Országgyűlési napló, 1985. II. kötet • 1987. szeptember 16. - 1988. november 26.
Ülésnapok - 1985-29
2311 Az Országgyűlés 29. ülése, 1988. október 6-án, csütörtökön délelőtt 9 órakor 2312 beruházásoknál az általános forgalmi adónak egy részét 100 százalékban vissza- lehessen igényelni. A törvényben foglaltakon túl pedig a melioráció a legsürgősebb. Ezekkel a módosításokkal segítjük a termelőszövetkezeteket a termelésben. Tisztelt Országgyűlés! • örömmel tapasztaltam a tervezett lakásépítésselösszefüggésben visszaigényelhető általános forgalmi adó felső határának megszüntetésére tett javaslatot. Azonban az alsó határ 10000 forintra felemelését- a kislakás-építkezéseknél i az adott körülmények között nem tartom indokoltnak. E kevés összeg felemelése nem sokat segít a népgazdaság pénzügyi helyzetén, de sokat segít azokon a fészekrakó fiatalembereken, akik legalább három generációnak teremtenek nagy erőfeszítéssel családi otthont. Ezért a tisztelt Országgyűlésnek azt javaslom, hogy az alsó határ maradjon meg a lakásépítkezéseknél változatlanul. Tiszteit Országgyűlés! • Teljesen tarthatatlan volt az általános forgalmi adó gyakorlata az újrafutózott gumiabroncsok esetében, amelyben teherbíró képességben, futóteljesítményben, az új gumik teljesítményének csak töredékére képesek. Ezért javaslom, hogy az újrafutózott gumiabroncsok nulla százalékos általános forgalmi adóval kerüljenek megállapításra-az 1989-es gazdasági évben. Hiszen a 25 százalékos általános forgalmi adóval együtt az újrafutózott gumi többe kerül, mint a teljesen új. Tisztelt Országgyűlés! A jelenlegi kiélezett helyzetben rendkívül nagy szüksége van a népgazdaságnak mind az adóbevételekre, mind a termelésre- — ezt magam is jól tudom. Kritikai jellegű építési javaslataimmal ezen realitást kívántam figyelembe venni úgy, hogy a termelés sérelme nélkül a megfelelő költségvetési bevételek biztosítva legyenek, ugyanakkor a választóim is elfogadható életszínvonalon, emberhez méltó körülmények között végzett munkájuk eredménye alapján tudjanak boldogulni. Megítélésem szerint a jövőben a kért kedvezmények miatt a költségvetési bevételek csökkenését-pótolni lehet a nem termelő beruházások mérséklésével, így a fenti követelménynek eleget lehet tenni úgy a választó, mint a népgazdaság-hasznára. A magam részéről a törvénymódosítás tervezetét az általam elmondottakkal kiegészítve elfogadom, és elfogadásra- ajánlom, bízva abban, hogy a két törvény módosítása után, a megvalósítás során kevesebb kritikai és több elismerő szót fogunk kapni választópolgárainktól. Köszönöm figyelmüket. (Taps.) ELNÖK: Dr. Sütő Kálmán Vas megyei képviselőtársunkat illeti a szó. DR. SÜTŐ KÁLMÁN: Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársak! Hallgatva ezeket a megrázó panaszokat, amelyek bizonyára megalapozottak és jogosak, azon meditáltam, vajon szabad-e valami másfajta felszólalást is tenni itt. A mostani országgyűlésen szabad-e elmondanom azt, amit leírtam a felszólalásomban. Ugy határoztam, hogy elmondom, mert úgy hiszem, ha csak panaszkodunk és nem határozzuk meg azokat a feladatokat, amelyek ezeknek a panaszoknak az orvoslására is szolgálhatnak, ha nem adunk abban segítséget a pénzügyi kormányzatnak, a kormányzatnak ahhoz, hogy ezeket a gondokat megfelelően elemezze, felmérje és mérlegelje, akkor azt gondolom, hogy nem egészen jó úton haladunk. Éppen ezért engedjék meg, hogy eme bevezető szavak után elmondjam írásoshozzászólásomat. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársak! Ugy hiszem, bátran elmondhatom, hogy az utóbbi években még egyetlen parlamenti ülést sem előzött meg olyan felfokozott érdeklődés, mint ezt a mosta 1 nit. Gondolom, valamennyiünkhöz számtalan levél, megkeresés jutott el, különösen két ügyben, a bős- • nagymarosi vízlépcső -és az ez évben bevezetett általános forgalmi adó és a- személyi jövedelemadó ügyében. Az előbbivel kapcsolatosan csoportosulásoktól, újonnan létrejött szervezetektől különböző felhívásokat, tiltakozásokat, felkéréseket kaptunk. Az utóbbira pedig intézmények, érdekvédelmi szervek, vállalatok, kisiparosok, magánszemélyek számos észrevételt, javaslatot, megjegyzést küldtek és kérték, hogy járjunk el az illetékes szerveknél, illetőleg kérésüket, észrevételüket érvényesítsük az Országgyűlés munkájában. Tudom, hogy valamennyien nagyon komolyan és felelősségteljesen fogadtuk ezeket a jelzéseket és kiki a maga lehetőségein belül, meggyőződése szerint igyekezett azoknak eleget tenni. Bár személy szerint mindkét kérdések rendkívül nagy jelentőséget tulajdonítunk, közülük ezúttal csak az új adórendszerrel kapcsolatosan kívánok néhány megjegyzést tenni. Mindenekelőtt abból indulok ki, hogy a múlt évben, amikor csaknem egyhangúlag megszavaztuk az általános forgalmi adó és a személyi jövedelemadó bevezetését; nem kevés szorongással • és bizonytalansággal voksoltunk erre az egész lakosságot érintő kérdésre: Igent mondtunk, mert úgy ítéltük meg, hogy szavazatunkkkal nemcsak az új adórendszer bevezetését határozzuk el, hanem egyben hitet teszünk a már korábban elfogadott stabilizációs és kibontakozási program mellett és bizalmat szavazunk a kor- mánynak is. Természetesen számoltunk azzal, hogy az adott nehéz gazdasági körülmények között talán túlzottan is rövid idő alatt elkészített és nem minden részletében optimálisan kimunkált törvényről van szó, amelynek gyakorlati bevezetése és végrehajtása során nehézségek jelentkezhetnek. És valóban így is történt. Egyrészt- a korábbi tapasztalatok hiányában, más- • részt- a sok vonatkozásban túlzottan is csak a költség«vetés szempontjait szem előtt tartó szemlélet miatt a vártnál is több területen és nagyobb számban jelentkeztek gondok. A problémák többsége ma már mind az illetékes szervek, mind az Országgyűlés különböző - bizottságai előtt ismertek, de jelentős részben a közvélemény is tájékozott ezekről. A mostani ülés- • szak előkészítése során elsősorban az adóügyekkel
