Országgyűlési napló, 1985. II. kötet • 1987. szeptember 16. - 1988. november 26.

Ülésnapok - 1985-28

2225 Az Országgyűlés 28. ülése, 1988. október 5-én, szerdán 2226 Ha a vita mégis kisebb volt a várt mértékénél, ez elsősorban annak az újszerű és követésre' méltó nyitott törvényelőkészítésnek tulajdonítható, amely a koncepció kialakítása és a normaszöveg formálása időszakában egyaránt lehetővé tette a vitát és így jutott el tartalmában és stílusában egyre javuló hat előzetes tervezet után a mai kiemelkedő jelzővel illethető formáig. Az új törvény — ha késve bár — végre jogi és szervezeti kereteket biztosít • az állami nagyvállalatok, a csekély számban működő állami kis- és középvállalatok és a magánvállalkozások számára, egyúttal lehetővé téve, hogy a különböző tulajdoni formákba tartozó magyar és külföldi cégek korlátlan vagy korlátolt felelősség mellett társuljanak. E törvény megalkotása-val szerintem is helyreáll a felbomlott egyensúly. Nem lehet ugyanis az egyik oldalon hivatkozni a fejlett piacgazdaságok csúcsszínvonalára — amit sze<retnénk -, de egyidejűleg elutasítani azokat a jogi, szervezeti és érdekeltségi formákat, amelyek között az létrejön. Tudjuk azonban azt is, hogy a jogi eszköz egyedül nem elég. Ettől önmagában azonban még nem lesz a velorexből mercedes. Ehhez szükséges, egyrészt- a vállalkozásellenes társadalmi hangulat átformálása és főként az állami vállalatok vezetésében az a szemléletváltás, mely felismeri az új jogi lehetőségek gazdasági jelentőségeit. Mit biztosít mindehhez a tervezet? Elsősorban olyan vállalkozási, illetve gazdaságműködtetési formákat, melyekben minden szervezet és magánvállalkozó megtalálja gazdasági tevékenysége legcélszerűbb jogi kereteit. Az előzetes vita során felmerült az igény további formációk kidolgozására is, de ezt nem látták a bizottságok reális igénynek, A további előny kódex jellege, mely megtartva a cogens és diszpozitív szabályok igen mértéktartó, harmonikus egységét, végrehajtási rendelet nélkül egyértelműen szabályoz. Ez példa lehet a várható további, nagy jelentőségű jogalkotásaink előkészítésére is. Végül kiemelkedő érdeme a tervezetnek, hogy nem igyekezett mindent megváltoztatni azokból a bevett formákból, amelyeket már mások kipróbáltak. Kitekint és e kitekintés eredményét felhasználva, hazai sajátosságainkra adaptálva jó harmóniába ötvözi a hazai hagyományos megoldásokat a modern külföldi jó tapasztalatokkal. Ezzel olyan jogalkotást létrehozva, mely fogalmaival és eszköztárával a külföldi jogot ismerők számára is könnyen áttekinthetővé válik. Tisztelt Országgyűlés! A jogi, igazgatási és igazságaügyi bizottság szeptember 27-én tartott ülésén meghallgatva a tervezetet már megvitató bizottságok öszszefoglaló értékelését, a jogi bizottsági vita eredményeként a tervezet néhány rendelkezését érintő módosítást javasol. E javasolt módosításokat képviselőtársaim részére kiosztott jelentés részletesen tartalmazza. A módosításra irányuló javaslatok egy része- az érdemet nem érintő szövegpontosítás, de szükséges, mert biztosítja az e körben megfogalmazott jogalkotói szándék egyértelműbb kifejezését. Kisebb részben a javasolt módosítás az érdemet is érinti, a bizottság- egyhangú döntése szerint ezen javasolt módosítások feltétlenül szükségesek ahhoz, hogy az érintett rendelkezések még határozottabban illeszkedjenek a tervezet egészének koncepciójába. Ezekből a legfontosabbakat szükségesnek vélem külön is indokolni. A 9. § (2) bekezdésének szinte alig észrevehető szövegpontosítása teszi egyértelművé a külföldi befektetés és nyereséghányad transzferálhatóságának garanciáit. Nevezetesen azt, hogy erre a külföldi jogosult, ha a társaság rendelkezik pénzfedezettel, továbbá, hogy az átutalást abban a pénznemben igényelheti, amiben a befektetés történt. A tervezet 83. §-ának (1) bekezdése indokolatlan és szükségtelen terhet róna a kilépő tagra, amennyiben a társaság- harmadik személlyel fennálló tartozásaiért öt éven túl is felelni lenne köteles. Ezt az egyébként indokolt hitelezői védelem sem teszi szükségessé: A 212. § rendelkezéseinek elhagyására vonatkozó javaslat indoka az, hogy az eredeti szöveg a felügyelő bizottság részére bizonyos körben döntési és intézkedési jogkört kíván biztosítani, ami nem egyeztethető össze- a felügyelő bizottság törvényben megfogalmazott feladatkörével, nevezetesen azzal, hogy funkciója a társaság működésének felügyelete. E rendelkezés meghagyása bizonyos esetekben olyan helyzetet teremtene, hogy a felügyelő bizottság saját érdemi döntése fölött is jogosult lenne ellenőrzést, illetőleg felügyeletijogkört gyakorolni. Végül a 247. § (3) bekezdésének szövegmódosításával kívánta a bizottsági javaslat korlátozni a saját részvényeknek a társaság részéről történő tartós felvásárlását: A tervezetben megfogalmazott és megengedhető arányú felvásárlást egy-egy időszakra gazdasági célok indokolhatják, azonban ennek időbeli korlátait feltétlenül szükséges megszabni. A bizottság előterjesztésében nem szereplő, de a viták során elhangzott további módosító javaslatok elfogadását- a bizottságunk nem támogatta. Ezen javaslatok közül csupán egyet szeretnék kiemelni: elutasította a bizottság- azon javaslatot, mely szerint a részvénytársaság 50 főt meghaladó dolgozói létszáma esetén a tervezet tegye kötelezővé az osztalék egy részének terhére dolgozói alapítvány létesítését; Ez a tervezet helyesen a diszpozitivitás körébe utalva a társaság tagjainak döntésére bízza. Ez felel meg ugyanis a- tervezet szerződési akaratelvét erősítő egységes koncepciójának. Tisztelt Országgyűlés! A bizottsági vitában nagy egyetértéssel vették tudomásul a tervezettel összefüggő, az azt kiegészítő, működését segítő további jogalkotásokra vonatkozó tájékoztatást. Ezek közül a bizottság kiemelkedő jelentőségűnek ítéli a megalkotásra-kerülő átalakulási törvény célkitűzéseit, mely remélhetőleg a jog eszközeivel is segíti az indokolt, és visszatartja az indokolatlan és gazdaságüag célszerűtlen átalakulási törekvéseket. A bevezetésre- kerülő társasági formák működését segítő szabályok között lényegét illetően a legfontosabb az elvonás mértékét rendező pénzügyi szabályozók helyes meghatározásának kérdése. Ehhez engedje-