszerűnek, szükségesnek tartotta, de a bizottság egyértelműen kiemelte a törvényből, hogy a riasztó és gázpisztolyok engedélyezése a mai társadalmi állapotokban nem segít, hanem ronthat, ezért a bizottság javasolta: hogy ezt ki kell a törvény tervezetéből venni. (Taps.) Javasolta azt meggondolni, hogy önvédelem céljából, úgymint más fegyvert, engedélyhez kösse, aki azt megkapja, az vásárolhassa, az vizsgázzon belő?. november 26-án, szombaton 2748 le, gondoskodjon a tárolásáról, hogy idegen, jogtalan kezekbe ne kerüljön. (Taps.) Az volt a véleményünk, a lakosságot a rendőrségnek és nem önmagának kell megvédeni. (Taps.) Indokunk a következő volt: ezek a fegyverek, ha bűnöző kezébe kerülnek, nem védő, támadófegyverek. Főleg a gázpisztoly. Alkalmas lefegyverezni váratlanul, éles fegyverrel felfegyverzett, biztonsági feladatot ellátó személyeket és hozzájutni olyan fegyverekhez, amivel utána, úgymondom, népirtást lehet végrehajtani, vagy rablást. Alkalmas fenyegetésre, alkalmas félreértések előidézésére és tragédiák bekövétkeztetésére. Egy ilyen gázpisztolyt valaki valahol elővesz, szembe fogja egy fegyveres — mondjuk egy rendőrre, vagy egy katonai-járőrre, az használja a fegyverét és bekövetkezik a tragédia. Segítheti a gyermekbűnözést. Ha pedig gyermekek kezébe kerül játszani, tragédiák tömkelegét idézheti elő, hisz bebizonyított, egy méterről a riasztófegyver hatása a szemet kiégeti, a gázpisztoly pedig mindenkit megbénít. Ha ez gyermekek kezébe játszóeszközként kerülhet, ez egy gyermektragédia-sorozatot hozhat magával. Úgy véleményeztük, hogy az engedélyezés nem segíti a közbiztonságot, az engedélyezés félelmet kelt a lakosságban és ezt így a törvénybe bevenni nem lehet. Ugyanakkor a törvényben, ha így marad benne, megakadályozza a szerveket, akik erre jogosultak, hogy akinek illegálisan van — vagy bárhonnan szerezte —, de birtokában van, mielőtt még felhasználja bármire, be lehessen gyűjteni. Tehát nem lehet eljárni a törvény alapján senkivel szemben mindaddig, míg nem használja. Ezen kívül javasoltuk a kormány részére — mert tulajdonképpen véleményt kértek tőlünk —, hogy a nagy hordereje miatt ez a rendelet inkább törvény legyen és jöjjön a Parlament elé, mint hogy elnöki tanácsi rendelet legyen. A bizottság ezt a javaslatát most is fenntartja. (Taps.) Jelentem, az igazsághoz tartozik még a következő. Ezzel a honvédelmi bizottság elnöke bízott meg, Ő részt vett az Elnöki Tanács ülésén. Ugyancsak az Elnöki Tanács két tagja egyben a honvédelmi bizottság tagja is. Mindhárman tiltakoztak, hogy ez benne maradjon a törvényben, ellene szavaztak, ennek ellenére nem sikerült túlsúlyban kerülniük. Mi sajnáljuk, hogy így történt, mi magunkat — a fegyveres erők, szervek tagjait is - riadalommal tölt el, hogy ezt törvénybe iktatjuk. Azt javasoljuk, vonja vissza az Elnöki Tanács és a Parlament döntse el, törvény lesz-e belőle, vagy törvényerejű rendelet, és akkor kerüljön ide a következő ülésünkre. Befejezésül egy gondolatot szeretnék még a Parlamentnek jelezni. A honvédelmi bizottság ezen ülésén részt vettek a sajtó, a rádió, a TV képviselő. Egyetlen egy gondolatban, egyetlen egy közelményben nem jelent meg a honvédelmi bizottság állásfoglalása, csak az, hogy ülést tartott, megbeszélték ezt a törvényt. Kérem a sajtó képviselőit, hogy ilyen jelentős ügyekben a tartalmát is legyenek szívesek elmondani.