Országgyűlési napló, 1985. II. kötet • 1987. szeptember 16. - 1988. november 26.

Ülésnapok - 1985-29

2301 Az Országgyűlés 29. ülése, 1988. október 6-án, csütörtökön délelőtt 9 órakor 2302 alapvető gondnak a megoldása mindinkább elodázó­dik, amit mi, szakszervezetek nem vehetünk tudomá­sul: Itt csupán az adótörvény néhány alapvető gond­jára utalok: a teljesítmény korlátozó hatásokra, a csa-* ládosok helyzetének tarthatatlan romlására, különö­sen a nehéz munkakörülményekhez kapcsolódó pótlé­kok nettó értékének csökkenésére. Megállapítható, hogy az adóreform alapvető gazda­ságirányítási célkitűzéseinket időarányosan sem való­sította meg. Választóim, a szakszervezeti tagság — és őszintén szeretném előhozni ezt — jogosan kérdezik, ki számított ilyen rosszui — jószándékkal, teszem a megjegyzést *-, ennek a következményét miért a la­kossággal fizettetik meg? A kormány a lakosság áldozatvállalásának növeke­déséért cserébe stabilizációs és kibontakozási progra­mot ígér. Ha elfogadják, hogy a jelenlegi terhek már a tűrőképesség' határának közelében vannak, megfogal­mazhatjuk, hogy a lakosság már eddig is nagy árat fi­zetett a programért. De amiért fizetnünk kellett, a korszerűsítés, sem a szerkezetátalakításban, sem a ha­tékonyság- növelésében igazi változást eddig nem ho­zott. Éppen ezért ismét kötelességem hangsúlyozni, hogy a termelői és a- fogyasztói árak ésszerű korlátok között tartása nélkül, kínálati piac megteremtése nél­kül az adóreform nem fogja elérni eredeti célját, és úgy növeli tovább a lakosság terheit, hogy a gazdaság modernizálására számottevő hatást nem gyakorol. Ez pedig éppen olyan megengedhetetlen, mint a bérre­form további halogatása. A mostani ülésszakra előterjesztett változtatások nem érintik alapjaiban az adótörvényeket, csak a gya­korlat során felmerülő legsürgetőbb problémák rende­zését'szolgálják. Ezek a változások szükségesek ugyan, de nem elégségesek ahhoz, hogy az adótörvények a szakszervezeti tagság által elfogadhatóbbá, ugyanak­kor korszerűbbekké váljanak. A szakszervezetek igénylik, hogy amikor napi­rendre kerül az adótörvények átfogó módosítása, ak­kor küszöböljék ki teljesítmény-visszatartó hatását az adósávok rugalmas módosításával. A szakszervezetek kezdettől fogva szorgalmazták a családi jövedelemadó rendszerének kidolgozását; és korábbi álláspontjuk fenntartásával most ismételten kezdeményezik annak a jövő év közepéig történő ki­munkálását és alkalmas időben való bevezetését; A szakszervezetek eddig is szükségesnek tartották, hogy az adórendszer valamilyen kedvezményt nyújt­son a leginkább rászoruló gyermekes családoknak. így került az októberi módosítási javaslatok közé az, hogy a jövő évtől kezdve a nagycsaládosokhoz ha­sonlóan, gyermekenként havi ezer forint adóalapcsök­kentési kedvezményt kapjanak a kétgyermekes egye­dülálló szülők. A három- és a- többgyermekesek adó­alapja kedvezményét ma csak az egyik szülő számol­hatja el. Sok esetben így éppen a leginkább rászoru­lóknál nem lehet a kedvezményt érvényesíteni. Szükségesnek tartjuk ezért a törvény olyan módo­sítását; amely biztosítja, hogy az adóalap-kedvezmény elszámolásánál szükség esetén mind a két szülő jöve­delmét figyelembe vehessék. Fenntartjuk azt az állás­pontunkat is, hogy a személyi jövedelemadó rendsze­rében is érvényesíteni kell a főmunkaidő becsületét. De úgy, hogy az adózás ne korlátozza a teljesítmé­nyek növelését; Ennek eléréséhez szükségesnek tartjuk az adó progresszivitásának jelentős csökkentését; a jelenlegi 12 ezer forintos alkalmazotti kedvezmény összegének igazítását' az inflációs rátához. Bizonyos pótlékok — • így például a föld alatti, a veszélyességi, a sugár, a te­rep és a melegüzemi pótlékok — adómentességét, vagy korábbi értékük adórendszeren kívüli módszerekkel történő helyreállítását: A túlóradíj nettó értékének megőrzését hasonló elvek alapján az ágazati szakszer­vezetek bevonásával kell rendezni. A mezőgazdaság-, az egészségügy, az oktatás, a bányászat, a közlekedés, az építőipar esetében — és nem sorolom tovább. A mezőgazdaságnál talán külön, mert a kampánymun­kák miatt a jelentős kereseti ingadozás olyan nettó kereseti csökkenést eredményez, amely fokozza a dol­gozók bizonytalansági érzését. Itt szabad legyen meg­állni, ez különösen gondot jelent a mezőgazdaság szá^ mára a nyári munkák és most a soros őszi munkák idején, amikor teljesítményben megy a munka. A szá-­molgatás a kombájnosok körében is megtörtént, és jelen pillanatban is megtörténik, hogy meddig érde­• mes dolgozni. Az adóelőleg-fizetés rendszerét és módszerét mó­dosítani kell, mert elfogadhatatlan, hogy a dolgozók csak hónapok után kapják vissza a tőlünk levont elő­leget, a nekik járó visszarészt: Lehetőséget kell terem­teni arra, hogy az év közben nyugállományba vonuló dolgozók indokolt esetben egy-két hónapon belül visszakaphassák a tőlük levont adóelőleget. Az általános forgalmi adó bevezetésekor a szak­szervezetek nem értettek egyet a csecsemő- és gyer­mekruházati cikkek árának 25 százalékos forgalmi adóval történő emelésével. Bár az év közepén elfogad­ták a csecsemő- és a- gyermekruházati cikkek áremel­kedésének részleges ellensúlyozására a 100 forintos családipótlék-emelést, változatlanul problematikusnak tartjuk az itt bekövetkezett kiugró áremelkedések életszínvonal-politikai hatását: Ezért ismételten kez­• dezményezzük, hogy a témakört a 0-kulcsos- csoport­ba sorolják át, vagy alternatívás javaslat: a jövő évi szociálpolitikai intézkedések keretében ilyen címen is családipótlék-emelésre kerüljön sor. Az ez évi intézkedések — beleértve a forgalmi adó bevezetését'is — alapvetően sértik a lakásépítő állam­polgárok érdekeit. Az állami lakásépítés minimálisra zsugorodott. Az építőanyagok ártámogatásának csök­kentése, s a lakásépítés, bővítés, korszerűsítés, köz­művesítés forgalmi adója többszázezer forinttal nö­velte a lakásépítő családok terheit olyan időszakban, amikor a reálbérek drasztikusan csökkentek, és a-hi­telfelvételi lehetőségek is jelentősen romlottak. Az egyik fő problémát e körben a visszaigényel­hető forgalmi adó felső határának a tényleges árak­tól lényegesen elmaradó mértéke jelentette. A felső határ megállapításánál ugyanis mintegy 10 ezer forint négyzetméterenkénti építési költséghez igazodtak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom