Országgyűlési napló, 1985. II. kötet • 1987. szeptember 16. - 1988. november 26.

Ülésnapok - 1985-30

2465 Az Országgyűlés 30. ülése, 1988. október 7-én, pénteken 2466 lelően végezze munkáját és teljesítse alkotmányos funkcióit. Meggyőződésem szerint így és csakis így tudunk eleget tenni és megfelelni választóink megtisztelő bizalmának és az egész társadalom jogos elvárásainak. E követelmények érvényre juttatását van hivatva szolgálni, megfelelő rendelkezéseivel előmozdítani a működési szabályzatunk, más szóval országgyűlésünk ügyrendje is. A testület által kiküldött bizottság eddig végzett munkájáról, az ügyrend korszerűsítését szolgáló elképzeléseinkről, javaslatainkról számolok most be a képviselő elvtársaknak azzal a kéréssel, hogy támogassák elgondolásaink fő irányát és adjanak bátorítást a további munkához. Bizottságunk abban a helyzetben kezdte el és folytatja megbízatásának teljesítését, amikor napirenden van a hatályos alkotmányunk átfogó felülvizsgálata, amelynek elvégzésére a parlament külön-bizottságot is választott soraiból. Úgy találtuk, hogy az ügyrend módosításával mégsem várhatjuk meg alaptörvényünk átfogó korszerűsítésének előreláthatólag 1990ben esedékes előterjesztését, hanem addig is olyan javaslatokat teszünk le a Tisztelt Ház asztalára, amelyek már most jobbíthatják a testület és a képviselők érdemi tevékenységének jogi és szervezeti feltételeit. Bizottságunk a munkájában arra összpontosít, hogy az országgyűlés saját tevékenységének fejlesztésére helyezze a fő figyelmet, és amennyiben az érinti az alkotmány egyes, nem alapvető rendelkezéseit, tegyen javaslatot néhány paragrafus módosítására. Az államszervezet korszerűsítésével kapcsolatos és az ügyrendet is a későbbiekben törvényszerűen érintő nagyobb horderejű kérdéseket pedig ajánljuk az alkotmány felülvizsgálatával megbízott parlamenti bizottság figyelmébe. Javaslataink beilleszthetők az alaptörvényünk egyes rendelkezéseinek egyébként még ez évben szükséges módosításának terveibe is, azaz nem önmagukban jelennek majd meg a Tisztelt Ház előtt. A nagyobb jelentőségű javaslataink érintik az Elnöki Tanács helyzetét és a kormánynak az országgyűléshez való viszonyát. Ez utóbbi témakörben ajánljuk az alkotmány-bizottság figyelmébe, hogy a Minisztertanács elnökét majd külön válassza meg a parlament, és adja meg a megválasztott elnöknek azt a jogot, hogy előterjessze a leendő kormány összetételére vonatkozó személyi javaslatokat. Fontos kérdésnek tartjuk a bizalmi, illetve bizalmatlansági intézmény alkotmányos és ehhez kapcsolódóan ügyrendi szabályozását is. A törvényhozó, a végrehajtó és a bírói hatalom következetes megkülönböztetése vagy szétválasztása kérdésében eldöntendő lesz majd, hogy a kormányban, illetve az állami végrehajtó hatalom más területén, vagy a bíróságoknál viselt tisztség összefér-e a képviselői mandátummal. Meggyőződésem szerint a létrehozandó alkotmánybírósági tisztséggel semmiféleképpen. De célszerű lesz áttekinteni a képviselői tevékenységgel kapcsolatos összeférhetetlenségi szabályok korszerűsítését is, mert vannak ilyen igények és a mai túlságosan általános megfogalmazás konkretizálására irányulnak ezek. El kell majd dönteni az országgyűlés és az Elnöki Tanács kapcsolatában, — amennyiben természetesen az utóbbi testület fennmarad — a helyettesítő jogkör terjedelmét is. Ami pedig hatályos alaptörvényünknek viszonylag kisebb jelentőségű módosítását illeti, javaslataink a következő témakörökre terjednek ki. Először: az Elnöki Tanács jelenlegi hatásköréből az Országgyűlés összehívására vonatkozó jogkör szálljon át a parlament elnökére, kivéve az alakuló ülés összehívását. Ugyancsak az országgyűlés elnökét illesse meg az elfogadott törvények aláírásának és ldhirdetésének joga is. Másodszor: az országgyűlés jelenlegi minimális két ülésszakának előírása helyett a gyakorlathoz is igazodóan legalább négy ülésszak összehívását tegye kötelezővé, az alkotmány, és így az ügyrend is. Ennél természetesen több ülés is lehetséges. Harmadszor: célszerű előírni, hogy az országgyűlés zárt ülését — az imént vita volt ebben — csak az államtitok védelme érdekében lehessen elrendelni. Negyedszer: helyesnek tartanánk azt is, hogy a Legfelsőbb Bíróság elnöke kerüljön ki az interpellálható tisztségviselők köréből. Ezt nemcsak az eddigi gyakorlat, hanem a bírói függetlenség alkotmányos deklarálása is indokolja. Javaslatainkat természetesen egyeztetni kell majd az alkotmány felülvizsgálatát végző parlamenti bizottsággal is. Tisztelt Országgyűlés! A továbbiakban azokra az elgondolásainkra hívom fel a figyelmüket, amelyek most, de később sem lesznek közvetlen kapcsolatban alaptörvényünk sorsával. Igénylik azonban hatályos ügyrendünk egyes rendelkezéseinek módosítását, illetve kiegészítését, korszerűsítését. Aláhúzom, hogy bizottságunk álláspontja szerint a jelenlegi ügyrendből meg kell tartani, sőt megerősíteni minden olyan szabályt, amely időtállónak bizonyult, és miként eddig, a jövőben is jól szolgálja az országgyűlési munkát. Módosító vagy új javaslataink főbb témái a következők: A törvényalkotási folyamat és a személyi ügyek eldöntésének kérdésében legyen az országgyűlés döntésére bízva, hogy a jelentősebb törvényjavaslatokat két fordulóban vagy két olvasásban, tehát előbb a törvényjavaslat elveit, majd a kidolgozott törvény szövegét tárgyalja meg. Határozhassa el az országgyűlés, hogy a jelenlegi szabályozástól eltérően ne csak a hosszú- és középtávú népgazdasági terveket és a jelentősebb koncepciókat tárgyalja két fordulóban, hanem a lakosság széles körét érintő egyéb programokat is. A törvényjavaslat módosítására vonatkozó képviselői javaslatokat a jövőben — igaz, hogy írásban és indokolással — ne az állandó bizottságokhoz, hanem az országgyűlés elnökéhez nyújthassák be, és az elnöknek kell majd arról gondoskodnia, hogy a javaslathoz az illetékes állandó bizottság állásfoglalását biztosítsa. Ugyanez vonatkozzon az általános vitában elhangzó képviselői javaslatokra is.