Országgyűlési napló, 1985. II. kötet • 1987. szeptember 16. - 1988. november 26.

Ülésnapok - 1985-24

1919 Az Országgyűlés 24. ülése, 1988. március 17-én, csütörtökön 1920 károkat okoz a népgazdaságnak, pazarláshoz vezet. Éppen ezért nem értek egyet a jogi és mezőgazdasági bizottság írásos javaslatának harmadik pontjával, amely a törvény 28. §-a (3)bekezdését kívánja módosítani. Nem értek egyet azzal, hogy azok az élelmiszerek, amelyek jelzett fogyaszthatósági határideje lejárt, csökkentett minőségű élelmiszerként sem tarthatók forgalomban. Javaslom, hogy a törvénytervezet 13. §-ában leírtak maradjanak érvényben, csökkentett áron lehessen azokat az élelmiszereket értékesíteni, amelyek emberi fogyasztásra alkalmasak. Tisztelt Országgyűlés! E néhány felvetéssel, javaslattal szerettem volna a vitában részt venni. Az élelmiszertörvény-javaslatot időszerűnek, alaposnak, jónak tartom, azt javaslataim figyelembevétele esetén elfogadom és elfogadásra javaslom. Köszönöm a figyelmüket. ELNÖK: Dr. Lásztity Radomir budapesti képviselő kért szót. DR. LÁSZTITY RADOMIR: Tisztelt Országgyűlés! Ma gyakran esik szó az egészséges életmódról, egészséges táplálkozásról. Az előttem szóló Moravcsik Ferencné képviselőtársunk meggyőzően ecsetelte az ezzel kapcsolatos gondokat, problémákat. Nem vitatható, hogy az egészséges táplálkozás eléréséhez szükséges a megfelelő minőségű élelmiszerek olyan választéka, amely lehetővé teszi, hogy mindenki hozzájusson olyan táplálékhoz, amely a táplálkozástudomány mai állása szerint optimális. Tudom, hogy a mai gazdasági helyzetben hozott intézkedések sok esetben éppen ellenkező irányba hatnak, mégis az előbb említett célt, mint fejlesztési irányt nem szabad feladnunk. Keresnünk kell a megoldásokat, hogy lépésről lépésre a gondokat megoldjuk. Jelenleg sem szabad belenyugodnunk abba, hogy az iskolai étkezési normák egy része olyan alacsony, hogy még a minimálisan szükséges tápanyagmenynyiség sem biztosítható. Remélem, hogy a Magyar Tudományos Akadémia Táplálkozástudományi Bizottsága által is jelzett problémák megoldására az illetékesek minél előbb megoldást találnak. A most parlamenti vitára bocsátott törvénymódosító javaslat célkitűzéseiben és szellemében jól igazodik ahhoz a fejlődéshez, azokhoz a változásokhoz, amelyek az élelmiszertermelésben és -forgalmazásban 1976 óta bekövetkeztek. Olyan fontos területen segíti a fejlődést, mint a minőség javítása, a fogyasztók érdekeinek védelme, az élelmiszerellenőrzés hatékonyságának növelése. A minőségjavítással kapcsolatban helyeslőleg két dolgot emelek ki. Az egyik, hogy minden termelővel szemben ugyanazokat a minőségi igényeket támasztja a törvény, a másik, hogy az élelmiszer-előállítás követelményei nem különbözhetnek aszerint, hogy a termék hazai fogyasztásra, vagy exportra van szánva. Fontosnak tartom a fogyasztók megfelelő érdekvédelmét. A törvénytervezet újra megfogalmazza a hamisított élelmiszer fogalmát és külön fejezet foglalkozik a fogyasztók megtévesztése tilalmával. Ügy érzem, erre szükség van, mivel főleg egyes esetekben, így például az üdítő italoknál, az úgynevezett naturális élelmiszereknél a tájékoztatás nem elég korrekt. Üjra át kellene gondolni, hogy milyen termékeket szabad természetesnek nevezni. A törvény előírásai betartásának fontos feltétele az ellenőrzés. Kedvező, hogy a módosító törvény korszerűsíti az élelmiszerek ellenőrzésére vonatkozó rendelkezéseket és a minőségi előírások betartásával kapcsolatos szankciókat. Ezzel kapcsolatban egyetértek és támogatom az Országgyűlés mezőgazdasági, valamint jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságának a kiosztott írásbeli anyagban az 1. pontban szereplő módosító javaslatát, mivel kiküszöböli a minősítésben az indokolatlan párhuzamosságot. Fokozottan kell törekedni arra, hogy az ellenőrzés alapjául a szabványban rögzített minőségi előírások szolgáljanak, és minél kevesebb esetben — szabvány hiányában — más követelmények. Az élelmiszert előállító szervezetek és magánosok számának növekedése fokozott feladatok elé állítja az ellenőrzést végző intézményeket. Ugyancsak ilyen irányban hat az export-termékekkel szemben támasztott igények növekedése. Mindez szükségessé teszi az ellenőrző hálózat hatékonyságának növelését és technikai felszereltségének további javítását. Szükséges az is, hogy az ilyen irányú kutatásokat is megfelelően fejlesszük. A hatékony ellenőrzés fontos feltétele a jó szakember. Ügy érzem, hogy az élelmiszer analitikai szakközépiskolák révén a középfokú élelmiszeranalitikusok képzése és kérdése jól megoldott. A MÉM felsőfokú képzési intézményeiben folyó tanterv-korszerűsítés egy sor ezzel kapcsolatos kérdést is figyelembe vett. Remélem, hogy a Budapesti Műszaki Egyetem vegyészmérnöki karán kidolgozott és közel egy éve a Művelődési Minisztériumnak benyújtott tanterv ügyében, amely a biotechnológiai képzés mellett az élelmiszerminősítéssel kapcsolatos szakember-képzés fejlesztését is célozza, rövidesen kedvező állásfoglalás születik. Tisztelt Országgyűlés! E helyen Hellner Károly képviselőtársam, majd az Országgyűlés kereskedelmi bizottsága is szólt az élelmiszerkereskedelem gondjairól. Én ismételten szeretném erre a kérdésre felhívni a figyelmet. Hiába gyárt az élelmiszeripar megfelelő minőségben és választékban termékeket, hiába vannak megfelelő törvényeink a forgalmazásra, hogyha a kereskedelem mai helyzetében ezeket nem tudja forgalomba hozni, megfelelően tárolni, minőségüket ellenőrizni. Hiába gyárt például a sütőipar tucatjával finom pékárut, hogyha az adott üzletben reggel egyféle terméket, mondjuk zsemlét lehet találni, délután egyet sem. És nagyon sokszor tapasztaljuk azt, hogy egyszerűen a választékbővítés akadálya az, hogy az élelmiszerkiskereskedelem nem tudja ezeket a termékeket se felfogni, se tárolni. Egyenesen siralmas, hogy például a gyorsfagyasztott termékeket milyen formában tároljuk