Országgyűlési napló, 1985. II. kötet • 1987. szeptember 16. - 1988. november 26.

Ülésnapok - 1985-32

2629 Az Országgyűlés 32. ülése, 1988. november 25-én, pénteken 2630 jövedelemadó kedvezőtlen hatása a termelésre, a túlmunkára nyilvánvalóvá vált. A jövedelmek rétegenként, csoportonként erősen differenciálódnak. A szellemi munka folyamatosan leértékelődött, ezt kifejezésre juttatták a pedagógusok, egészségügyi, tudományos, műszaki dolgozók és sokan mások. Az ifjúság, a nagycsaládosok, az alacsony nyugellátásból élők helyzete kritikussá vált. A lakosság 7-10 százaléka a létminimum, 20-25 százaléka a társadalmi létminimum alatt él. összefoglalva: 1988-ban a gazdagok gazdagabbak, a szegények szegényebbek lettek. Úgy tűnik, ez a tendencia folytatódik, ennek politikai következményei ma beláthatatlanok. Igaz, a kormány stabilizációs programja szólt az életszínvonal csökkenéséről, de a bekövetkezett helyzetet úgy érzem, a tervezettnél, a vártnál kedvezőtlenebbnek kell ítélni. Kedves Képviselőtársaim! Az előttünk levő tájékoztató, Hoós elvtárs expozéja felvázolja az 1989-es esztendő gazdaságpolitikai feladatait. Szükségesnek tartom és tisztelettel kérem a kormányt, vizsgálja meg, ne átlagszámok alapján a lakosság rendkívül differenciált anyagi helyzetét, életkörülményeit, megélhetési lehetőségeit, a korábban vállalt anyagi terhek teljesítéséből adódó gondokat, személyi és családi konfliktusokat. Ennek alapján a gazdasági stabilizációval együtt járó terheket úgy oszsza meg az állam, a vállalatok és a lakosság között, hogy megállításra kerüljön a további drasztikus életszínvonal csökkenés. Szükségesnek tartom a reálbérek stabilizálásának megteremtését. Hiszen bérünk, keresetünk úgy nő, hogy közben csökken. Mindehhez nélkülözhetetlen a bérreform előkészítésének felgyorsítása, és bevezetésének megkezdése. Fontos, hogyha az alapvető fogyasztási cikkek jelentős áremelésére sor kerül, akkor ezen cikkek áremelésének megfelelő kompenzálásra kerüljön sor a bérből és fizetésből élők körében. A bérben legelmaradottabb területeken ki kell dolgozni az elmaradás felszámolásának konkrét programját és ütemezését. Folytatni kell a kellő módon meg nem fontolt, hatásaiban nem kívánt folyamatokat eredményező személyi jövedelemadó felülvizsgálatát, a szükséges korrekciók elvégzését. A jövő évre tervezett fogyasztói árpolitika a lakosság fogyasztását sok területen és rétegnél a létminimum alá csökkenteni. Ezért megfontolásra ajánlom, hogy a tervezett központi áremelések több évre legyenek szétosztva. Javaslom továbbá a jelenlegi minimálbér 4000 forintra történő emelését. A negyvenórás munkahét bevezetését azokon a területeken, ahol ez még nem történt meg. Amennyiben a jövő évre tervezett életszínvonalat jelentősen csökkentő intézkedések bevezetésre kerülnek, teljes körű kompenzálásra van szükség a nyugdíjasoknál, s a gyermekneveléssel kapcsolatos szociális támogatásnál. Ezért az előterjesztéstől eltérően javaslom, január l-jétől minden nyugellátás és házastársi pótlék havi 550 forinttal és május l-jétől további 100 forinttal történő emelését. Kerüljön sor az l-es, 2-es csoportba tartozó rokkantak, vakok, személyi járadékára jogosultak részére a tervezett árindexnek megfelelő mértékű nyugdíjemelésre. Kezdeményezem a minimum nyugdíj összegének 3700 forintban történő egységes megállapítását. Ebben az esztendőben a gyermeknevelés költségei jelentősen növekedtek. Széles körű elégedetlenséget váltott ki a gyermek- és csecsemő cikkek jelentős áremelése, de számos olyan termék van, amely a gyermekek neveléséhez, tanításához nélkülözhetetlen, és nagy mértékben megdrágult az utóbbi 10-11 hónapban. Ha ez a tendencia tovább folytatódik, beláthatatlan hatással lesz a népességünk alakulására. Ezért javaslom a családi pótlékokat 400+100 forinttal emelni, figyelemmel a gyermekintézményi térítési díjak rendezésére is. A GYES összegének a nyugellátásokkal azonos mértékű növelése indokolt. A családalapító fiatal házasok érdekében a lakás-hitelkamatok emelését fokozatosan javaslom bevezetni. Ismeretes előttem, hogy a kormány foglalkozik a szociálpolitikai reform kidolgozásával. Kérem az előkészítő munkák gyorsítását, javaslom társadalmi vitára bocsátását és mielőbbi alkalmazását. Ma a dolgozók közérzetét jelentősen befolyásolja az ország különböző térségeiben megjelent munkanélküliség. Nehéz az elhelyezkedés. Nem hiszem, hogy a munkanélküli életmód a becsületes állampolgárok számára elfogadható. Sokan aggódnak: mi lesz a saját és gyermekeik jövője. A munkanélküli segély, mint intézmény, csak átmeneti megoldás lehet. Ezért a hatékony foglalkoztatás mellett keresni kell azokat a lehetőségeket és ösztönzőket, melyek képzéssel és átképzéssel a tercier és más ágazatban a népgazdaság és a lakosság számára egyaránt tartós munkát biztosít. Tisztelt Országgyűlés! A stabilizációs program megvalósításához társadalmi közmegegyezésre van szükség. Ezért amikor a következő ülésszakon az 1989 évi költségvetést tárgyaljuk, szükségesnek tartom, hogy a nemzeti jövedelem tervezett felosztásának egésze kerüljön a tisztelt Ház elé és legyen alternatív javaslat a társadalmi teherviselésre és a parlament felelős döntésére. Köszönöm figyelmüket. (Taps.) ELNÖK: Következik Sági Gáborné képviselőtársunk. SÁGIGÁBORNÉ: Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! A felszólalásomra készülve elővettem az 1986-ban hasonló téma tárgyalásakor tett felszólalásomat és átolvastam. Döbbenten tapasztaltam, hogy lényeges változtatás nélkül újból elmondhatnám. Sajnos, nem tűnne időszerűtlennek. Pedig azóta több jelentős esemény történt úgy a politikai, mint a gazdasági életben. Végül is úgy döntöttem, hogy új hozzászólást írok, már csak azért is, nehogy képviselőtársaim — finoman fogalmazva — szerénytelennek minősítsenek azáltal, hogy saját magamat idézem. Mondanivalóm pedig van bőven, amit a jelenlegi tárgyalási témához kell kapcsolni. Mindezek ellenére igérem, hogy a hozzászólásokat kisérő türelmi időt nem fogom túllépni.