Országgyűlési napló, 1985. II. kötet • 1987. szeptember 16. - 1988. november 26.

Ülésnapok - 1985-24

1911 Az Országgyűlés 24. ülése, 19 KOVÁCS LÁSZLÓNÉ: Tisztelt Országgyűlés! Egy vallomással tartozom: Szabó Kálmán tegnapi felszólalásához csatlakozva mondhatom, hogy én is nagyon szeretem a bizottságainkat, nagyon szeretem a bizottságaink vezetőit is. Azonban, mivel az illetékes bizottságok módosítási javaslatomban nem foglaltak állást, így azt az önök asztalára szeretném tenni, hozzátéve azt, hogy az előttem felszólaló képviselőtársam is módosítási javaslatomat támogatta felszólalásában. Tisztelt Országgyűlés! Ügy ítélem meg, hogy a törvényjavaslat egy része ellentétben van a belkereskedelemről szóló, és 1986-ban módosított 1978. évi I. törvénnyel, valamint a 30. §-ához fűzött miniszteri indoklással. Ez ugyanis azt rögzíti, hogy a fogyasztói érdekek védelme szükségessé teszi, hogy az új gyártmányok csak a gyártó szervezettől független minőségvizsgáló szerv hatósági jóváhagyása után kerülhessenek forgalomba. A beterjesztett törvényjavaslat viszont ezt nem biztosítja. Tisztelt Ház! Ezzel kapcsolatban szólni szeretnék arról, hogy mit is jelent a fogyasztó nyelvére lefordítva a törvényjavaslat ezen kifogásolható része, és felhívjam továbbá a figyelmet a mindennapi életben tapasztalható visszásságokra. Azt tapasztalja a vásárló, hogy a fogyasztási termékek jelentős részének ára nincs arányban a minőséggel. Ennek egyik oka az, hogy az adott termékcsoportban keresleti piac van. A kereskedőnek és a fogyasztónak így azt kell megvennie, amit kap. Például a tőkehúsok minőségének ellenőrzésekor nyert tapasztalatok, és a saját tapasztalatom is azt bizonyítja, hogy ha a kereskedő a kifogásolt árut visszaküldi, a gyártó, a termelő retorziót alkalmaz, és legközelebb abba a boltba nem a megrendelésnek megfelelő árut szállít. Ez a gyártó, a termelő monopol helyzetére utal. A törvény 19. §-ának módosítása az előzetes minőségvizsgálatot, a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter által kijelölt szervnek a hatáskörébe adja azzal, hogy a kereskedelmi miniszter által kijelölt szakhatóság bevonásával végzett előzetes minősítés alapján szabad előállítani és forgalomba hozni a terméket. Ezt támasztja alá a végrehajtási rendelettervezet 25. §-a is, amely egyértelműen a 2-es bekezdésben megjelöli, hogy mit vizsgálnak az állomások. E végrehajtási rendelet még csak arról sem rendelkezik, hogy mi lenne a KERMI szakhatósági feladata a vizsgálatok után. Ezután felteszem a kérdést : Milyen helyzet alakulhat ki, ha az új élelmiszeripari termékeknél a forgalomba-hozhat óságról minőségi szempontból a gyártótól függő szerv, vagyis: az általa fenntartott élelmiszervizsgáló állomások döntenek. Sajnálatos, hogy a fogyasztói érdekvédelem szempontjából oly fontos, és a gyártótól független szerv hatósági jogköre nem látszik érvényesülni. Így a kereskedelem beleszólása minőségi kérdésekben kisebb lesz, és én úgy érzem, hogy csorba esik a fogyasztói érdekvédelmen. Ugyancsak meggondolandó, hogy szükséges-e párhuzamosan két hatóság, a MÉM-állomások és a KERMI azonos jogkörű működtetése, ellenőrzése a 8. március 17-én, csütörtökön 1912 kereskedelemben, mint ahogy ezt a MÉM végrehajtási rendelete megjelöli. Szerintem a mai szűkös anyagi helyzettel és a kormányprogrammal teljesen ellentétes, hogy az államigazgatási szervek apparátusát bővítsük akkor, amikor a kereskedelmi ellenőrzéseket végző szervezet már kiépített, és munkáját más társadalmi szervek, például a Fogyasztók Országos Tanácsa, a népi ellenőrző bizottság segítik. Ez egyébként ellentétben van a törvénnyel, amely egyértelműen meghatározza a működési területeket. Itt ugyancsak felmerül bennem egy-két kérdés. Miért akar a MÉM ellenőrizni a kereskedelemben, és ennek alapján intézkedni? Miért akar beleszólni a Kereskedelmi Minisztériumra tartozó kérdésekben? A gyártás és a forgalomba hozatal elkülönítése, és a fogyasztói érdekvédelem megvalósulása érdekében javaslom a törvény 19. §-a (1) bekezdésének módosítását az alábbiak szerint: Élelmiszert közfogyasztásra a jogszabálynak meghatározott kivétellel a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter által kijelölt szervek előzetes minősítése alapján szabad előállítani, a kereskedelmi miniszter által kijelölt szerv, szakhatóság előzetes minőségi vizsgálata alapján szabad forgalomba hozni. A fenti módosítás szükségessé teszi a törvényjavaslat 18. §-ában módosított 37. §, új (2) bekezdés a) és b) alpontjának módosítását is, a törvényjavaslat 15. §-ában módosított 31. § (2) bekezdésének megfelelően. Megjegyzem továbbá, hogy a törvényjavaslat 15. §-ában módosított 31. § (2) bekezdése ellentétben van a végrehajtási rendelet tervezetének 49. §-ával. A törvényjavaslat ugyanis nem ad módot az állomásnak — mivel a MÉM hatáskörébe tartozó szerv — a kereskedelemben való ellenőrzésre. Tisztelt Országgyűlés! Amennyiben az eredeti törvényjavaslat kerül elfogadásra, felteszem a kérdést, hogy melyik törvény szerint kell eljárni a kereskedelmi forgalomba kerülés engedélyezése esetén? A jogalkalmazók melyiket vegyék figyelembe? Kinek a döntése fog érvényesülni és addig a fogyasztó mit csinál, eszi a kefét, mert az nem élelmiszer? Ezen ellentmondásokra felhívom a tisztelt Alkotmányjogi Tanács figyelmét is. Tisztelt Országgyűlés! Képviselőtársak! Kérem, hogy támogassák módosító javaslatomat, amely az előterjesztett élelmiszer-törvényjavaslatban a fogyasztói érdekek érvényesítésére irányul, hiszen ez a jelenlegi közhangulatban és gazdasági helyzetben nemcsak gazdasági, hanem politikai kérdés is. Tisztelt Országgyűlés! Pedagógusi tapasztalatom, hogyha egyoldalú egy szeretet, akkor ez az egyén fejlődését és a társadalom fejlődését is egy kicsit visszaveti. Kérem a tisztelt jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságot, hogy ezt és módosító javaslatomat figyelembe véve támogassa javaslatomat. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.) ELNÖK: Moravcsik Ferencné, Bács-Kiskun megye képviselője szól.