Országgyűlési napló, 1985. II. kötet • 1987. szeptember 16. - 1988. november 26.

Ülésnapok - 1985-32

2629 Az Országgyűlés 32. ülése, 1988. november 25-én, pénteken 2630 jövedelemadó kedvezőtlen hatása a termelésre, a túl­munkára nyilvánvalóvá vált. A jövedelmek rétegenként, csoportonként erősen differenciálódnak. A szellemi munka folyamatosan le­értékelődött, ezt kifejezésre juttatták a pedagógusok, egészségügyi, tudományos, műszaki dolgozók és so­kan mások. Az ifjúság, a nagycsaládosok, az alacsony nyugellátásból élők helyzete kritikussá vált. A lakosság 7-10 százaléka a létminimum, 20-25 százaléka a társadalmi létminimum alatt él. összefog­lalva: 1988-ban a gazdagok gazdagabbak, a szegények szegényebbek lettek. Úgy tűnik, ez a tendencia foly­tatódik, ennek politikai következményei ma belátha­tatlanok. Igaz, a kormány stabilizációs programja szólt az életszínvonal csökkenéséről, de a bekövetkezett hely­zetet úgy érzem, a tervezettnél, a vártnál kedvezőtle­nebbnek kell ítélni. Kedves Képviselőtársaim! Az előttünk levő tájékoztató, Hoós elvtárs expo­zéja felvázolja az 1989-es esztendő gazdaságpolitikai feladatait. Szükségesnek tartom és tisztelettel kérem a kormányt, vizsgálja meg, ne átlagszámok alapján a la­kosság rendkívül differenciált anyagi helyzetét, élet­körülményeit, megélhetési lehetőségeit, a korábban vállalt anyagi terhek teljesítéséből adódó gondokat, személyi és családi konfliktusokat. Ennek alapján a gazdasági stabilizációval együtt járó terheket úgy osz­sza meg az állam, a vállalatok és a lakosság között, hogy megállításra kerüljön a további drasztikus élet­színvonal csökkenés. Szükségesnek tartom a reálbérek stabilizálásának megteremtését. Hiszen bérünk, keresetünk úgy nő, hogy közben csökken. Mindehhez nélkülözhetetlen a bérreform előkészítésének felgyorsítása, és bevezeté­sének megkezdése. Fontos, hogyha az alapvető fo­gyasztási cikkek jelentős áremelésére sor kerül, ak­kor ezen cikkek áremelésének megfelelő kompenzá­lásra kerüljön sor a bérből és fizetésből élők körében. A bérben legelmaradottabb területeken ki kell dolgoz­ni az elmaradás felszámolásának konkrét programját és ütemezését. Folytatni kell a kellő módon meg nem fontolt, hatásaiban nem kívánt folyamatokat eredmé­nyező személyi jövedelemadó felülvizsgálatát, a szük­séges korrekciók elvégzését. A jövő évre tervezett fo­gyasztói árpolitika a lakosság fogyasztását sok terüle­ten és rétegnél a létminimum alá csökkenteni. Ezért megfontolásra ajánlom, hogy a tervezett központi ár­emelések több évre legyenek szétosztva. Javaslom továbbá a jelenlegi minimálbér 4000 fo­rintra történő emelését. A negyvenórás munkahét be­vezetését azokon a területeken, ahol ez még nem tör­tént meg. Amennyiben a jövő évre tervezett életszín­vonalat jelentősen csökkentő intézkedések bevezetés­re kerülnek, teljes körű kompenzálásra van szükség a nyugdíjasoknál, s a gyermekneveléssel kapcsolatos szociális támogatásnál. Ezért az előterjesztéstől eltérő­en javaslom, január l-jétől minden nyugellátás és há­zastársi pótlék havi 550 forinttal és május l-jétől to­vábbi 100 forinttal történő emelését. Kerüljön sor az l-es, 2-es csoportba tartozó rokkantak, vakok, szemé­lyi járadékára jogosultak részére a tervezett árindex­nek megfelelő mértékű nyugdíjemelésre. Kezdeményezem a minimum nyugdíj összegének 3700 forintban történő egységes megállapítását. Ebben az esztendőben a gyermeknevelés költségei jelentősen növekedtek. Széles körű elégedetlenséget váltott ki a gyermek- és csecsemő cikkek jelentős ár­emelése, de számos olyan termék van, amely a gyer­mekek neveléséhez, tanításához nélkülözhetetlen, és nagy mértékben megdrágult az utóbbi 10-11 hónap­ban. Ha ez a tendencia tovább folytatódik, beláthatat­lan hatással lesz a népességünk alakulására. Ezért ja­vaslom a családi pótlékokat 400+100 forinttal emelni, figyelemmel a gyermekintézményi térítési díjak ren­dezésére is. A GYES összegének a nyugellátásokkal azonos mértékű növelése indokolt. A családalapító fiatal házasok érdekében a lakás-hitelkamatok emelé­sét fokozatosan javaslom bevezetni. Ismeretes előt­tem, hogy a kormány foglalkozik a szociálpolitikai re­form kidolgozásával. Kérem az előkészítő munkák gyorsítását, javaslom társadalmi vitára bocsátását és mielőbbi alkalmazását. Ma a dolgozók közérzetét je­lentősen befolyásolja az ország különböző térségeiben megjelent munkanélküliség. Nehéz az elhelyezkedés. Nem hiszem, hogy a munkanélküli életmód a becsüle­tes állampolgárok számára elfogadható. Sokan aggód­nak: mi lesz a saját és gyermekeik jövője. A munka­nélküli segély, mint intézmény, csak átmeneti megol­dás lehet. Ezért a hatékony foglalkoztatás mellett ke­resni kell azokat a lehetőségeket és ösztönzőket, me­lyek képzéssel és átképzéssel a tercier és más ágazat­ban a népgazdaság és a lakosság számára egyaránt tar­tós munkát biztosít. Tisztelt Országgyűlés! A stabilizációs program megvalósításához társadal­mi közmegegyezésre van szükség. Ezért amikor a kö­vetkező ülésszakon az 1989 évi költségvetést tárgyal­juk, szükségesnek tartom, hogy a nemzeti jövedelem tervezett felosztásának egésze kerüljön a tisztelt Ház elé és legyen alternatív javaslat a társadalmi tehervise­lésre és a parlament felelős döntésére. Köszönöm fi­gyelmüket. (Taps.) ELNÖK: Következik Sági Gáborné képviselőtár­sunk. SÁGIGÁBORNÉ: Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! A felszólalásomra készülve elővettem az 1986-ban hasonló téma tárgyalásakor tett felszólalásomat és át­olvastam. Döbbenten tapasztaltam, hogy lényeges vál­toztatás nélkül újból elmondhatnám. Sajnos, nem tűnne időszerűtlennek. Pedig azóta több jelentős ese­mény történt úgy a politikai, mint a gazdasági élet­ben. Végül is úgy döntöttem, hogy új hozzászólást írok, már csak azért is, nehogy képviselőtársaim — fi­noman fogalmazva — szerénytelennek minősítsenek azáltal, hogy saját magamat idézem. Mondanivalóm pedig van bőven, amit a jelenlegi tárgyalási témához kell kapcsolni. Mindezek ellenére igérem, hogy a hozzászólásokat kisérő türelmi időt nem fogom túllépni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom