Országgyűlési napló, 1985. II. kötet • 1987. szeptember 16. - 1988. november 26.

Ülésnapok - 1985-32

2715 Az Országgyűlés 32. ülése, ií amit korábban mondtunk. Az ellenérveim: 37 ezer kisvállalkozót tartunk nyilván, ebből 300 nem esik a 3 milliós nyereség kategóriájába. Azt gondolom, ez egyértelműen bizonyítja, hogy ennek a kategóriának ez nagyon nagy kedvezmény, azt a kört érinti, amely tényleg kisvállalkozás. Tízszázalékos nyereségrátát fel­tételezve, ez 100 millió forint éves árbevételig jelent kedvezményezett adókulcsot. Ha tehát ezt ilyen nagyságrendben háromszorosára emelnénk, ami a javaslat lényege, több mint három­szorosára, ennyiben kiterjeszti a kört, és akkor már tényleg sérti a versenysemlegesség elvét, mert már nemcsak kisvállalkozások kerülnek bele, akiket tuda­tosan akarunk preferálni — épp Tallóssy Frigyes javas­latának megfelelően —, hanem másokat is, és akkor már nem azonos terhekkel működnek. Szeretnék arra is utalni, hogy a kisvállalkozások egyéb más kedvezményeket is kapnak a jövő évi sza­bályozásban. Ezek között most csak azt említem meg, hogy 20 milliós bérig nincs keresetszabályozási rend 89-től sem, ami azt jelenti, hogy ezt az adóterhet is kedvezményként élvezik. Végül azt is megemlíteném, hogy döntés van abban, hogy a sokszor és joggal szi­dott ellenértékadó megszűnik. Ez nyüván nagyrészt a kisvállalkozások árbevételeit fogja növelni. Mindeezek alapján szeretném kérni a tisztelt parla­mentet, hogy az eredeti beterjesztés szerint a terv- és költségvetési bizottság véleményét fogadja el. Sziráki képviselő elvtárs javaslataival, véleményének túlnyo­mó többségével egyetértek. Engedje meg, hogy két­három megjegyzést tegyek mondanivalójához. A vállalkozási adónak nemcsak az a feladata, hogy a vállalkozásokat ösztönözze. Ezt egy adó mindig csak korlátozottan tudja csak megtenni. Egy adónak természetéből folyó természetes funkciója a társada­lom közös kiadásainak biztosítása. És ennek jogán ép­pen az adott gazdálkodó szervben megtermelt jövedel­meket korátozza. Azok helybeli felhasználását csök­kenti. Tehát ennek az adónak is elsődleges funkciója, a klasszikus funkciója a társadalmi közös kiadások fedezete. Nagyon sokszor elhangzott az előző napirend vitá­jában is a magas kamat, amely bizonyos negatív ösz­tönzést tartalmaz. Azonban szeretnék ehhez egy-két megjegyzést fűzni. Az első: ez a magas kamat inflatív gazdaságban következik be, tehát nominális mértékét az infláció mértékéhez kell viszonyítani. Azt, hogy hogyan hat ez a kamat, azt mutatja, hogy Magyaror­szágon ilyen kamat mellett nem az a probléma, hogy a vállalati megtakarítás nagy. A vállalati megtakarítás mindenféle nemzetközi összehasonlításban Magyaror­szágon rendkívül alacsony. Következésképp nekünk a megtakarításra való ösztönzésünk, aminek egyik fő eszköze a kamat, még mindig rendkívül alacsony. A másik pedig az a tény, hogy visszatart-e a hitel­felvételektől ez a kamatszint? Egyértelmű válaszom, hogy nem. Magyarországon nem az a jellemző, hogy hitelkínálat van és a hiteligény ennél alacsonyabb, hanem teljes mértékben a fordítottja. Egyébként va­lamennyi vállalati képviselő e körüli gondjait ecse­?& november 25-én, pénteken 2716 telte. Tehát ezek együttes mérlegelésével kell nekünk a jövőben is a megoldást megtalálnunk. Sas vári képviselő elvtárs egy pontosbító megjegy­zést tett. Én a délutáni, a terv- és költségvetési bizott­ságban kialakult megállapodást tartom jelenleg is. Kedves képviselő elvtársak! Azt gondolom, hogy a két vita együttesen olyan helyzetet teremtett, hogy felelősséggel dönthetnek a vállalati törvény elfogadá­sának kérdésében. Tisztelettel kérem a kormány ne­vében, hogy a beterjesztett javaslatot megszavazni szíveskedjenek. ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Következik a ha­tározathozatal. Van valakinek valami véleménye? Zu­• gást hallottam. Közbeszólás: Ez csak nyugtalanság. ELNÖK: Igen, elhiszem. A törvényjavaslatot beterjesztő pénzügyminiszter, valamint a terv- és költségvetési bizottság álláspontja közt az adó általános mértékét illetően eltérés van. Ugye a pénzügyminiszter az adóalap 3 millió forintot meghaladó részének 55 százalékát, a bizottság pedig 50 százalékát javasolja számított adónak minősíteni. Hyen esetben a házszabályok szerint először a Minisz­tertanács javaslata felett kell dönteni. Kérem tehát. Ki ért egyet a kormány azon javaslatával, hogy a szá­mított adó kulcsa 55 százalék legyen? Aki igen, kéz­feltartással szavazzon. (Megtörténik.) Tizenketten ér­tettek egyet az 55 százalékos adómértékkel. ELNÖK: Most meg kell kérdeznem, noha a több­ségi szavazat előre látható, ki ért egyet a terv- és költ­ségvetési bizottság javaslatával, vagyis azzal, hogy a számított adó kulcsa 50 százalék legyen? (Számolják.) ELNÖK: Köszönöm. Ki tartózkodott a szavazás­tól? (Halk közbeszólások, hogy ki ellene.) ELNÖK: Nincs ellene, itt tartózkodás lehet csak. Azért nem lehet ellene, bocsánat, ha azt mondom, mert két alternatíva van. Van egy 55 és egy 50 száza­lék. Harmadik nincs, egy tartózkodás lehet csak. ELNÖK: 28 tartózkodás. Megállapítom, hogy az Országgyűlés kétségkívül megállapítható többségi sza­vazattal, 28 tartózkodással az adó általános mértékét 50 százalékban határozta meg. Tallóssy Frigyes kép­viselőtársunk azt javasolta és javaslatát a terv- és költ­ségvetési bizottság elutasító döntése után is fenntar­totta, hogy a számított adó küszöbértéke ne 3, hanem 10 millió forint legyen. A kormány, valamint a terv­és költségvetési bizottság ezzel nem ért egyet, és ugyanazt javasolja, hogy az adóküszöb értékét válto­zatlanul 3 millió forint értékben állapítsa meg az Or­szággyűlés. E vélemény esetén is előbb a kormány javaslata felett kell dönteni. Tehát ki ért egyet a kor­mány azon javaslatával, hogy a számított adó alsó kü­szöbe 3 millió forint legyen? (Szünet, számolnak...) ELNÖK: Ugy tűnik, hogy a többség, de azért foly-

Next

/
Oldalképek
Tartalom