Országgyűlési napló, 1985. II. kötet • 1987. szeptember 16. - 1988. november 26.

Ülésnapok - 1985-28

2219 Az Országgyűlés 28. ülése, 1988. október 5-én, szerdán 2220 kedelmi vállalatoknál vagy a több gyáregységből álló " vállalatoknál az önkormányzó, illetve önigazgató formák nem váltak be. A nagyvállalatoknál ugyanis az államigazgatási irányításra— e szervezetek többségének versenyszektorba tartozása miatt — nincsen szükség, ám a vállalat összetettségénél fogva a vállalati tanács sem megfelelő irányítási forma. Ebben a körben tehát gazdaság társaságként különösen pedig kft-ként vagy részvénytársaságként való működés kerülhet előtérbe, mint ahogy azt több nagyvállalatunk eddigi gyakorlata is igazolja. A nagyvállalatokra tekintettel a törvény részvénytársasági része konszern szabályozást is tartalmaz, azaz a versenyszempontoknak megfelelően igyekszik rendezni azt, amitől részvénytársaságok egymás üzleti érdekeltségeiben kölcsönös, jelentős, illetve többségi részesedést szeretnének. így ugyanis fenntartható a vállalati integráció, de egyfelől feloldódik annak zártsága, másfelől a gyáregységek önálló vállalati léthez jutnak, a vállalatcsoportosulásokon beiül felerősödik az érdekeltség, s az irányítás alapvetően pénzügyi eszközökkel történik. A társasági törvény így a nagyvállalati versenymechanizmus több évtizede megoldatlan problémái rendezéséhez is hozzájárulhat. A társasági jog kialakulásának a társulások keletkezésének hazánkban a szövetkezetek, elsősorban pedig a mezőgazdasági termelőszövetkezetek voltak az élharcosai. Ma is a- nem jogi személy gazdasági társaságok túlnyomó többsége a mezőgazdaságban működik. A törvényjavaslat az egységes szemléletre tekintettel külön szövetkezeti vagy mezőgazdaság társasági formát nem tartalmaz. Igyekszik azonban lehető legnagyobb teret adni a szövetkezetek egymás közötti társulásainak. A törvény diszpozitív rendelkezései megfelelő lehetőséget adnak arra, hogy a szövetkezetek az általuk alakított társaságokban a szövetkezeti, illetve a mezőgazdasági sajátosságokat messzemenően érvényesítsék. A vita sorén felmerült, hogy a föld értékelésének problémái, illetve a földtulajdoni viszonyok magyar sajátosságai esetleg gátját képezhetik a társulásnak. A törvény a jogi akadályokat elhárítja, amikor lehetővé teszi,' hogy a felek a gazdaságokba bevitt nem pénzbeni szolgáltatást, az úgynevezett aportot a könyv szerinti értéktől eltérően értékeljék. Emellett bejelenthetem, hogy a földtörvény módosítására a megfelelő előkészületek megtörténtek. A magyar jogban ez idáig általában nem megfelelően rendezett az egyes gazdálkodó szervezeti formák egymásba való átalakulásának feltételrendszere. Éppen megindultak egy átalakulási törvény előkészítésének a munkálatai is. Ez az átalakulási törvény szabályozná a gazdasági társaságok egymásba való átalakulásának kérdéseit, tehát például azt, hogyan lehet a kft.-ből részvénytársasággá, vagy a részvénytársaságból kft.-vé alakulni és így tovább. A versenyvédelmi szempontok figyelembevételével, a monopolellenes küzdelem jegyében szabályozná az átalakulási törvény a társaságok fúzióját, de a törvény részletezné az állami vállalatok, illetve szövetkezetek gazdasági társulássá való átalakulását is. • A társasági törvény ugyanis azt is kimondja, hogy a gazdálkodó szervezetek, így az állami vállalatok és a szövetkezetek is átalakulhatnak gazdasági társasággá. Hangsúlyozni szeretném, hogy az átalakulási törvényt csak az állami vállalati és a szövetkezeti törvény egyidejű módosítása esetén lehet kiadni, önmagában az a körülmény, hogy az átalakulási törvény később kerül elfogadásra; azonban nem befolyásolja a társasági törvény működőképességét. Átalakulási törvényünk ugyanis eddig sem volt. Mégis lehetséges volt a részvénytársasággá való átalakulás. • A világ országai közül is kevesen rendelkeznek átalakulási törvénnyel, az átalakulásra rendszerint a társasági törvények általános szabályai vonatkoznak. Mégis Magyarországon úgy látjuk, szükség- van e törvényre, annak ismételt hangsúlyozásával, hogy az nem rontja a társasági törvény érvényesülését; ha nem egyidejűleg lép életbe az átalakulási törvénnyel. Tisztelt Országgyűlés! A szakmai viták során, sőt talán még szélesebben is felmerült a kérdés, hogy a törvény hatálya miért nem terjed ki a szövetkezetekre. A szövetkezetek társaságaira ugyanis a törvény rendelkezései irányadók, s korábban a szövetkezeteket a kereskedelmi törvény együtt szabályozta a többi gazdasági formával. Magyarországon azonban 1945 után, az ismert társadalmi, gazdasági változások folyamatában a szövetkezetek elkülönült jogi szabályozást kaptak. Van szövetkezeti törvény, mezőgazdasági termelőszövetkezeti törvény és a- többi szövetkezeti ágazati tevékenységet is magas szintű jogszabályban szabályozták, sőt az Országgyűlés ez év tavaszán korszerűsítette a szövetkezeti törvényt. Ebben a helyzetben tehát a szövetkezeti mozgalom tradícióiból következően kétségessé vált a szövetkezetek beolvasztásának a lehetősége és célszerűsége a társasági törvénybe. A beolvasztás egyébként a törvény áttekinthetőségét is nagymértékben veszélyeztette volna, hiszen több száz paragrafussal növelte volna a terjedelmét. Nem feledhetjük el azonban, hogy a szövetkezet sajátos gazdasági társaság, nem tekinthető kizárólag tőkeegyesítésnek, hiszen a sajátos szövetkezeti elvek folytán különleges személyegyesülési vonásai is vannak. Kívánatos ezért, hogy a szövetkezeteket a jövőben is önálló törvényben szabályozzuk, amelynek azonban összhangban kell lennie a gazdasági társaságokról szóló törvény alapelveivel. A törvényjavaslat kiszélesíti az állampolgárok társulási lehetőségeit. Csak néhány kérdésre utalnék ebben a témakörben. Az eddigiekkel ellentétben az állampolgárok korlátozás nélkül társulhatnak hazai és külföldi gazdálkodó szervezetekkel. Tisztán magánszemélyek is létrehozhatnak jogi személyiségekkel rendelkező társasági formát, így korlátolt felelősségű társaságot és részvénytársaságot is. Mód nyílik a szermélyes közreműködés nélkül tisztán vagyoni betéttel, illetve erre korlátozó felelősséggel társaságok alapítására, illetőleg a bennük való részvételre. Külön fel szeretném hívni a figyelmet arra, hogy a javaslat az állampolgárok részére is lehetővé teszi az