Országgyűlési napló, 1985. II. kötet • 1987. szeptember 16. - 1988. november 26.
Ülésnapok - 1985-32
2691 Az Országgyűlés 32. ülése, ií ELNÖK: Akkor a következőt teszem szavazásra: ki fogadja el a kormány beszámolóját? Előbb csak a beszámolót és utána a két variánst tenném szavazásra. Egyetértés van ebben? A beszámoló elfogadása felett kérek szavazni. Aki elfogadja, kézfelemeléssel szavazzon. (Szavazás után:) Kétségtelen többség. Ki van az A-variáns elfogadása mellett? (Nem - hangzik a teremből.) Ki van ellene? (Szavazás.) Ellene van 48 képviselőtársunk. Tartózkodás - ki tartózkodott. (Szavazás.) Tartózkodott 42 képviselőtársunk. Akkor most kérdezem meg, hogy ki van a B változat mellett? (A — hangzik a teremből.) Bocsánatot kérek, az A változat mellett? (szavazás.) A többség. Ki van az A változat ellen? (Szavazás.) Az A változat ellen van 26 képviselőtársunk. Ki tartózkodott a szavazástól? (Szavazás.) 43 tartózkodás. Következik a B változat. Ki van a B változat mellett? Nincs senki. (A teremben megjegyzés hangzik el, hogy erről nem kell tovább szavazni.) Ki van ellene? (Derültség.) Ki tartózkodott a szavazástól? Senki. Megismétlem és kihirdetem a határozatot: az országgyűlés az Országos Tervhivatal elnökének beszámolóját, valamint felszólalásokra adott válaszát jóváhagyva, kétséget kizáró többségi szavazattal jóváhagyva tudomásul vette és az 1989. évi gazdaságpolitikai feladatokat az előterjesztett A változat szerint határozta meg. (Helyes - hangzik a teremben.) Tisztelt Országgyűlés! Napirend szerint következik a vállalkozási nyereségadóról szóló törvényjavaslat. Nem sorolom, mert egyszer már elmondtam. Dr. Villányi Miklós képviselőtársunk (derültség), bocsánat, pénzügyminiszter elvtársé a szó. DR. VILLÁNYI MIKLÓS: Tisztelt Országgyűlés! Második olvasásban van terítéken a nyereségadó-törvény. Hiszem, hogy ezúttal megvannak a döntés feltételei. Egy átdolgozott, kiegészített, tartalmában, szerkezetében, nyelvezetében is jelentősen módosított törvényjavaslatot terjesztettem elő. Az októberi ülésszakon a bevezetőben szóltam a nyereségadó-törvény lényegéről, gazdaságpolitikai jelentőségéről. Kitértem arra, hogy a vállalatokat, szövetkezeteket, társaságokat, magánvállalkozásokat hogyan érinti a törvény. Ismertettem a felmerült aggályokat, fenntartásokat, csokorba szedtem a különböző érveket, ellenérveket. Ezek megismétlése most felesleges. Az előző napirend kapcsán szó esett a magyar gazdaság helyzetéről, a jövő évi gazdaságpolitikáról és a várható eszköztárról, az államadósság nagyságáról. Az előterjesztett törvényjavaslatok indoklása keretében ezért inkább az elvégzett munkáról szólok. Külön írásos anyagot bocsátottunk rendelkezésükre, amelyben összefoglaltuk a változások lényegét. Igénybe vettük a jogi bizottság és a terv- és költségvetési bizottság tagjainak segítségét, akiknek közreműködésükért ezúton is köszönetet mondok. Konzultáltunk a törvényjavaslat benyújtása előtt a képvise8. november 25-én, pénteken 2692 lők egy csoportjával. Szakértőink igyekeztek választ adni a bizottsági és képviselőcsoport-üléseken felvetett kérdésekre. A nyereségadózás működési környezetének jobb megismertetését szolgálja a Szociális és Egészségügyi Minisztérium írásos tájékoztatója a társadalombiztosítási járulék jövő évi feltételeiről, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal tájékoztatója a bér- és keresetszabályozás 1989. évi rendjéről. Ez utóbbiban néhány ponton változott a jövő évre tervezett rendszer: — a bérmechanizmus további liberalizálása érdekében az Országos Érdekegyeztető Tanácsban létrejövő, a bérnövelési maximumra vonatkozó ajánláshoz a kormány nem kapcsol szankciót, tehát a bérmechanizmus, semmilyen átlagbérszabályozást nem tartalmaz, sőt a felső korlátba a kormány nem kíván beleszólni, azt a Kamara és a szakszervezet ügyének tekinti; — indokolt a vezetői érdekeltségi rendszer további jelentős liberalizálása, a központi kötöttségek oldása. Ennek megfelelően a jövőben a munkáltató határozhatja meg a prémiumfeladatot és a prémium mértékét. A vállalkozási nyereségadótörvény-javaslat a parlament ülésén elhangzottakat figyelembe véve nem tartalmaz végrehajtási rendeletet. A javaslat szerint mindössze két kérdésben kap a kormány felhatalmazást külön szabály alkotására. Az egyik a gyorsított amortizáció, a másik az elmaradott térségekben működő adóalanyoknak nyújtható nyereségadó-kedvezmény. Az előbbi a műszaki fejlesztést hivatott segíteni azáltal, hogy egyes állóeszközök gyorsított leírását lehetővé teszi. Ismert, hogy ez a gyorsításnak megfelelő összegben nagyobb költségelszámolást és ezzel arányos adókedvezményt jelent. Az élen járó technikát és technológiát képviselő gépeket, berendezéseket indokolt e kedvezményben részesíteni, mivel ezeken a területeken az átlagosnál nagyobb az erkölcsi avulás. A gazdaságilag elmaradt térségben működő gazdálkodó szervek kedvezménye e térségek fejlesztését, a foglalkoztatottság növekedését hivatott elősegíteni. Többen javasolták, hogy tegyük lehetővé a kedvezmény kiterjesztését a gazdasági szerkezetváltással intenzíven érintett néhány térségre is. Ezt indokoltnak látjuk. Lehet az ott működő szervezeteket kezdvezményezni és lehetséges a térségben megvalósított beruházásokat ösztönözni. Esetleg a kettő kombinációja is előfordulhat, ezen ma még dolgozunk. Mindkét adókedvezményre az a jellemző, hogy a feltételek változása következtében a kedvezmények tartalma és mértéke változhat. Változnak a műszaki fejlődés irányai, trendjei, változnak a gazdaságilag elmaradott vagy a struktúraátalakítással érintett térségek, módosulnak a foglalkoztatottsági mutatók. Ezért javasoljuk, hogy kapjon felhatalmazást a Minisztertanács arra, hogy ezeket külön rendeletben szabályozza. A terv- és költségvetési bizottság ülésén külön ígéretet tettem arra, hogy az elmaradott térségekre vonatkozó nyereségadó-kedvezményről szóló MT rendelet-tervezetet döntés előtt — még ebben az évben — a bizottság elé terjesztjük. A bizottság vitáján részt vesznek az érintett térségek képviselői is.