Országgyűlési napló, 1985. II. kötet • 1987. szeptember 16. - 1988. november 26.

Ülésnapok - 1985-30

1988. október 7-én, pénteken 2390 2389 Az Országgyűlés 30. ülése,. Néhány mondatot szeretnék szólni a hajózásról. Magyarország ne csak parti szemlélője maradjon a rajtalevó' hajóforgalomnak az új Dunán. Ha jelenlegi hajóforgalmunk nagyságát érdekeink szempontjából károsnak, aránytalanul visszaszorítottnak tartjuk, akkor ez igaz a belvízi hajózásra is. Méltánytalanul visszaszorult a belvízi hajóforgalom a Szigetközben. A kevésbé költséges fuvarozási módot csak ritkán lehetett igénybe venni a Nagy-Dunán ipari fa- és rönkszállításnál, s még ritkábban termény- és gabonafuvarozáshoz. Nosztalgiával emlékeznek vissza az idősebb generáció tagjai arra az időszakra — elsősorban a szigetközi zöldségtermelők —, amikor a dunaremetei kikötőhelyről hajón vihették el a friss zöldséget Budapestre, vagy korábban Bécsbe. Még nosztalgikusabb az a visszaemlékezés, hogy alig száz éve a mosoni Duna is forgalmas víziút volt — napjainkban ebből alig 15 kilométer hajózható. Az igény jelenleg is megvan a belföldi hajózásra és ez a jövő évben mindjobban növekedni fog teher- és személyszállítás szempontjából egyaránt. Nagyon megfontolandó lenne, hogy Dunakilitinél és Győrben teher- és személyforgalom lebonyolítására alkalmas kikötő épüljön fel. Kérem a kormányt, készíttessen szakértői véleményt a kikötő szükségességéről. Emlékeztetni szeretném a tisztelt Országgyűlést, hogy a hajóállomás építésének gondolatát a közúti törvény vitája során Winkler László képviselőtársam felszólalásában már támogatta. Nem véletlenül. Turisztikáról. Jelezni kívánom pár mondatban, hogy az idegenforgalmat irányítók érdeklődése örvendetes módon kezd megélénkülni a jövőbeni lehetőségek láttán Szigetközben. Felelősségteljes nyilatkozatok hangzottak el hasznossági sorrend sorolása nélkül, hogy ma egyre nagyobb érték területet fejleszteni, szabadidő eltöltésére alkalmassá tenni. Szennyvizekről. A vízlépcső építése hangsúlyozottan előtérbe helyezi a teljes ivóvíz-ellátással egyidőben a keletkező szennyvizek ipari, mezőgazdasági és kommunális eredetű tisztítását. Nem engedhető meg, hogy a szennyvizek állandó jelleggel szennyezzék az altalaj alatt levő vízkészleteinket és tisztítatlanul kerüljenek vissza a Dunába. Az előirányzott terveknek megfelelően sürgősen meg kell építeni Dunakilititől Nagymarosig a tisztítótelepek egységét és láncolatát — s amint már hallottunk róla, Csehszlovák oldalon is erősen javasoljuk. Ezen véleményünket támasztják alá az elmúlt hónapokban lezajlott társadalmi viták és az újabb szakmai vizsgálatok. Tisztelt Országgyűlés ! Összegezve az elmondottakat, javaslom egy parlamenti bizottság létrehozását, amelynek feladata a vízlépcsőrendszer és a járulékos beruházások teljeskörű megvalósításának ellenőrzése, s erről az Országgyűlés rendszeres tájékoztatása. A bizottság a beruházások elkészülte után is ellenőrizze a vízlépcső működését, a környezetre gyakorolt hatását. Ha netán a műben, a rendszerben zavar keletkezne, azonnal jelezze és legyen a mi államunknak úgy erkölcsi, mint anyagi ereje, hogy ezeket azonnal kijavítsa. Tisztélt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Észrevételeim fenntartásával a kormánytájékoztatót tudomásul-veszem, az építkezés folytatását elfogadom. Mint említettem, a nagyberuházással együtt a járulékos beruházások is épüljenek meg. Nagyon szeretném, ha az elmondottak is igazolnának, hogy 5-10 év múlva is nyugodt lelkiismerettel állhassak a szigetközi emberek elé, akikkel együtt igazi szívügyünk Szigetköz jelene és jövője. Az 1759-ben kezdődött szabályozás, ármentesítés után most is nagy feladat előtt áll nemzetünk: a természetes tájból kultúrtájat alakító emberi munka vár ránk; megértenünk, segítenünk kell. Gróf Széchenyi István 1830-ban szinte napjaink gondját fogalmazta meg így: „A folyók sem elrendelni, sem egybekötni magukat nem fogják. Ahhoz kéz és sok kéz kell, de legnagyobb összhangzásban valódi tudomány által vezérelve." Köszönöm a figyelmet. (Taps.) ELNÖK: Szünet előtt hallgassuk még meg Eck Tibor Komárom megyei 5. választókerületben megválasztott képviselőtársunkat. ECK TIBOR: Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! Az évszázad legnagyobb magyar vízügyi beruházásnak hogyan továbbja került a parlament elé. Az elmúlt hetekben és hónapokban a vízlépcsőt ellenzők jóvoltából megszámolhatatlan mennyiségű röplappal, felhívással, felszólító levelekkel árasztották el a képviselők döntő többségét. Mindezek lényege abban összegezhető, hogy alítsuk le a kivitelezési munkákat, akadályozzuk meg a beruházás továbbfolytatását, s végső soron rendeljen el a parlament ez ügyben népszavazást. A beruházás Győr-Sopron és Komárom megyét, e két megye teljes északi határa mentén, valamint kisebb területen Pest megyét érinti. Az itt élő emberek ezrei, százezrei érzik csak igazán azt a veszélyhelyzetet, amely egy-egy nagyobb dunai árhullám levonulásakor megkérdőjelezi a mezőgazdasági termeléssel előállított javak semmivé válása mellett otthonuk fennmaradását. Erre sajnos legújabbkori történelmünkben nem kevés példa volt. A vízlépcső megépítése egyszer és mindenkorra rendezi az árvízveszély elhárítását, az itt élő százezrek számára nyújt biztonságot, s nem veszélyezteti tovább a mezőgazdasági kultúrák biztonságos termesztését. Rendkívül fontosnak tartom e három megyében, de azok közül is döntő mértékben GyőrSopron és Komárom megyékben, hogy a beruházással párhuzamosan napi 183 ezer köbmétert meghaladó szennyvíztisztító kapacitást hozunk létre, további 52 ezer köbméter kapacitás fejlesztésére megfelelő célkitűzések lettek kidolgozva. Ezzel megoldódik egyrészt az érintett térség Duna-menti városainak áldatlan helyzete, másrészt egyéb települések