Országgyűlési napló, 1985. II. kötet • 1987. szeptember 16. - 1988. november 26.

Ülésnapok - 1985-28

2265 Az Országgyűlés 28. ülése, 1988. október 5-én, szerdán 2266 kikerülnek az adó alapjából. Mindenesetre a társadalombiztosítási járulék mértéke körüli viták és a járulék társadalmi hatása miatt a vita során megfogalmazódott az az igény, hogy a kormány az erre vonatkozó rendelet tervezetét terjessze* véleményezésre a terv- és költségvetési bizottság elé. Talán a legérdekesebb, részben elvi jelentőségű vita az állami és a magánvagyon esélyegyenlősége körül alakult ki. Szabó Kálmán képviselőtársunk ezt már nagyrészt elmondta felszólalásában — nem is tudom, miért nem az adónál szólaltál fel —, mindenesetre én nagyon röviden a bizottság szempontjából érdekes részét próbálom ennek összegezni. Két szempontból is megkérdőjelezte képviselőtársunk ezt az esélyegyenlőséget. Egyrészt^ az állami vállalkozó előnyt élvez azáltal, hogy az államtól úgymond kölcsönkapott össztőkével úgy gazdálkodhat, hogy e tőke után sem kamatköltsége, sem egyéb költsége nincs, csak nyereségadót fizet. Ugyanakkor a magánvállalkozásnál az adóalapot kitermelő egész tőkét a vállalkozó fekteti be, holott bankba is tehetné, ahol kamatozik, és a kamat költségként viselkedik, míg a működő tőke vállalkozásból kapott részesedését; osztalékát nyereségadó terheli. Másrészt kérdéses az esélyegyenlőség a nyereségtömeget létrehozó eltérő tőkebefektetések miatt is, és a felszólalásban azt hiszem, elsősorban arról volt szó, mert a nyereségadó szempontjából közömbös, hogy egy adott nyereséget mekkora élő és holttőkével állítottak elő. Idézem képviselőtársaim szövegét: ez az esélyegyenlőség — mondjuk meg nyíltan — olyan egyenlőség, hogy szabad a híd alatt aludni, és a másiknak meg szabad milliomosnak lenni? A vállalkozási nyereségadó törvényjavaslatának valószínűleg ez a legsebezhetőbb pontja, több irányból kapott információink szerint folynak az előkészületek mind az állami tulajdon utáni osztalék alapjának, mind szervezeti formájának kidolgozása érdekében, amely előreláthatólag az állami vállalatokra vonatkozó átalakulási törvényben, illetve az állami vállalatokról szóló új törvényben, vagy törvénymódosításban fog realizálódni. Erről szintén beszélt Villányi elvtárs. • Tisztelt Országgyűlés! Más megközelítésben az adó semlegességét vonta kétségbe a Vállalkozók Országos Szövetségének képviselője is. Szerinte a törvér*yjavaslat a szövetkezeti vagyont és a gazdasági társaságok vagyonát ugyanúgy kezeli, mint az állami vállalatokét. Ezen fontos lenne változtatni, mert egyszerűen elképzelhetetlen, hogy jogcímhez kössék annak a vagyonnak a felhasználását' és kezeléséti amelyet a társasági törvény egyértelműen a tagok hatáskörébe utal. A nyereségadó törvénynek ez a szakasza ellentétes a társasági törvénnyel az ő véleménye szerint. Ugyancsak méltánytalannak ítélte a képviselő a 20 milliós bérköltség feletti egységes bérszabályozást, ez — mint mondta —, hasonlóan a 3 milliós nyereséghatárhoz, egy második növekedési korlátot jelent, mert a vállalkozásokat arra ösztönzi, hogy tevékenységük szintje eme értékek alatt maradjon. Ezzel nemcsak az ilyen rugalmas, a piaci igényekhez jól és gyorsan igazodó szervezetek növekedése hiúsul meg, de ennek következtében csökkennek az állami költségvetés bevételei is. A vita során ezzel kapcsolatban a bizottság arra a megállapításra jutott, hogy az adótörvény valóban tartalmaz a vagyonra vonatkozó szabályokat, amelyek azonban nem ellentétesek a társasági törvénnyel és bár korlátozást hordoznak, nem akadályozzák a vagyonnal történő rendelkezési jogosultságot. Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat kétszeri tárgyalása során kialakult vita végén a terv- és költségvetési bizottság arra a megállapodásra jutott, hogy az előbbiekben ismerteit, a törvényjavaslat alapelemeit érintő kérdésekben nem terjeszt módosítási indítványt a Parlament elé. Itt elsősorban a nyereségadó kulcsára gondolok. Bár a vita a felmerült kétségeket nem oszlatta el maradéktalanul, tudomásul kell venni, hogy jelenlegi pénzügyi helyzetünkben nincs lehetőség a csökkentésre. Kisebb jelentőségű, de megalapozott módosítási indítványokat, szövegkiigazításokat, pontosításokat támogatott a terv- és költségvetési bizottság, ezeknek szövegét valamennyi képviselőtársunkmegkapta. Én ebből csak két jellemzőt emelik ki. A jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság, valamint a SZOT képviselőjének javaslatára a terv- és költségvetési bizottság egyetért azzal, hogy a jogi képviseletet ellátó munkaközösségek kikerüljenek a törvény hatálya alól, és csak eltérő vállalkozási tevékenység esetén fizessenek nyereségadót a törvényjavaslat 3. §-a szerint. Továbbá a terv- és költségvetési bizottság egyetért a külügyi bizottság javaslatával, amely szerint a Magyarországra akkreditált külképviseletek elhelyezését' szolgáló épületek bérbeadásával és kezelésével kapcsolatos tevékenységek a közszolgáltató tevékenységek közé kerüljenek felvételre, a nemzetközi viszonosság alapján. Tisztelt Képviselőtársaim! összegezve a terv- és költségvetési bizottság általános véleményét: a törvényjavaslat fő elemeiben és összességében megfelel a vele szemben előre támasztott követelményeknek, mert a jogalkotásról szóló törvénynek megfelelően törvényben rendezi a nyereségadót, megszüntetve ezzel a nyereségadóztatás korábbi széttagoltságát. Megfelel a követelményeknek, mert fő elemeiben biztosítja a szervezettől és szektortól független gazdálkodási feltételek megteremtését; A semlegességet nem csorbítja, hogy egyes vállalkozók a korábbinál esetleg hátrányosabb helyzetbe kerülnek. Megfelel a követelményeknek, mert jól illeszkedik a költségvetési reform végrehajtásának folyamatába, és ilyen minőségében különösen fontos feltétele a társasági törvény nyomán alakuló változatos vállalkozási formák működésének. Megfelel a követelményeknek, mert a magyar gazdaság fő fejlődési célkitűzéseinek megfelelően központi elemként kezeli a vagyongyarapítás ösztönzését; Mindezeket figyelembe véve, a törvényjavaslatot a módosításokkal együtt a terv- és költségvetési bizottság nevében a tisztelt háznak elfogadásra javaslom abban a reményben, folytatva a járműhasonlatot, hogy a társasági törvény és a'társaságok részére olyan futó-