Országgyűlési napló, 1985. II. kötet • 1987. szeptember 16. - 1988. november 26.

Ülésnapok - 1985-31

2513 Az Országgyűlés 31. ülése, 1988. november 24-én, csütörtökön 2514 a kormány egyes tagjaira, köztük az előadóra is jellemző volt, ami az előterjesztés módját illeti, hiszen ami a legfontosabb ebben, az ügy aktualitása. Vagyis olyan politikai szemlélettel és amennyire ez lehetséges kiérlelt politikai gondolatokkal fellépni tájékoztatási szándékkal, hogy az Országgyűlés és a kormány együttműködését érdemben tudjuk segíteni. Jellemző módon, csak megemlítem, hogy az írásban elküldött tervezet óta is — miként erről minden képviselőtársam értesülhetett — számos nagyjelentőségű politikai kezdeményezés történt, éppen ezeken a területeken. Hogy csak a legfontosabbat, legközvetlenebbet említsem, a Központi Bizottság legutóbbi ülésén ismét visszatért az egyesülési törvény tapasztalataira, szóba került ott a választási törvény dolga éppúgy, mint más jogalkotási aktusok politikai tartalma, különösen nagy hangsúllyal például a népszavazásról szóló törvény előkészítése. S mindezt csak azért említettem meg, mert tájékoztatómban, amelyet az írásos beszámolóhoz, javaslatokhoz szeretnék fűzni, ^már ezeket az aktuális és nemcsak a párt Központi Bizottságában, hanem a társadalmi vitákban, a Hazafias Népfrontban, a szakszervezetekben, a KISZ értekezletén elhangzott javaslatokat is törekedtünk számításba venni. A kormány ilyen előzmények után múltheti ülésén bizonyos kiegészítésekkel, de megerősítette ezt a tervezetet, és ennek tudatában szeretnék néhány kiegészítő észrevételt tenni majd, néhány politikai összefüggésről a véleményem elmondani. Az egyik, amire szeretném tisztelt képviselőtársaim figyelmét is felhívni, az az, hogy ebben az egész nagyformátumú jogalkotási folyamatban, számos kezdeményezésben, különösen a jövő évi törvényhozási eseményeken a korábbinál sokkal megterhelőbb és tempósabb feladatok várnak az országgyűlésre. De, mint ezt eddigi tapasztalataink is megerősítették, a jövőre nézve pedig ezt a politikai helyzet is megkívánja, az országgyűlés legjobb tudomásom szerint szívesen vállalja ennek a tempónak megfelelő törvényhozási aktusokat, ami — megismétlem — bizonyos megterhelő feladatokat is jelent ez. A másik, hogy miért ez a tempó, nincs-e ebben sietség? Sietségről szó sincs természetesen, összefüggésekről van szó. Olyan összefüggésekről, amelyek — éppen a tervezet példája is mutatja — egymás nélkül talán nem állhatják meg a helyüket. Ezekre a politikai összefüggésekre szerettem volna már a tisztségviselők értekezletén, ahol a bizottsági elnökök, a megyei képviselőcsoportok vezetői és az országgyűlés tisztikara vett részt, felhívni a figyelmet, s így az előkészületben már ilyen tájékoztatást adni. Ebből a szempontból különös hangsúllyal került szóba az alkotmány előkészítésének, felülvizsgálatának az ügye. A kormány vitájában visszatért, természetesen, de a nyilvánosság előtt is, hogy tudniillik nem lenne-e célszerűbb bizonyos törvényhozási kezdeményezéseket elhalasztani az alkotmánnyal kapcsolatos vizsgálódás lezárása utáni időre. Ezzel kapcsolatban csak annyit szeretnék elmondani, és ebben támogatásukat kérni, hogy természetes ez az igény ott és abban a tekintetben, ahol és amikor az államszervezetet érintő törvényhozási kezdeményezésekről van szó. Hiszen, amennyiben az országgyűlés arra a következtetésre jut, hogy új alkotmányra van szükség, minden bizonnyal számos új állami intézmény, vagy lényegesen megváltozott állami intézmény áll majd előttünk, és az államszervezetet érintő többi törvényhozási aktusban ezt messzemenően figyelembe kell venni. Ugyanakkor — miként Németh Miklós miniszterelnöktől is hallhatták - a jogállam megteremtésének útját kívánja a kormány járni, a törvényhozás is erre kötelezte el magát. Ez azt jelenti, hogy bizonyos törvényeket az emberi jogok alapján kell előkészíteni, és itt a jogtörténeti, a jogalkotási tapasztalat is azt diktálja, a konzekvenciák is így szerrepelnek, hogy az alkotmány köteles megfelelni az emberi jogokról vallott normáknak, és nem fordítva. Tehát az emberi jogok körébe tartozó törvényhozási aktusoknak nincs akadálya az alkotmány előtt. Ügy hogy ezt a szempontot is kérem, méltányolja az országgyűlés, amikor a törvényhozási kezdeményezésekben a kormány megteszi a szükséges lépéseket. Ilyen szempontból minden bizonnyal az új alkotmányra tartozik majd az országgyűlés jövőbeli szerepéről rendelkezni, rendelkezni az államfői intézményről, a végrehajtó hatalomról és a hatalom különböző ágazatai közötti munkamegosztásról, illetve hatalom-megosztásról, és a köztük lévő szükséges egyensúly megteremtéséről. A bírósági szervezettel kapcsolatban azonban még külön is szeretném felhívni a figyelmet — bár az előterjesztésben ez szerepel —, hogy rendkívüli figyelmet kell majd fordítani a közigazgatási bíróság és bíráskodás bevezetésére. Itt is lehetséges, hogy ezt a munkát már az új alkotmány megalkotásáig is el lehet végezni. Az állami ellenőrzési rendszerrel kapcsolatban a kiküldött anyag után is további viták keletkeztek. Itt csak annyit szeretnék megemlíteni, hogy a számvevőszék intézményével meg lehetne teremteni az alkotmányban e terv működésének jogi garanciáit. A számvevőszéket az országgyűlésnek kell létrehoznia, és az országgyűlésnek tartozna felelősséggel. Ujabb javaslatként fogalmazódott meg az államés közbiztonságról szóló jogszabályok felülvizsgálata és korszerűsítése. Számos más törvényjavaslatra is érkezett észrevétel, kezdeményezés, ám a kormány úgy ítélte meg, hogy természetes szükségleteket elégítenek ki ezek a javaslatok, de nem tartoznak feltétlenül a politikai intézményrendszer reformjáról szóló koncepció körébe, a szokásos jogalkotási, törvénykezdeményezési szabályok szerint létrehozhatók, megalkothatok. Említettem a politikai vitákat. Itt külön is szeretnék visszatérni még az egyesülési és gyülekezési jogról szóló törvények előkészületeinek tapasztalataira és jelezni, hogy a politikai pártról szóló törvény megalkotásáról az egyesülési jog kapcsán kell gondoskodni. Célszerűnek látszik az esetleges külön törvényt az új alkotmány után megalkotni. Természetesen maradtak vitás kérdések a tör-