Országgyűlési napló, 1985. II. kötet • 1987. szeptember 16. - 1988. november 26.

Ülésnapok - 1985-29

2313 Az Országgyűlés 29. ülése, 1988. október 6-án, csütörtökön délelőtt 9 órakor 2314 lyek visszaadásához vagy átmeneti szüneteltetéséhez vezettek. Tisztelt Országgyűlés! • Az előbbiekben csupán vázlatosan szóltam az álta­lános forgalmi adó és a' személyi jövedelemadó beve­zetésének néhány tapasztalatáról és továbbfejlesztésé­nek általam legfontosabbnak vélt problémájáról. Tu­dom, hogy ezek jelentős része' képviselőtársaim előtt is már ismert, mégis szükségesnek tartottam közülük néhányat megemlíteni, annak érdekében, hogy az ille­tékesek figyelmét ezzel is rájuk irányítsam. Befejezésük engedjék meg, hogy annak a vélemé­nyemnek adjak hangot: a magyar társadalmat és a szakembereket ma már nem az a kérdés foglalkoz­tatja, hogy az állampolgárok adófizetőkké váltak, ha­nem sokkal inkább az, hogy egy elfogadható, igazsá­gos adórendszer valósuljon meg, amelyben mind az egyének, mind a vállalatok, mind a társadalom érde­kei megfelelően érvényesülnek. Az adórendszernek éppen ezért olyanná kell válnia, hogy ösztönözze a nagyobb teljesítményeket, fokozza a vállalkozási ked­vet, elősegítse az egyéni és a társadalmi boldogulást. Csak az ilyen, a gazdasági környezetbe megfelelően illeszkedő adórendszer segítheti más reformintézkedé­sekkel összhangban gazdaságunk alapvető gondjainak, meglevő működési zavarainak a megszüntetéséti és ezen keresztül a kibontakozást. Köszönöm megtisz­telő figyelmüket. (Taps.) foglalkozó ad hoc bizottság és a többi bizottság is ezek nagyrészét tanulmányozta, és megvitatta az ille­tékes pénzügyi szervekkel. Ennek eredményeként ke­rült a parlament elő a jelen módosító tervezet, amely­lyel én teljes egészében egyetértek. De mindjárt hozzáteszem, hogy ennek elfogadása csak a problémák egy részénekmegoldásátjelenti, hi­szen a felvetődött nagy horderejű kérdések egy jelen­tős része további vizsgálatot, elemzést igényel és el­döntése számos, a gazdasági környezettel és más sza­bályozók korszerűsítésével összefüggésben oldható meg. Ezt támasztják alá annak az ad hoc bizottság ál­tal létrehozott szakértői csoportnak a megállapításai' is, amelyek a napokban váltak előttem ismertté. Indo­kolt tehát, hogy a pénzügyi kormányzat az eddiginél is következetesebben, átgondoltabban, a nemzetközi adatok és tapasztalatok fokozottabb figyelembe véte­lével vizsgálja, elemezze és összegezze az adórendszer működését; az igazságos teherviselés, a teljesítmény­növelés, a szerkezetváltás, a versenysemlegesség elvei­nek szem előtt tartásával. Ennek érdekében különösen a következők látsza­nak célszerűnek: Sürgősen szakítani kell az eddigi szemlélettel, amely elvonja a szükséges forrásokat a közelebbi és a' távolabbi jövő gazdasági megalapozásától, s ezzel csökkenti a kibontakozás lehetőségét. A szabályozás­nak tehát értékteremtő, bővített újratermelést kell ösztönöznie, ügyelve arra, hogy a befektetések haté­konyak legyenek, és a költségvetés a realizálódó több­letjövedelemből jusson a szükséges bevételekhez. A kormányzatnak fel kell gyorsítania az adórendszer­hez kapcsolódó reformlépéseket, elsősorban az ár- és bérreformot, a népgazdasági tervezés és a költségvetés reformját. Az adórendszert ugyanis csak egy átfogó egységes reformkoncepció részeként lehet eredménye­sen működtetni. Hatékony intézkedéseket igényel az adórendszer azon elemeinek módosítása, amelyek a vállalati és az egyéni teljesítmény növekedése ellen hatnak. Foko­zott figyelemmel kell lenni a szerkezetátalakítás fej­lesztésének meggyorsítására és elősegítésére. A szerke­zetátalakítást szolgáló fejlesztési beruházásokra fordí­tott, illetve abba bevont külföldi és belföldi pénzesz­közöket olyan adókedvezményben lenne célszerű lé­tesíteni, hogy azok múlják felül a bankban elhelyezett tőke hozadékát. A teljesítmény fokozásához, a lakosság terheinek csökkentéséhez és az infláció mérsékléséhez szükség lenne a személyi jövedelemadó adómentes határának növelésére — mint ahogy az már itt elhangzott —, va­lamint a jövedelemsávoknak az élethez, az infláció mértékéhez való igazítására, rendszeres korrigálására. Felül kell vizsgálni az adózással kapcsolatos admi­nisztrációs igényeket, és el kell érni, hogy azok ne hassanak fékezően a vállalkozásokra. Különösen a kis­vállalkozók számára kell lényegesen egyszerűsíteni a nyilvántartási előírásokat és az adminisztrációt, meg­szüntetve ezzel azokat a sokak számára elviselhetet­lennek tűnő terheket, amelyek számos esetben, külö­nösen a szolgáltató kisipar területén az iparengedé­ELNÖK: Hódosi Jenőné Baranya megyei képvise-' lőé a szó. HÓDOSI JENŐNÉ: Sok kérdés válik manapság po­litikai kérdéssé j' melynek a jelenlegi nehéz gazdasági helyzetünk a kiváltója, s ez a közvéleményt irritálja, így például az adóreform is. Amikor egy évvel ezelőtt a két adó törvényjavaslata az Országgyűlés elé került, több kérdés felmerült, többek között az, hogy meg­felelően előkészített-e az adóreform a bevezetésre? Társadalmilag előkészített-e? Müyen összpolitikai ha­tást vált ki? Nos, egyes kérdésekre nem egészen egy év eltelte után már tudunk válaszolni, de sok más kérdés megválaszolatlanul marad. Sikerült a két törvényt pályára állítani, ami a kive­zető útnak az egyik alapja. Ez pozitívumként mond­ható el. Bizonyára van és lesz még pozitív hatása, de eddig zömében a negatív hatásokat érezhettük. Az adóreformtól azt vártuk, hogy többletteljesít­ménnyel megalapozzuk az elkövetkezendő éveket. Sajnos, amikor a törvényjavaslatot elfogadtuk, nem volt elég tájékozottságunk a várható hatásokról, és a kormány sem tudta felmérni, hogy a törvény milyen hatással lesz gazdaságunkra. Nem hozta meg azt a kedvező helyzetet, amit vártunk tőle. A versenysem­legesség nem valósult meg, a műszaki fejlődés is ki­sebb a vártnál, sokkal nehezebb lett a lakosság hely­zete. Én magam sem örülök a jelenlegi helyzetnek. Gondoljuk csak végig: szinte lehetetlen a fiatalok helyzete. Milyen célokat tűzhetnek maguk elé és ho­gyan valósíthatják meg a családalapítást, a lakáshoz jutást, ha nincs mögöttük támogatás? Vagy nézzük az

Next

/
Oldalképek
Tartalom