Országgyűlési napló, 1985. II. kötet • 1987. szeptember 16. - 1988. november 26.
Ülésnapok - 1985-29
2301 Az Országgyűlés 29. ülése, 1988. október 6-án, csütörtökön délelőtt 9 órakor 2302 alapvető gondnak a megoldása mindinkább elodázódik, amit mi, szakszervezetek nem vehetünk tudomásul: Itt csupán az adótörvény néhány alapvető gondjára utalok: a teljesítmény korlátozó hatásokra, a csa-* ládosok helyzetének tarthatatlan romlására, különösen a nehéz munkakörülményekhez kapcsolódó pótlékok nettó értékének csökkenésére. Megállapítható, hogy az adóreform alapvető gazdaságirányítási célkitűzéseinket időarányosan sem valósította meg. Választóim, a szakszervezeti tagság — és őszintén szeretném előhozni ezt — jogosan kérdezik, ki számított ilyen rosszui — jószándékkal, teszem a megjegyzést *-, ennek a következményét miért a lakossággal fizettetik meg? A kormány a lakosság áldozatvállalásának növekedéséért cserébe stabilizációs és kibontakozási programot ígér. Ha elfogadják, hogy a jelenlegi terhek már a tűrőképesség' határának közelében vannak, megfogalmazhatjuk, hogy a lakosság már eddig is nagy árat fizetett a programért. De amiért fizetnünk kellett, a korszerűsítés, sem a szerkezetátalakításban, sem a hatékonyság- növelésében igazi változást eddig nem hozott. Éppen ezért ismét kötelességem hangsúlyozni, hogy a termelői és a- fogyasztói árak ésszerű korlátok között tartása nélkül, kínálati piac megteremtése nélkül az adóreform nem fogja elérni eredeti célját, és úgy növeli tovább a lakosság terheit, hogy a gazdaság modernizálására számottevő hatást nem gyakorol. Ez pedig éppen olyan megengedhetetlen, mint a bérreform további halogatása. A mostani ülésszakra előterjesztett változtatások nem érintik alapjaiban az adótörvényeket, csak a gyakorlat során felmerülő legsürgetőbb problémák rendezését'szolgálják. Ezek a változások szükségesek ugyan, de nem elégségesek ahhoz, hogy az adótörvények a szakszervezeti tagság által elfogadhatóbbá, ugyanakkor korszerűbbekké váljanak. A szakszervezetek igénylik, hogy amikor napirendre kerül az adótörvények átfogó módosítása, akkor küszöböljék ki teljesítmény-visszatartó hatását az adósávok rugalmas módosításával. A szakszervezetek kezdettől fogva szorgalmazták a családi jövedelemadó rendszerének kidolgozását; és korábbi álláspontjuk fenntartásával most ismételten kezdeményezik annak a jövő év közepéig történő kimunkálását és alkalmas időben való bevezetését; A szakszervezetek eddig is szükségesnek tartották, hogy az adórendszer valamilyen kedvezményt nyújtson a leginkább rászoruló gyermekes családoknak. így került az októberi módosítási javaslatok közé az, hogy a jövő évtől kezdve a nagycsaládosokhoz hasonlóan, gyermekenként havi ezer forint adóalapcsökkentési kedvezményt kapjanak a kétgyermekes egyedülálló szülők. A három- és a- többgyermekesek adóalapja kedvezményét ma csak az egyik szülő számolhatja el. Sok esetben így éppen a leginkább rászorulóknál nem lehet a kedvezményt érvényesíteni. Szükségesnek tartjuk ezért a törvény olyan módosítását; amely biztosítja, hogy az adóalap-kedvezmény elszámolásánál szükség esetén mind a két szülő jövedelmét figyelembe vehessék. Fenntartjuk azt az álláspontunkat is, hogy a személyi jövedelemadó rendszerében is érvényesíteni kell a főmunkaidő becsületét. De úgy, hogy az adózás ne korlátozza a teljesítmények növelését; Ennek eléréséhez szükségesnek tartjuk az adó progresszivitásának jelentős csökkentését; a jelenlegi 12 ezer forintos alkalmazotti kedvezmény összegének igazítását' az inflációs rátához. Bizonyos pótlékok — • így például a föld alatti, a veszélyességi, a sugár, a terep és a melegüzemi pótlékok — adómentességét, vagy korábbi értékük adórendszeren kívüli módszerekkel történő helyreállítását: A túlóradíj nettó értékének megőrzését hasonló elvek alapján az ágazati szakszervezetek bevonásával kell rendezni. A mezőgazdaság-, az egészségügy, az oktatás, a bányászat, a közlekedés, az építőipar esetében — és nem sorolom tovább. A mezőgazdaságnál talán külön, mert a kampánymunkák miatt a jelentős kereseti ingadozás olyan nettó kereseti csökkenést eredményez, amely fokozza a dolgozók bizonytalansági érzését. Itt szabad legyen megállni, ez különösen gondot jelent a mezőgazdaság szá^ mára a nyári munkák és most a soros őszi munkák idején, amikor teljesítményben megy a munka. A szá-molgatás a kombájnosok körében is megtörtént, és jelen pillanatban is megtörténik, hogy meddig érde• mes dolgozni. Az adóelőleg-fizetés rendszerét és módszerét módosítani kell, mert elfogadhatatlan, hogy a dolgozók csak hónapok után kapják vissza a tőlünk levont előleget, a nekik járó visszarészt: Lehetőséget kell teremteni arra, hogy az év közben nyugállományba vonuló dolgozók indokolt esetben egy-két hónapon belül visszakaphassák a tőlük levont adóelőleget. Az általános forgalmi adó bevezetésekor a szakszervezetek nem értettek egyet a csecsemő- és gyermekruházati cikkek árának 25 százalékos forgalmi adóval történő emelésével. Bár az év közepén elfogadták a csecsemő- és a- gyermekruházati cikkek áremelkedésének részleges ellensúlyozására a 100 forintos családipótlék-emelést, változatlanul problematikusnak tartjuk az itt bekövetkezett kiugró áremelkedések életszínvonal-politikai hatását: Ezért ismételten kez• dezményezzük, hogy a témakört a 0-kulcsos- csoportba sorolják át, vagy alternatívás javaslat: a jövő évi szociálpolitikai intézkedések keretében ilyen címen is családipótlék-emelésre kerüljön sor. Az ez évi intézkedések — beleértve a forgalmi adó bevezetését'is — alapvetően sértik a lakásépítő állampolgárok érdekeit. Az állami lakásépítés minimálisra zsugorodott. Az építőanyagok ártámogatásának csökkentése, s a lakásépítés, bővítés, korszerűsítés, közművesítés forgalmi adója többszázezer forinttal növelte a lakásépítő családok terheit olyan időszakban, amikor a reálbérek drasztikusan csökkentek, és a-hitelfelvételi lehetőségek is jelentősen romlottak. Az egyik fő problémát e körben a visszaigényelhető forgalmi adó felső határának a tényleges áraktól lényegesen elmaradó mértéke jelentette. A felső határ megállapításánál ugyanis mintegy 10 ezer forint négyzetméterenkénti építési költséghez igazodtak.