Országgyűlési napló, 1985. II. kötet • 1987. szeptember 16. - 1988. november 26.
Ülésnapok - 1985-31
2507 Az Országgyűlés 31. ülése, 1988. november 24-én, csütörtökön 2508 sek nincsenek tisztában. Ennek a parlamentnek történelmi felelőssége, hogy ösztönözze a reformmozgalom lendületét, de őrködjön a társadalmi rend felett. Ellenkező esetben pillanatok alatt romhalmazzá válhat egy nép több évtizedes alkotómunkájának eredménye, és évtizedekre elbukhat a magyarországi reformmozgalom Ez beláthatatlan károkat okozna népünknek, és a nemzetközi haladásnak, melynek szolgálatában szegődtünk. Végezetül pedig tisztelettel kérem a parlamentet, bárkit választ meg a Minisztertanács elnökének, támogassa munkájában, mert tapasztalataim birtokában mondom, felelősségem terjes tudatában, hogy rászorul erre a segítségre. Köszönöm. (Taps.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Kérem jegyző képviselőtársamat az Elnöki Tanácsnak a személyi javaslatra szóló levelét ismertetni szíveskedjék. Dr. PESTA LÁSZLÓ: A Magyar Népköztársaság Országgyűlésének ! A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságával és a Hazafias Népfront Országos Tanácsával egyetértésben javasolja az Országgyűlésnek, hogy Németh Miklóst, a Központi Bizottság titkárát, országgyűlési képviselőt válassza meg a Minisztertanács elnökének, Nyers Rezsőt, a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi Intézetének tudományos tanácsadóját, országgyűlési képviselőt válassza meg államminiszternek. Straub F. Bruno, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Katona Imre, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára. ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Az Elnöki Tanács levele két javaslatot tartalmaz. Külön foglalunk állást a javaslatokban. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, hogy aki Németh Miklós elvtársnak, a Minisztertanács elnökévé való megválasztásával egyetért, kézfelemeléssel szavazni szíveskedjék. (Megtörténik.) Köszönöm, szemmel látható többség. Ki van ellene? Ki tartózkodott a szavazástól? Tisztelt Országgyűlés! Kimondom a határozatot, az Országgyűlés 27 ellenszavazattal és 36 tartózkodás mellett Németh Miklós elvtársat a Minisztertanács elnökévé megválasztotta. (Taps.) Most az állammimszter elvtárs jelölése és megválasztása kerül sorra. Aki elfogadja Nyers Rezső elvtársnak ... — ön szót kér? — Tessék. Egy pillanat, odaviszik a mikrofont. BÖDÖNÉ RÓZSA EDIT: Tisztelt Országgyűlés! Elnézést kérek, amiért szót kérek közvetlenül a szavazás előtt, de talán nem vagyok egyedül, aki szeretné hallani, hogy miért kerül sor ennek az államminiszteri posztnak a betöltésére, melyen indokok miatt, mi lesz a feladata. Ha a szavazás előtt esetleg bővebben hallhatnánk erről, nagyon megköszönném. ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! A képviselői igényt el kell ismernünk. Most azonban abban a helyzetben vagyunk, hogy a régi miniszterelnököt már felmentettük, az újat ugyan megválasztottuk, de esküt még nem tett. Ezért én Grósz Károly elvtárshoz fordulok, kérem, hogy a szükséges magyarázatokat megadni szíveskedjék. (Derültség.) GRÓSZ KÁROLY: Tisztelt Országgyűlés! A kérdést én is jogosnak, indokoltnak tartom. A múlt esztendőben a kormány kezdeményezésére az Országgyűlés tudomásul vette azt a törekvést, hogy a miniszterelnök-helyettesi beosztásokat csökkenti, és arra törekszik, hogy lehetőleg egy miniszterelnökhelyettes legyen. Ugyanakkor szintén a kormány kezdeményezésére javasoltam az államminiszteri tisztség betöltését. Az Országgyűlés, illetve a kormányzat történetében több alkalom is volt, amikor egy vagy több államminiszter dolgozott a vezetésben. A miniszterelnök-helyettesi és az államminiszteri tevékenység között az a lényeges különbség, hogy az államminiszterség a legtöbb esetben, a mi gyakorlatunkban mindig tulajdonképpen politikai funkció volt, nem egy szakterületnek volt tulajdonképpen a felügyelője, általában nem tárcákat irányított. Ebben az esetben is azért kezdeményeztük, hogy Nyers Rezső elvtárs államminiszteri tisztséget vállaljon - aki kérésünket teljesítette —, hogy a miniszterelnök munkáját elsősorban nagy közgazdasági, elméleti felkészültségével, valamint azzal a tudományos háttérrel tudja támogatni, amely Nyers Rezső elvtárs mögött érezhető, látható. Ugyanis már mint felmentett miniszterelnök be kell önöknek töredelmesen vallanom, hogy azok a hibák, amelyekre a felszólalásomban utaltam, tulajdonképpen azzal magyarázhatók képességeimen túlmenően, hogy a kormány vezetését rendkívül lekötik a napi kérdések, a napi ügymenet szervezése és gondozása. Nincs ereje egyrészt a hosszú távú, tudományosan megalapozott stratégia kidolgozására, az így kidolgozott gazdasági koncepciók kiérlelésére, ami pedig létkérdés megítélésem szerint a mai világban, és viszonylag nagyon kevés ereje jut egy olyan korszerű irányítási rendszer kidolgozására, amely a gazdasági reformprogramnak egyik tartó oszlopa. Én, mint miniszterelnök, ehhez a Tudományos Tanácsadó Bizottság segítségét kértem, amelytől rendkívül sok támogatást kaptam. Ugyanakkor a tapasztalatok alapján arra a következtetésre kellett jutnom, hogy a Tudományos Tanácsadó Bizottság nem tudja vállalni önmagában ezt a funkciót, a miniszterelnök pedig a napi ügyek mellett nem tud elég energiát fordítani arra, hogy szellemi kontaktus alakuljon ki közte és a tanácsadó testületben dolgozó szakértők között. Ezért mindenféleképpen erre a ciklusra, két-három esztendeig indokoltnak tartom, (s ezt kezdeményeztem a párt Központi Bizottságánál, a Hazafias Népfrontnál is és a munkabizottságoknál is, sőt képviselőtársaimmal való konzultációkon is) az államminiszteri tisztség betöltését, hogy a közgazdasági tudományok