Országgyűlési napló, 1985. II. kötet • 1987. szeptember 16. - 1988. november 26.
Ülésnapok - 1985-28
2227 Az Országgyűlés 28. Ülése, 1988. október 5-én, szerdán 2228 nek meg ugyancsak a múltból egy képviselői felszólalást idézni: „A javaslat bizottsági tárgyalása már ráterelte a figyelmet egy fontos körülményre, melytől nézetem szerint függ a társasági formák prosperálása. Ez az adókérdés. Ha az új társaságokat a pénzügyi kormányzat a társulati adót teljes szigorának fogja alávetni, ez meg fogja gátolni, hogy a tőke e társasági formákban keressen elhelyezkedést. Felhívjuk ezért a pénzügyi kormányzat figyelmét arra, hogy amennyiben irreális adóztatás alá kívánja vonni e társasági formákat, annak nem az lesz a következménye, hogy nagyobb lesz az adóbevétel, hanem meggátolja e formák egészséges működését." Elhangzott a képviselőházban 1929 októberében. Ugy vélem, nem túlzok, ha azt mondom, hogy az 59 évvel ezelőtti megállapítás a mára is érvényes és megfontolandó gondolat. És most, 1988-ban ismét azzal a reménnyel, hogy a jogszabály is úgy, mint annak idején elődei, segítséget nyújt majd gazdaságpolitikai célkitűzéseink megvalósításához, alkalmas lesz a jog eszközeivel hosszú időre szolgálni a tervezet preambulumában meghatározott célokat, ezért eleget téve megbízatásomnak, javaslom, hogy a tervezetet a jogi bizottság által megfogalmazott módosításokkal, mind általánosan, mind részleteiben, szíveskedjenek elfogadni. (Taps.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Bejelentem, hogy a törvényjavaslathoz négy képviselőtársunk jelentkezett szólásrai Elsőként dr. Szűrös Mátyásnak, az MSZMP Központi Bizottsága titkárának adom meg a szót. DR. SZŰRÖS MÁTYÁS: Tisztelt Országgyűlés! A gazdasági társaságokról most napirendre tűzött törvényjavaslat élénk érdeklődést váltott ki a hazai közvélemény és a külföld részéről egyaránt. A figyelem teljesen érthető, mivel az új törvény lényegesen megújítja a gazdálkodó szervezetek, az állampolgárok, a bel- és külföldiek társulásainak eddigi szabályozását: A törvény megalkotása szervesen illeszkedik azoknak a lépéseknek a sorába, amelyek a reformfolyamat kiteljesülését, szocialista' gazdaságunkban a piaci viszonyok fokozottabb érvényesülését segítik elő. Az MSZMP Központi Bizottságának gazdasági-társadalmi kibontakozási programja és a kormány stabilizációs munkaprogramja egyaránt tervbe vette a gazdasági társaságokra vonatkozó korszerű jogi szabályozás megteremtését: Mindezt az is időszerűvé tette, hogy a jelenlegi társasági szabályozásunk alapjait még mindig az 1875. évi kereskedelmi törvény, valamint a korlátolt felelősségű társaságról és a csendes társaságról szóló 1930. évi V. törvény képezi, számos alacsonyabb rendű rendelettel egyetemben. Ugy vélem, nem szorul külön bizonyításra^ hogy ezek számos ponton túlhaladottakká váltak. Az is nyilvánvaló, hogy egy következetes piacgazdaság megteremtése érdekében társasági jogunk megfelelő megújítására van szükség. Csak ebben az esetben várható, hogy a társas vállalkozások kellőképpen szolgálják gazdaságpolitikai céljaink elérését: Tisztelt Képviselőtársak! A gazdasági társulások kérdésköre nemcsak hazánkban került napirendre. A vállalati önállóság kiterjesztését célzó 1981-es lengyel, az 1986-os szovjet, az 1988-as kínai vállalati törvény, valamint a jugoszláv, csehszlovák és bolgár elképzelések is ebbe az irányba mutatnak. A mi törvénytervezetünkhöz hasonló megoldásokat tartalmaz az az elképzelés, amely a lengyel társasági törvény kidolgozásának alapjául szolgál. A Szovjetunióban az idén elfogadott szövetkezeti törvény teremtett új lehetőségeket a különféle társaságok létesítéséhez. A KGST-együttműködés keretében is felvetődött az igény közös vállalatok, társaságok létrehozására, és ennek jogi kimunkálására történtek is bizonyos lépések. A társasági törvény megújítására irányuló tevékenységünk illeszkedik tehát a jelenlegi szocialista fejlődés alapvető áramlatához. Néhány szocialista országban a megfogalmazódó törekvések iránya többékevésbé a miénkkel megegyező. ők is a tulajdon hatékony működtetését, változatos, rugalmas szervezeti formák kiépítését kívánják megvalósítani. Mindezek úgy vélem, erről az oldalról is alátámasztják a magyar lépések helyénvalóságát. Jóllehet a társulások új szervezeti formáit Ületően a magyar társasági törvényjavaslat sokkal részletesebb, a tapasztalatok kölcsönös átvételének lehetősége mégis bővült. Már utaltam arra, hogy az új társasági törvény sorsát élénk érdekődés kíséri a külföld részéről is, 9 úgy gondolom, hogy ennek alapvetően örülhetünk. A nemzetközi közvélemény hazánkról alkotott, összességében kedvező megítélése, gazdasági, társadalmi törekvéseink iránti rokonszenve szoros összefüggésbe hozható reformpolitikánkkal. A változni, megújulni képes, lehetőségeit eredményesen kihasználó Magyarország képe akkor sem halványodott el, amikor gazdasági teljesítményeink megcsappanása, a jelentős mértékű eladósodás megítélésünket óhatatlanul beárnyékolta. A gazdasági stabilizációs és kibontakozási program meghirdetése, reformjaink következetes továbbvitele a gazdaságban és a politikában segít a nemzetközi bizalom megőrzésében. Tisztelt Parlament ! Gazdaságpolitikai törekvéseink eredményes megvalósítása szükségessé teszi; hogy a modern árutermelésnek jobban megfelelő szervezeti-jogi fonnák megteremtésével segítsük elő a gazdálkodók közötti hatékonyabb együttműködés kibontakoztatását. Az új társasági törvény nem csupán világos, egyértelmű eljárást tesz lehetővé, hanem a törvényi szabályozás, egyben a korábbinál nagyobb jogbiztonságot, biztosítékot is nyújt a társulok számára. A törvénnyel segíteni kívánjuk a különféle tulajdonformák változatos összekapcsolását; vegyítését: A javaslat megfelelő biztosítékokat irányoz elő a közös vállalkozás szabadsága érdekében. Hozzájárul ahhoz, hogy a tulajdonformáktól függetlenül azonos versenyfeltételek jöjjenek létre a vállalkozók számára. Mindez lehetővé teszi,
