Országgyűlési napló, 1985. II. kötet • 1987. szeptember 16. - 1988. november 26.

Ülésnapok - 1985-31

2551 Az Országgyűlés 31. ülése, 1988. november 24-én, csütörtökön 2552 lékkai nőtt, de egyes periódusokban némileg csök­kent is. KGST-kapcsolataink bővítésének lehetőségei to­vábbra is korlátozottak, bár a befolyásoló ténye­zők minőségileg változtak. Ilyen tényező az ener­giahordozók világpiaci árának az utóbbi években be­következett csökkenése, amelynek hatására a ma­gyar—szovjet árarányok a mi javunkra változtak. Ez kedvező számunkra, de a múlt években elkezdődött cserearány-javulást nem tudjuk igazán kihasználni, előnnyé formálni. A Szovjetunió ugyanis jelenleg nem tudja exportját a számunkra szükséges áru- és minő­ségi összetételben olyan ütemben növelni, mint aho­gyan mi tettük a megelőző évtizedben. Ezért úgy látszik, hogy kivitelünk 1989-ben mérséklődik, a források kihelyezése nem lehet célunk. Szovjet partnereink igényeit ismerve várható, hogy a kivitel csökkenése elsősorban azoknál a vállalatok­nál okozhat jelentős gondokat, amelyek értékesítési szerkezetében a szovjet megrendelések részesedése magas. A hagyományos együttműködési formák ki­merülése, az új együttműködési mechanizmus kiala­kulásának elhúzódása miatt azzal kell számolnunk, hogy a következő években szocialista irányú gazda­sági kapcsolataink nem jelentenek dinamizáló ténye­zőt a magyar gazdaság számára. Ez egyik döntő oka annak, hogy gazdasági növekedésünk üteme a korábbi időszakhoz képest jelentősen visszaesik. Gondjaink harmadik oka az, hogy a gazdaságpo­litika mozgásterét a kialakult gazdasági szerkezet is szűkíti. A termelésben és az export — különösen a nem-rubelexport — szerkezetének meghatározó a ki­termelő és az alapanyag-szektor részaránya. Amíg például a gépek és az alkatrészek részesedése nem­rubel-elszámolású kivitelünkben mindössze 17 szá­zalék, addig az anyagok és félkész termékek, ener­giahordozók hányada több mint 40 százalék, az élel­miszergazdasági cikkek aránya pedig mintegy 25 szá­zalék. Ez utóbbi gazdasági szférák a fejlesztési forrá­sok és a támogatás meghatározó hányadát kapták. A feldolgozóipar számottevő része viszont napi gondokkal küzd, - éppen azért, mert fejlesztésére viszonylag kevés pénz jutott, de azért is, mert a fej­lesztési döntéseknél nem vettük eléggé figyelembe a változó piaci viszonyokat. A merev struktúra miatt a magyar gazdaság versenyképessége, pozíciója le­értékelődött a világpiacon. Tisztelt Országgyűlés ! Súlyos gazdasági, társadalmi helyzetbe kerültünk. A magyar gazdaság az elmúlt másfél évtizedben eltávolodott a világgazdasági fej­lődés fő vonalától. Ennek következtében a társadal­mi-gazdasági stabilitás érezhetően megrendült. Ebből a helyzetből kereste a kiutat a kormány stabilizációs munkaprogramja, amely mintegy hároméves időszak­ra szól. Ebből 1988 végével egy év, az időszak egy­harmada, első harmada telik el. Indokolt tehát át­tekinteni, mit értünk el, mit valósítottunk meg és hol voltunk eredménytelenek. Elöljáróban és összességében megállapítható, hogy a program leglényegesebb célkitűzéseinek teljesí­tésében a kívánt irányban mozdultunk el. Ennek kö­szönhető, hogy a nehéz gazdasági helyzetben sike­rült talpon maradnunk és ez alapot teremt a stabi­lizációs program folytatásához. Alapvető érdekünk az ország fizetőképességének megőrzése. Ebből a szempontból a program időarányos részét teljesít­jük. Érdemben lassult az adósságállomány növeke­dési üteme. A konvertibilis áruforgalom egyenlegében fordulatot értünk el. A nem-rubel-elszámolású árufor­galom aktívuma meghaladja a tervezett 250 millió dollárt, — ez 600 millió dolláros javulást jelent a múlt évhez képest. A tervezettet meghaladó konvertibilis exportra alapozva a behozatalt a számítottnál kevésbé kel­lett mérsékelni, ami javítja a vállalati gazdálkodás feltételeit. Igaz, a kivitel bővülését jobbára a világ­gazdasági konjunktúra élénkülése, az exporterő­sítő ösztönzés segítette és kevésbé a strukturális át­rendeződésből adódó, hatékonyság javulással alátá­masztott teljesítmény-növekedés. Természetesen azzal számolni kell, hogy a szerkezetátalakítás hosszabb távú folyamat, az idén megkezdődött változások hatásai csak később érzékelhetők. A fizetési mérleg hiánya a tavalyinál lényegesen kisebb lesz, bár a ter­vezett 500 millió dollárt kisebb mértékben megha­ladja, de a kamatok emelkedését és a lakosság erőtel­jesen növekvő devizafelhasználását figyelembe véve ez nagyon jelentős előrelépés. A lakosság széles körben élt a világútlevél lehetőségeivel és a valutavásárlási könnyítéssel, így a valutavásárlás mintegy 300 millió dollárral nagyobb az 1987- évinél - 180 millió dol­lárról csaknem 480 millió dollárra emelkedik. A termelés mennyiségi előirányzatai megvalósul­nak. A GDP lényegében a tervezettnek megfelelően körülbelül 1 százalékkal nő, a cserearányjavulást is fi­gyelembe véve a növekedés megközelíti a 2 százalé­kot. Ezen belül kiemelkedő a mezőgazdasági termé­kek termelésének 5 százalék körüli növekedése, amit az ország egyes térségeit sújtó aszály ellenére értünk el. Bár az ipar termelése megközelíti a tervezettet, de elsősorban az alapanyagipari ágazatok növelik terme­lésüket, a feldolgozóipar összességében stagnál. Né­hány területen azonban kedvező irányú szerkezetvál­tozás indult meg, például a gyógyszeriparban, a fo­gyasztási cikkek exportcélú termelésében. Fontos, a jövőre kiható szerkezetátalakítási döntések születtek. Ilyen döntés a szénbányászat támogatásának csök­kentése, a támogatás elveinek megváltoztatása, a gazdaságos kitermelés küszöbértékének meghatározá­sa. Több ezer dolgozót érintő kormányzati elhatáro­zások születtek a vaskohászat szerkezetének korsze­rűsítésére. Mindez csökkenti a gazdaság veszteségfor­rásait. Újragondoljuk az agrárpolitikai koncepción­kat is, aminek szintén jelentős hatásai lehetnek és lesznek. A gazdasági stabilizáció feltétele a fogyasztás kény­szerű csökkenése is. A lakosság fogyasztása 1988-ban a számítottnak megfelelően jelentősen mérséklődik. A fogyasztói árszínvonal körülbelül 16 százalékkal emelkedik, ami egy százalékkal több a tervezettnél. Ez a túllépés részint a forint leértékelésének, részint a költségvetési egyensúlyt javító terven felüli közpon-

Next

/
Oldalképek
Tartalom