Országgyűlési napló, 1985. II. kötet • 1987. szeptember 16. - 1988. november 26.
Ülésnapok - 1985-32
2719 Az Országgyűlés 32. ülése, 1988. november 25-én, pénteken 2720 ELNÖK: Egyetért-e ezzel az igénnyel, kéréssel az Országgyűlés? Kérem ezt kézfelemeléssel jelezze. (Megtörténik.) Köszönöm. Nem is kérdem meg, mert egyértelműsíthetően mutatkozó többséget jelent. Az Országgyűlés megadja ezt a felhatalmazást. Kérünk 10 perc szünet után még egy rövid folytatást. Hadd kérdjem: ügyrendi kérdés? BENJÁMIN JUDIT: Tisztelt Országgyűlés! Elnézést kérek, hogy ilyen későn kérek szót. Egy megjegyzést szeretnék tenni az előzőekben történtekhez. Nem helyeslem azt, hogy egy képviselőt lebeszélnek a módosító indítványról azért, mert késő van. Hozzá kell tegyem: azt se helyeslem, ha ezért egy képviselő viszszavonja az indítványát. Köszönöm szépen. (Taps.) ELNÖK: Meglehet, őszintén szólva helyére kell tenni, már csak annak érdekében is, hogy az Országgyűlés munkája folyamatos lehessen, és hogy tudjuk tartam ennek valamiféle fegyelmét. Akkor vissza kell térnünk a házszabályok eredeti megfogalmazásához, ahol is a módosító indítványokat legkésőbb 8 nappal az ülésszak előtt be kell nyújtani. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy felszólaláskor nem ismételheti ezt meg a képviselő. De kérem, akkor erősítsen meg bennünket az Országgyűlés, hogy ezt követően a házszabályok szigorú betartásával járjunk el. Egyetért ezzel az Országgyűlés? (Igen. Taps.) Köszönöm. Most 10 perc szünetet rendelek el. (Szünet: 19.17-19.30. -Elnök: Stadinger István) ELNÖK: Tiszteit Országgyűlés! Folytatjuk munkánkat. Az előbbi kérdés tárgyalása során szóba került, hogy még az októberi ülésünkön törvényerejű rendelettervezetként volt becsatolva a végrehajtásról, a vállalkozói nyereségadóról és a magánszemélyek jövedelmi adójának módosításáról szóló törvények hatálybalépésével, kapcsolatos átmeneti rendelkezések kérdése. Most, ahogy a pénzügyminiszter elvtárs elő is adta, ez törvényként lett előterjesztve. Most az ebben a kérdésben való állásfoglalással folytatjuk munkákat. A terv- és költségvetési bizottság ülésén az arról szétosztott anyagban - amely a képviselő elvtársaknál van —, a jelentésben az 5. pont: egy új, 8. számú bekezdés beiktatását indítványozzák, és a jelenlegi 8. számúnak 9.-re való megváltoztatását. Az indítvány lényege az új 8. pont: hogy a cukorgyártási tevékenységet folytató adóalany a törvény hatálybalépése előtt elhalasztott amortizáció összegét 1990. december 31-ig elszámolhatja. Kérdem a tisztelt Országgyűlést, hogy miután ezzel a kérdéssel a miniszter elvtárs is egyetértett, tehát a bizottság és a kormány között egyetértés van, elfogadja-e ezt a módosítást? Aki elfogadja, szíveskedjék kézfelemeléssel szavazni. (Megtörténik.) Köszönöm. Nyilvánvaló a többség. Ellene van-e valaki? Nincs. Tartózkodott-e valaki a szavazástól? (Kettő tartózkodás.) Tisztelt Országgyűlés! Kimondom a határozatot. Az Országgyűlés a vállalkozási nyereségadóról és a magánszemélyek jövedelemadójának módosításáról szóló törvények hatálybalépésével kapcsolatos átmeneti rendelkezésekről szóló törvényjavaslatot két tartózkodás mellett elfogadta. Tisztelt Országgyűlés! Napirend szerint következik a központi műszaki fejlesztési alapról szóló törvényjavaslat tárgyalása. Dr. Tétényi Pál elvtársat, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnökét illeti a szó. DR. TÉTÉNYI PÁL: Tisztelt Országgyűlés! A Minisztertanács megbízásából előterjesztem a központi műszaki fejlesztési alapról szóló törvényjavaslatot, amelyhez indokolást és részletes háttéranyagot csatoltunk. Közismert, hogy az utóbbi évtizedek során a műszaki haladás világszerte gyorssá vált. Hatására átrendeződtek a gazdasági erőviszonyok, nem csupán az egyes országok, hanem nagyobb egységek, országcsoportok között is. Uj, dinamikusan fejlődő régiók tűntek fel, egyes országok a legkorszerűbb technika bázisán néhány évtized alatt évszázados léptékű fejlődési pályát futottak be. Az országok nagy részében a gazdasági stratégiák középpontjába került a lépéstartás a műszaki fejlődéssel. Az állami gazdasági politika egyik vonala a sikeres országokban, hogy elősegíti a piaci hatások, a piaci verseny minél erőteljesebb érvényesülését. Ugyanakkor az állam közvetett és közvetlen eszközökkel, mindenekelőtt az innovációbarát gazdasági környezet kialakításával segíti az új ismeretek átvételét, az új technika gyakorlati alkalmazását. Az állam a fejlett országok többségében jelentős szerepet játszik a rövid távon haszonnal nem kecsegtető, de hosszabb távon beérő, valamint a vállalati tőkeerőt és kockázati képességet meghaladó kutatási és fejlesztési tevékenység támogatásában is. Ez kiterjed a szellemi és fizikai infrastruktúra, tehát az oktatás, képzés, távközlés, közlekedés, informatika közvetlen fejlesztésére, továbbá a műszaki fejlesztés csomópontjain nyújtott támogatásokra, a fejlesztési pályák építésére. A- magyar gazdaság műszaki fejlesztésének meggyorsításához is szükséges, hogy legyenek meg a vállalkozások kibontakoztatásának lehetőségei, az állami funkciók ellátásának eszközei és ezek együttesen a gazdaság korszerűsítésének irányába hassanak. Részletesen szóltunk erről abban a jelentésben, amelyben a hazai műszaki fejlődést világgazdasági összehasonlításban elemeztük. E jelentésünket 1988. május 31-én megvitatta és elfogadta az Országgyűlés három bizottsága. A kutatás és műszaki fejlesztés központi pénzügyi forrásait nálunk kisebb részben az állami költségvetés, nagyobb arányban a központi műszaki fejlesztési alap biztosítja. Az alap működése és ehhez a gazdálkodó szervezetek hozzájárulása nem új elem a gazdaságban, már hosszú ideje összességében rendeltetésének megfelelően működik, stabil eleme a műszaki fejlesztés feltételrendszerének. A rendszert a gazdasági szabályozás változásaival és az ötéves népgazdasági tervek
