Országgyűlési napló, 1985. II. kötet • 1987. szeptember 16. - 1988. november 26.

Ülésnapok - 1985-30

2445 Az Országgyűlés 30. ülése, 1988. október 7-én, pénteken 2446 many előkészítő munkájában a viták napirendjén szerepelt, így a határkérdés, illetve a határkiigazítás kérdése, a Duna hajózhatóságának megőrzése, az öreg Duna szükséges vízmennyisége és egyéb témák. Szóvá tettük azt is, hogy mi még több adatot kérünk arra vonatkozóan, mennyi lesz az egész építkezés költségkihatása és így tovább. Hangsúlyozni szeretném, hogy mindezt annak jegyében tette meg a Külügyrniriisztérium, ami ma a kormány munkájára az új stílus szellemében jellemző, hogy érdemben véleményezünk ilyen nagy fontosságú ügyeket. Nem tudom hogyan, hogyan nem, a mi előterjesztésünk azt követően heteken át a Szabad Európa rádió, a BBC rádió témája volt, beolvasták a levél részleteit, majd a Duna-kör, illetve a környezetvédelmi csoportok találkozóin is téma volt. Ez van, aminek örülni nem kell. De azt hiszem a vüágon nincs olyan kormány, vagy nincsenek olyan minisztériumok, amelyeknél ne folyna belső műhelymunka, egyeztető munka és akkor állnak ki a nyilvánosság elé, amikor már kialakult a saját álláspontjuk. Hozzá szeretném tenni azt is, hogy senki nem fordult utána hozzánk azzal, mi történt, mi lett a javaslataink és észrevételeink sorsa. Miként nem publikálták azt az augusztus 26-án kelt KVM levelet sem, amelyben a minisztérium részletesen reagál összes felvetéseinkre. Ezt azért is tartom fontosnak, mert elkötelezett hive vagyok a nyíltságnak és a nyilvánosságnak, de azt hiszem, miként a politika más szféráiban, itt is maximális mértékben be kell tartam, vagy figyelembe kell venni az etika és a korrektség alapvető követelményeit. Ennyit az e körül folyó vitákról adalékként. A másik. Nagyon tiszteletreméltónak tartom az Akadémia erőfeszítéseit és azt is, ahogyan állást foglalt az ügyben. Kedves Király Zoltán, ebben az állásfoglalásban nem az van, hogy módosítsa a kormány a szerződés szövegét, hanem az van, hogy függessze fel, halassza el az építkezést, és így tovább. Ezzel kapcsolatban azért szeretném a következőket hangsúlyozni. Itt többen az Akadémia állásfoglalásához kapcsolódóan úgy vélekedtek, hogy sok mindent ki lehet és ki kell zárni egy ilyen szerződés felfüggesztése kapcsán, de van egy lényeges érv, amelyre lehet hivatkozni, mégpedig amely szerint a leállítás indoka lehet az, hogy a körülmények alapvetően megváltoztak. Mi ezzel a probléma? Az, hogy nemzetközi jogi szempontból erre alapvetően két esetben van lehetőség. Az egyik. Abban az esetben, ha azok az alapvető körülmények változtak meg, amelyek lényeges alapul szolgáltak a szerződés megkötéséhez. Másodszor, ha gyökeresen átalakul a még teljesítendő kötelezettségek mértéke. Ilyeneket pedig a magyar fél nem tud prezentálni a szerződés kapcsán. De amit mi lényegesnek tartunk az az, hogy nem az alapvető körülmények változtak, hanem az egyik félnek a körülményekkel kapcsolatos mérlegelése, az értékelése változott meg. Hiszen a nemzetközi politika szempontjából és még inkább nemzetközi jogi szempontból ez nem kell, hogy a másik felet befolyásolja, vagy zavarja. És ez nagyon lényeges szempont, hiszen a másik fél nem kell hogy figyelembe vegye azt, ha nekünk megváltozott az értékelésünk. Tehát joggal merül fel, hogy ebben az esetben, ha mi leállítjuk az építkezést, a másik fél joggal vádol bennünket szerződés-szegessel. És milyen következményei vannak a szerződésszegésnek? Vannak először is széles körű következményei, amelyek lényege abban fogalmazható meg, hogy a szerződés-szeges kétségbe vonja a magyar kormány szavahihetőségét, és hozzá szeretném tenni, külpolitikai szempontból ez jelentősen gyengítené az ország nemzetközi jogi biztonságát. Márpedig ennek megőrzéséhez nekünk alapvető külpolitikai érdekeink fűződnek. Egyébként meg kívánom jegyezni, mi megvizsgáltuk, szakértőink megnézték az utóbbi 40 év történéseit abból a szempontból, hogy előfordult-e ilyen szintű és ilyen volumenű, nagy horderejű nemzetközi szerződés, két vagy többoldalú szerződés ilyen módon történő felmondása. Az elmúlt 40 esztendő alatt nem találtunk erre példát. Mi következik ebből? Ha mi ezt megtennénk, akkor a Magyar Népköztársaság szolgálna olyan precedenssel a nemzetközi viszonyokban, amelyeknek káros következményei a mi számunkra rendkívül nagyok lennének. A másik dolog, ami a kétoldalú következményeket illeti. Ezek kettősek. Ne csak arra gondoljanak, hogy a már beinvesztált eszközökkel kapcsolatban kérhetik az osztrákok, illetve főképpen a csehszlovák fél a kártérítést, hanem az elmaradt haszonnal összefüggő összes becsült, ma még nem megállapítható kártérítést is joggal igényelhetnék a magyar államtól. Márpedig ennek összege a mi becslésünk szerint sok milliárdra tehető. Tehát rendkívül nagyok lesznek a terhek a mi számunkra. Összefoglalva tehát, szeretném felhívni a figyelmüket, ugyancsak nemzetközi politikai szempontból is, hogy két olyan szomszédos országgal való kapcsolatunkról van szó, amelyekkel kitűnő a viszonyunk. Ezt is mindenképpen mérlegelniük kell a döntésüknél. Ezért kérem, hogy fogadják el a kormány tájékoztatóját. Köszönöm. (Taps.) ELNÖK: Balogh László Pest megyei képviselőtársunké a szó. BALOGH LÁSZLÓ: Tisztelt Országgyűlés, Tisztelt Képviselőtársaim! Igyekszem a lehető legkevesebbet ismételni, tehát abból amit el akartam mondani, sok mindent kihagyok. Külön örülök Váncsa Jenő miniszter felszólalásának, a tudománnyal kapcsolatos álláspontjának, mert arról én is nagyon szerettem volna szólni. Szerettem volna, hogy ne így hagyjuk abba a vitát, ahogy ezt megelőzőleg volt. Nekünk, azt gondolom, mindenkinek a saját dolgát kell csinálni és ebben tár-