Országgyűlési napló, 1985. II. kötet • 1987. szeptember 16. - 1988. november 26.

Ülésnapok - 1985-32

2693 Az Országgyűlés 32. ülése, 1988. november 25-én, pénteken 2694 Az adókedvezmények köre, száma növekedett. Ezek közül jelentősebb az élelmiszer-kiskereskedelem 40 százalékos kedvezménye a Parlament kereskedelmi bizottságának javaslatára. Biacs Péter képviselő ajánlotta a kedvezmény kiterjesztését a sütő- és tésztaiparra, a növény olajiparra is. Megállapodtunk vele, hogy a kedvezmény a tészta- és sütőiparra terjed ki. Bővült az adókezdvezményre jogosító közszolgáltatói, kulturális és egészségügyi tevékenységek köre is. Bánffy György és Sasvári József képviselők javaslatára. A jogi bizottság ülésén Tallóssy Frigyes képviselő fölvetette, hogy indokolatlan a vállalkozásszerűen működő, általában speciális luxusigényeket kielégítő sporttevékenységek adókedvezményben részesítése. Ez a törvény 6. sz. mellékletének módosítását igényli, amely ma valamennyi sporttevékenységet kedvezményezettként tüntet fel. Meg kell jegyeznem, hogy a parlament ifjúsági és sportbizottságának elnöke Tallóssy Frigyes javaslatát nem támogatja. Jószíwel elfogadjuk a Parlament döntését e kérdésben. Az Országgyűlés előző ülésén elhangzottak alapján született meg az átmeneti rendelkezésekről szóló törvényjavaslat, amelyet akkor még mint törvényerejű rendeletet ismertettünk. A törvényjavaslat tartalmazza a megszűnő jogszabályok alapján eddig igénybe vett, de meghatározott ideig még élő kedvezményeket, a megszűnő szabályozások miatt indokolt átmeneti intézkedéseket és a személyi jövedelemadó törvény előírásait érintő átmeneti rendelkezéseket. A törvényjavaslat a tételesen felsoroltakon felül minden korábbi nyereségadózás körébe tartozó leiratot hatályon kívül helyez. Ezzel tiszta helyzet alakul ki, csak a két törvényjavaslatban meghatározott szabályok élnek tovább. Nyugodtan állíthatom, hogy ezzel egy több évtizedes jövedelemszabályozási gyakorlattal szakítunk. Alacsonyabb szintű szabályozás már csak a szocialista államközi elszámolásokban és az úgynevezett decentralizált alapok egy részénél maradt fenn. Törekszünk ezeket is mihamarabb magasabb szintű szabályokba foglalni. A törvényjavaslat legtöbb vitát kiváltó pontja az adó mértéke volt. Már az októberi ülésszakon is ez volt a törvényjavaslat tárgyalásának kritikus pontja. Sokan úgy vélekedtek, hogy kevés volt az információ a végleges döntéshez. Ma sem népszerű, nekem mégis kötelességem kimondani, hogy a terv- és költségvetési munkák előrehaladásával egyértelműen igazolódott, hogy 1989-re az előterjesztettnél magasabb adómérték indokolt, sőt — mint az Országos Tervhivatal elnökének beszámolójából és a Magyar Nemzeti Bank elnökének felszólalásából kitűnt — további, költségvetési egyensúlyt javító intézkedésekre van szükség. Az előző napirend bemutatta a gazdaság helyzetét, ismertette a jövedelemfolyamatokat is, a pénzügyi egyensúly főbb jellemzőit. Az írásos anyagok minden korábbinál bőségesebb információkat szolgáltattak, mégis a bizottsági vitákban felmerült, hogy még mindig nem elegendő az információ a költségvetésről és a kapcsolódó elvonásokról. Természetesen nem lehet előrehozni a decemberi költségvetési vitát, elég lesz azon egyszer is átesnünk, de célszerű szólnom a még folyó tervezési munkák eddigi eredményeiről. Az 1989. évi állami költségvetés és államháztartás rendkívül nehéz helyzetben van. Tükrözi a gazdaság jövedelemtermelésében és újraelosztásban kialakult feszültségeit. A több mint három hónapja folyó intenzív munka eredményeként — amely az egyensúly javítására irányult —, a helyzetet a következők jellemzik. A gazdálkodó szervezetek támogatásával — a támogatáscsökkentő intézkedésekkel összhangban — az ez évi várhatónál 24 százalékkal lesz kisebb. A támogatások csökkentése elkerülhetetlen, mivel azok torzítják a valós ár- és költségviszonyokat, így ésszerűtlen döntéseket eredményeznek a gazdaság legtöbb területén és szerkezetmerevítő hatásuk miatt tompítják a piaci értékítélethez való alkalmazkodást. A mérséklés főként az élelmiszergazdaságra, a szénbányászatra, a rubel-elszámolású export árkiegyenlítésére, az ivóvíz- és csatornaszolgáltatásra koncentrálódik. A fogyasztói árkiegészítések előirányzata megegyezik az ez évi várhatóval. A jövő évi tervezett fogyasztói árszínvonal emelkedése egyes területeken (például tej, tejtermékek, helyi közlekedés) csak a támogatások szintentartását eredményezi. A beruházási támogatások csak a folyamatban levő beruházások forrásaira nyújtanak fedezetet, néhány esetben az eredetileg tervezett ütemnél lassúbb megvalósítás mellett. A vállalati beruházások támogatására Összesen kilencmilliárd forint szolgál. Az 1989. évi támogatáscsökkentési javaslatok a fogyasztói árszintnövekedés korlátai és a szociálpolitikai ellentételezési kötelezettségek miatt az eredetileg elképzelt nagyobb összeggel szemben így 25 milliárdot tesznek ki. A társadalombiztosítás működésében a társadalombiztosítás reformjának első lépéseként már a jövő évben jelentős átalakításra kerül sor. Önálló alapként leválik az állami költségvetésről, az ellátások biztonsáságát törvény garantálja. A kiadások várhatóan 43 százalék járulékfizetést igényelnek, és teljes egészében a társadalombiztosítás bevétele a 10 százalék nyugdíjjárulék is. Ez az önállósághoz feltétlenül szükséges tartalék képzésére is elegendő. A kormány korábbi ígéretének megfelelően a felsőoktatásban és a központi kutatásban a támogatás növekedése a folyó kiadások reálértékének megtartásán túl fejlesztést is lehetővé tesz. Az egészségügyi és szociális ellátásban, közoktatásban, a közművelődésben, az ifjúsági és sporttevékenységben a pénzügyi források együttesen a működés szintentartását megközelítik. A többi területen — különösen a központi igazgatásban és a védelemben — a kiadások reálértéke lényegesen csökken. Az állami költségvetés egyéb kiadásait a nemzetközi kötelezettségek és az adósságállomány, főleg az eddigi lakáshitelek terhei határozzák meg. Külön intézkedések (például a lakásfinanszírozás rendszerének változása) nélkül itt akkora terhek jelennének meg, amelyek a pénzügyi folyamatok szempontjából kezelhetetlenek. A vállalkozási nyereségadó bevezetésével a kereseti