Országgyűlési napló, 1985. II. kötet • 1987. szeptember 16. - 1988. november 26.

Ülésnapok - 1985-32

2627 Az Országgyűlés 32. ülése, 1988. november 25-én, pénteken 2628 sárló turizmusnak amit a magyarok produkálnak. Itt ezt a gondolatkört be is fejezném, már két felszólaló is szólt erről, és Beck Tamás úgy érzem már valamifé­le jelzést is adott ezzel kapcsolatban, pozitív irányú jelzést. Az 1989. évi elgondolásokhoz kapcsolódóan töb­ben szóvátették, hogy a struktúraváltást nem segítjük elö a piacra orientált és a központi kormányzat által is elősegített megállapodásokkal, de nem segítjük elő a döntési mechanizmusok egyszerűsítésével, az enge­délyezési eljárások megváltoztatásával. Erről is nap mint nap hallunk, olvashatunk a hírközlő szervek kap­csán. Naponta szóba kerül a foglalkoztatás-politika. A tervezett okok hatására nyilván számolni kell a munkanélküliséggel, a központi és a helyi szociális há­lózat létrehozásával. A helyi szociális hálózat kialakí­tása elsősorban a tanácsok feladata. Mivel a tanácsok egy pénzalappal gazdálkodnak, várhatóan megszűnik a bérkötöttség, de fennmaradnak azok a jogi előírá­sok és korlátok, amelyek még napjainkba szabályoz­zák a szociális segélyezési eljárásokat. Ezek a norma­tív jogszabályok alapvetően még ágazati megfonto­lásból születtek, ezeket azonnal szükséges felülvizsgál­ni. Tisztelt Országgyűlés! Az új lakásgazdálkodásnak, és a hozzá kapcsolódó szociális támogatásrendszernek a jövő évtől működnie kell. Lényege, hogy a lakásépítési támogatás nem a la­káshoz, hanem a szociálpolitikához kapcsolódik. Kér­déses, hogy ilyen gyorsan fel tudnak-e készülni a pénzintézetek az új szociálpolitikához igazodó vizsgá­lati, elemzési és döntési mechanizmusra, illetve a sze­mélyi és tárgyi feltételekre. A rendelettervezetnek több hiányossága van. A tá­mogatási rendszer tárgyi hatálya nem terjed ki a lakás­bővítésre, még akkor sem, ha a bővítés révén éri el az építtető a méltányolható lakásigény megfelelő mérté­két. A szociálpolitikai támogatás csak a gyerekek után emelkedik, az eltartott egyéb családtagok után to­vábbra is csak 30 ezer forint marad a jövőben. Ez az intézkedés nem veszi figyelembe, hogy az eltartott családtagok legalább akkora terhet jelentenek a csa­ládnak, mint a gyermekek. Ha az infláció igaz, tíz év alatt mintegy 20 száza­lékkal csökkentek a reálbérek. Ha tetszik, ha nem, a lakosság jelentős része bérből és fizetésből él. Ezek­nek a reálértéke jövőre további 5-6 százalékkal csök­ken, mégpedig olyan fogyasztási árindex-struktúrával, ami alapvetően a mindennapos megélhetést biztosító élelmiszerárak nagymértékű emelését jelentené. Hiá­ba kerül kompenzálásra részben a családi pótlékban és esetleg némi más szociálpolitikai juttatásban, a ma­gam részéről megkérdezném, hog> egy négy fős csa­ládnál jelzett 4x720 forint felett 2880 forint többlet­kiadáshoz ez elegendő? Véleményem szerint nem. Az a baj, hogy számításaink erről soha, de soha nem szól­nak. Pedig a tiszta kép elengedhetetlen feltétele a bi­zalom és az utóbbira most nagyon nagy szükség van. Tisztelt Országgyűlés! Amit most el szeretnék mondani, az egy közel 1800 fős kollektívának az üze­nete, személy szerint Somogyi László miniszterünk­höz. Somogyi elvtárs a televízió Fórum című műso­rában ország-világ előtt elmondta, hogy a herendi por­celán, ha az olimpián indulna, aranyérmes lenne. Ez a kollektívának igen nagyon jólesett és nagyon szépen megköszöni ezt az elismerést, de az üzenetnek van egy másik része is (derültség), az pedig ahhoz kapcso­lódik, hogy húsz év óta ilyen jó eredményünk nem volt, és igen nagyon várták a dolgozók a Kiváló Válla­lat cím elnyerését. Én nagyon szívesen felvállaltam ezt az üzenetet, hisz művezető vagyok és nagyon jól emlékszem, hogy a tavalyi év második felétől azzal ösztönöztük a dol­gozókat a többletmunkára, hogy megpályáztuk ezt a címet, mindenhogyan teljesíteni kell a tervet, az elvá­rásoknak meg kell felelni. És igen szomorúan vették tudomásul, hogy az értékelésnél most valami hiba csú­szott be, vagy egyáltalán már nem jó ez az egész mun­kaverseny-mozgalmunk, nem tudom, hogy mi volt en­nek konkrét oka. Én úgy érzem, hogy ezt a mondan­dómat egy jelzésnek is felfoghatnák, mert bizonyára minden munkahelyen érzik azt, hogy a munkaver­seny-mozgalom valahogyan háttérbe szorult és lehet, hogy éppen ez az oka. Köszönöm szépen. (Taps.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Húsz perc szünetet tartunk. 11.35-kor folytatjuk az ülést. (Szünet: 11.14 h~11.38h. Elnök: Jakab Róbertné) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Folytatjuk mun­kánkat. Dr. Kőrös Gáspár képviselőt illeti a szó. DR. KŐRÖS GÁSPÁR: Tisztelt Országgyűlés! A kormány által beterjesztett tájékoztató részletes elem­zést ad a stabilizációs program 1988. évi várható telje­sítéséről és a következő évi feladatokról. Az elmúlt napokban és hetekben találkoztam és konzultáltam választóim több csoportjával, üzemi, szövetkezeti, ok­tatási területen dolgozókkal, valamint nyugdíjasokkal, és több száz szakszervezeti tisztségviselővel. Azzal bíztak meg, hogy jelenlegi helyzetükről, élet­körülményeikről közvetítsem véleményüket az Or­szággyűléshez. Változatlanul sok kritika hangzik el a korábbi évek hibás gazdaságpolitikájáról, az ország eladósodásáról, a felvett hitelek rossz felhasználásáról, és az ezzel ösz­szefüggő felelősségről. Mondják, hogy „akkor korábban nélkülünk dön­töttek". A hitelekről szóló adatokat szigorúan titko­san kezelték, de a következmény az egész népet terhe­li. A tájékoztató megállapította, hogy az első év főbb gazdaságpolitikai célkitűzései megvalósultak, mint például az adósságállomány növekedésének lefékezé­se, a külkereskedelmi egyensúly jelentős javulása, és más területeken is kedvező elmozdulás történt. Az előterjesztés szól az életszínvonallal összefüggő kérdésekről, és ehhez kapcsolódik felszólalásom — képviselőtársaim közül többen érintették ezt a terüle­tet. A lakossági fogyasztás csökkenése várhatóan egy­harmaddal több a tervezettnél. A fogyasztói árszínvo­nal meghaladja a tervezett 15 százalékot. A személyi

Next

/
Oldalképek
Tartalom