Országgyűlési napló, 1985. II. kötet • 1987. szeptember 16. - 1988. november 26.

Ülésnapok - 1985-26

2079 Az Országgyűlés 26. ülése, 1988. június 30-án, csütörtökön 2080 béri teljesítmények és képességek növelése nélkül. Az ipari vezetők alkalmasságát az eddigieknél kritikusabban kell szemlélni. A megújulás mindenekelőtt a kezdeményező szellemű emberek műve, ezért a leghatékonyabb befektetés a személyi feltételek javítása, az emberi tőke, ahogy itt ez többször elhangzott ezen az ülésen, ennek az erősítése. A saját erőfeszítéseket, a szakszerű, igényes, jó munkát a legkicsiszoltabb központi programok, de még a több pénz sem pótolhatja. Ezért fel kellene hagyni a valódi tetteket helyettesítő látszataktivitással és többet törődni a megújulás helyi feltételeinek megteremtésével. Annál is inkább, mivel az ipar kezelésében és fejlődésében napjainkban zárul le egy korszak és keletkezik valami új, amivel nem könnyen birkózunk. De ha itt, az iparban megnyerjük a régi és az új csatáját, akkor egész népünk számára megnyertük a jövőt is. Mindezek alapján a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága részéről elfogadom és elfogadásra ajánlom Tisztelt Képviselőtársaimnak az ipari miniszter beszámolóját. Köszönöm megtisztelő figyelmüket! (Taps.) ELNÖK: Csongrádi Csaba Heves megyei képviselőtársunk következik felszólalásra. CSONGRÁDI CSABA: Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! Hazánkban a változások korát éljük az élet számos területén. Úgy érzem, ez helyes folyamat, cselekvés annak érdekében, hogy gazdasági gondjaink megoldódjanak, megélhetési problémáink csökkenjenek. Én nagyon örülök annak, hogy az elmúlt három év alatt ez a parlament is többször bebizonyította, hogy komoly felkészüléssel, kemény vitákkal, hozzászólásokkal, hasznos tanácsokkal, javaslatokkal részt vállal a nehéz helyzetből, részese a helyes és felelősségteljes döntések meghozatalának, annak ellenére, hogy az adótörvény megvitatása és elfogadása után elég sok kritikus észrevétel ért bennünket. Annak pedig még jobban örülök, hogy az a közeg, ahol élek és dolgozom - a munkásság - helyesli ezeket a változtatásokat és elfogadja ezt a nehéz átmeneti állapotot az elkövetkezendő jobb idők reményében. Történelmi órákat élünk, ha most hibázunk, annak beláthatatlan következményei lehetnek. Ezért minden döntésünknek megalapozottnak kell lennie, a végrehajtást pedig kellő következetességgel kell megszerveznünk. Különösen fontos ez most, amikor iparunk sorsáról, szerkezetátalakításáról kell döntenünk. Tisztelt Országgyűlés! Az ipari tevékenység egy olyan részével szeretnék röviden foglalkozni, amely az elmúlt húsz év alatt, az 1960-as években realizált kormánydöntés alapján bizonyított, igazolta népgazdasági jelentőségét. Az energetikáról, ezen belül a lignitbázisú villamos energia-termelésről kívánok szólni, a visontai tapasztalataim alapján. A szerkezetváltás kapcsán az a cél késztetett hozzászólásra, hogy páratlan lehetőségünkre, a meglevő természeti kincsünkre, a lignitvagyonunkra és annak sokrétű hasznosítási lehetőségeire irányítsam a Tisztelt Ház figyelmét. Heves megyében, Visontán a Gagarin Hőerőmű és a Thorez bányaüzem bázisán immár húsz év alatt beigazolódott, hogy nemzeti kincsünk - a nagy menynyiségű lignitelőfordulások - hosszú távon megbízható hazai energiaforrást biztosítanak. A lignithasznosítás ma már több célú lehet: a hazai lignit alkalmas további feldolgozásra is, és az erőművi technológiához kapcsolva, - azzal együttműködve - gazdaságosan számos fogyasztói szükségletet nagy tömegben és megfelelő minőségben kielégíthet. Gondolok például a brikettálásra, a kommunális és mezőgazdasági célú hőhasznosításra, pernyealapú építőanyag előállítására - és még folytathatnám tovább, s ami legfőképpen lényeges - a lignit komplex hasznosítása is alátámasztja iparunk sikeres szerkezetátalakítási programját. Azt hiszem nem kell tovább bizonygatni, hogy akár egy energetikai vertikum megépítésének a lehetősége is adott például egy vegyes vállalat létrehozása formájában. E páratlan lehetőség birtokában, a jelen gazdasági helyzetben szerintem sokáig nem szabad gondolkodni azon, hogy tovább fejlesszük-e a külfejtéses lignithasznosítást, avagy sem. A lehetőség a bükkábrányi szénmező megnyitásával tovább bővült. Az itt megállapított lignitvagyon mennyisége a Visontán 20 év alatt kitermelt több, mint 100 millió tonna lignitnek többszöröse, minimum 560 millió tonna. Tisztelt Berecz Elvtárs! Ha ezt az örökhagyók önnek nem mondták, én most elmondom és szeretném ráirányítani a Tisztelt Ház figyelmét, hogy ez a mennyiség ötszöröse a Visontán 20 év alatt kitermelt menynyiségnek, és 20 év alatt a Gagarin Hőerőmű biztonságosan rendelkezésre állt hazánk energiaellátásának érdekében. Sajnos, a jelenlegi bükkábrányi hasznosítás nem éppen úgy történik, ahogy ezt a népgazdaság megkívánná. Mi teszi előnytelenné ezt a kitermelést? Az, hogy a bükkábrányi lignit nagy részét Visontára, a Gagarin Hőerőműbe fuvarozzuk, kisebb részét pedig az ilyen formában nem éppen nagy igényként jelentkező lakossági fogyasztás kielégítésére fordítjuk. Nem hiszem ugyanis, hogy a jelenlegi helyzet - már mint a közel 70 kilométerről történő lignitátszállítás Visontára nagyobb népgazdasági igazolást kaphatna, mint a helybeni sokrétű hasznosítás lehetőségeinek kihasználása. Ez a helyzet úgy módosulhatna a gazdaságosság és a megfontolt bölcs döntések jegyében, ha Bükkábrány mellett is megindulhatna egy lignit tüzelésű erőmű, illetve energetikai kombinát megépítése, felhasználva a Gagarin Hőerőmű építésének és üzemelésének 20 év alatt szerzett tapasztalatait, természetesen a korszerű környezetvédelmi létesítményekkel együtt. Tudom, most a környezetvédők közül is, és azok közül is, akik tisztában vannak a Gagarin Hőerőmű környezetre gyakorolt szennyező hatásával, sokan felszisszennek, hogy már megint egy szenes erőmű? Magam is környezetvédő vagyok, és nyugodt lelkiismerettel mondhatom, hogy a Bükkábrányban megépítendő erőmű környezetre gyakorolt szennyező ha-