Országgyűlési napló, 1985. II. kötet • 1987. szeptember 16. - 1988. november 26.

Ülésnapok - 1985-31

2507 Az Országgyűlés 31. ülése, 1988. november 24-én, csütörtökön 2508 sek nincsenek tisztában. Ennek a parlamentnek tör­ténelmi felelőssége, hogy ösztönözze a reformmoz­galom lendületét, de őrködjön a társadalmi rend fe­lett. Ellenkező esetben pillanatok alatt romhalmaz­zá válhat egy nép több évtizedes alkotómunkájának eredménye, és évtizedekre elbukhat a magyarországi reformmozgalom Ez beláthatatlan károkat okozna népünknek, és a nemzetközi haladásnak, melynek szolgálatában szegődtünk. Végezetül pedig tisztelettel kérem a parlamentet, bárkit választ meg a Minisztertanács elnökének, tá­mogassa munkájában, mert tapasztalataim birtokában mondom, felelősségem terjes tudatában, hogy rászo­rul erre a segítségre. Köszönöm. (Taps.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Kérem jegyző képviselőtársamat az Elnöki Tanácsnak a személyi javaslatra szóló levelét ismertetni szíveskedjék. Dr. PESTA LÁSZLÓ: A Magyar Népköztársaság Országgyűlésének ! A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságával és a Hazafias Népfront Országos Tanácsával egyetér­tésben javasolja az Országgyűlésnek, hogy Németh Miklóst, a Központi Bizottság titkárát, országgyű­lési képviselőt válassza meg a Minisztertanács elnö­kének, Nyers Rezsőt, a Magyar Tudományos Aka­démia Közgazdaságtudományi Intézetének tudomá­nyos tanácsadóját, országgyűlési képviselőt válassza meg államminiszternek. Straub F. Bruno, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Katona Imre, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára. ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Az Elnöki Tanács levele két javaslatot tartalmaz. Külön foglalunk állást a javaslatokban. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, hogy aki Németh Miklós elvtársnak, a Miniszterta­nács elnökévé való megválasztásával egyetért, kéz­felemeléssel szavazni szíveskedjék. (Megtörténik.) Köszönöm, szemmel látható többség. Ki van ellene? Ki tartózkodott a szavazástól? Tisztelt Országgyűlés! Kimondom a határozatot, az Országgyűlés 27 ellenszavazattal és 36 tartózko­dás mellett Németh Miklós elvtársat a Miniszterta­nács elnökévé megválasztotta. (Taps.) Most az állammimszter elvtárs jelölése és megvá­lasztása kerül sorra. Aki elfogadja Nyers Rezső elv­társnak ... — ön szót kér? — Tessék. Egy pillanat, odaviszik a mikrofont. BÖDÖNÉ RÓZSA EDIT: Tisztelt Országgyűlés! Elnézést kérek, amiért szót kérek közvetlenül a szavazás előtt, de talán nem va­gyok egyedül, aki szeretné hallani, hogy miért ke­rül sor ennek az államminiszteri posztnak a betöl­tésére, melyen indokok miatt, mi lesz a feladata. Ha a szavazás előtt esetleg bővebben hallhatnánk erről, nagyon megköszönném. ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! A képviselői igényt el kell ismernünk. Most azonban abban a helyzetben vagyunk, hogy a régi miniszterelnököt már felmen­tettük, az újat ugyan megválasztottuk, de esküt még nem tett. Ezért én Grósz Károly elvtárshoz fordulok, kérem, hogy a szükséges magyarázatokat megadni szíveskedjék. (Derültség.) GRÓSZ KÁROLY: Tisztelt Országgyűlés! A kér­dést én is jogosnak, indokoltnak tartom. A múlt esztendőben a kormány kezdeményezésére az Országgyűlés tudomásul vette azt a törekvést, hogy a miniszterelnök-helyettesi beosztásokat csökkenti, és arra törekszik, hogy lehetőleg egy miniszterelnök­helyettes legyen. Ugyanakkor szintén a kormány kez­deményezésére javasoltam az államminiszteri tisztség betöltését. Az Országgyűlés, illetve a kormányzat történetében több alkalom is volt, amikor egy vagy több államminiszter dolgozott a vezetésben. A miniszterelnök-helyettesi és az államminiszteri tevékenység között az a lényeges különbség, hogy az államminiszterség a legtöbb esetben, a mi gyakorla­tunkban mindig tulajdonképpen politikai funkció volt, nem egy szakterületnek volt tulajdonképpen a felügyelője, általában nem tárcákat irányított. Ebben az esetben is azért kezdeményeztük, hogy Nyers Rezső elvtárs államminiszteri tisztséget vállal­jon - aki kérésünket teljesítette —, hogy a miniszter­elnök munkáját elsősorban nagy közgazdasági, elmé­leti felkészültségével, valamint azzal a tudományos háttérrel tudja támogatni, amely Nyers Rezső elvtárs mögött érezhető, látható. Ugyanis már mint felmen­tett miniszterelnök be kell önöknek töredelmesen vallanom, hogy azok a hibák, amelyekre a felszóla­lásomban utaltam, tulajdonképpen azzal magyaráz­hatók képességeimen túlmenően, hogy a kormány vezetését rendkívül lekötik a napi kérdések, a napi ügymenet szervezése és gondozása. Nincs ereje egy­részt a hosszú távú, tudományosan megalapozott stratégia kidolgozására, az így kidolgozott gazdasági koncepciók kiérlelésére, ami pedig létkérdés megíté­lésem szerint a mai világban, és viszonylag nagyon kevés ereje jut egy olyan korszerű irányítási rendszer kidolgozására, amely a gazdasági reformprogramnak egyik tartó oszlopa. Én, mint miniszterelnök, ehhez a Tudományos Tanácsadó Bizottság segítségét kértem, amelytől rendkívül sok támogatást kaptam. Ugyanakkor a ta­pasztalatok alapján arra a következtetésre kellett jutnom, hogy a Tudományos Tanácsadó Bizottság nem tudja vállalni önmagában ezt a funkciót, a mi­niszterelnök pedig a napi ügyek mellett nem tud elég energiát fordítani arra, hogy szellemi kontaktus alakuljon ki közte és a tanácsadó testületben dol­gozó szakértők között. Ezért mindenféleképpen erre a ciklusra, két-három esztendeig indokoltnak tartom, (s ezt kezdeményez­tem a párt Központi Bizottságánál, a Hazafias Nép­frontnál is és a munkabizottságoknál is, sőt képviselő­társaimmal való konzultációkon is) az államminiszteri tisztség betöltését, hogy a közgazdasági tudományok

Next

/
Oldalképek
Tartalom