Országgyűlési napló, 1985. II. kötet • 1987. szeptember 16. - 1988. november 26.

Ülésnapok - 1985-23

1829 Az Országgyűlés 23. ülése, alakulásáról. Természetesen fenntartjuk a lehetőségét annak is, hogy az egyes szövetkezeti ágazatokra vo­natkozó jogszabályok az átalakulást feltételhez kös­sék. Ilyen feltételt a mezőgazdasági termelőszövetke­zetekre vonatkozó jogszabályok állapítanak meg. Végül a szövetkezeti demokrácia elvének megfe­lelően a törvény eddig is lehetővé tette a szövetkezet két vagy több szövetkezetté való szétválását, valamint azt, hogy a tagok egy része — a szövetkezetből kivál­va — új szövetkezetet alakíthasson. Ennek a jognak a gyakorlati érvényesülését, s egyszersmind a kisebb­ség jogainak a védelmét segíti elő a törvényjavaslat azzal, hogy az említett esetekben a vagyonmegosz­tás kérdésében megfelelő jogorvoslatot biztosít azok számára, akiknek jogos érdeke sérelmet szenvedett, lehetőséget ad a bírósági út igénybevételére. Másodszor: szövetkezeti törvényünk alapvető elv­ként fogalmazza meg a szövetkezetek gazdasági önál­lóságát. Ez nélkülözhetetlen feltétele az eredményes gazdálkodásnak, s ezen belül a gyorsan változó gaz­dasági, piaci követelményekhez való alkalmazkodás­nak, aminek jelentősége napjainkban mindinkább fo­kozódik. A gazdasági önállóság érvényesülése nagymérték­ben függ a mindenkori gazdaságpolitikától, s az en­nek megvalósítását szolgáló szabályozó rendszertől. Ezekre pedig döntő befolyást gyakorol hazánk gazda­sági helyzete. Nem kis szerepe van azonban az önálló­ság megvalósulásában a szövetkezetekre vonatkozó jo­gi szabályozásnak is. A törvényjavaslat előkészítése során ezért törekedtünk a szövetkezetek gazdasági te­vékenységével kapcsolatos indokolatlan korlátok le­bontására. Az erre irányuló rendelkezések közül ket­tőt emelnék ki. Jelenleg a szövetkezet tevékenységi körét csak alapszabályának módosításával egészítheti ki; ehhez pedig szükséges, hogy a közgyűlés, illetőleg a küldött­gyűlés által elfogadott módosítást az állami törvé­nyességi felügyeletet gyakorló szerv jóváhagyja. A te­vékenységi kör kiegészítésének ilyen jóváhagyása fe­lesleges, bürokratikus megkötöttségeket jelent, és gá­tolja a szövetkezeteket a gazdasági feltételekhez való rugalmas alkalmazkodásban. A törvényjavaslat ezért kimondja, hogy a szövetkezet tevékenységi körét alapszabályának módosítása nélkül kiegészítheti, s eh­hez nincs szükség az állami törvényességi felügyeletet gyakorló szerv jóváhagyó határozatára sem. A tevé­kenységi kör kiegészítését ezentúl elegendő a szövet­kezet szervezeti és működési szabályzatában rögzíte­ni. A másik rendelkezés: több mint hat éve a szövet­kezeti törvényben foglalt felhatalmazás alapján ki­adott minisztertanácsi rendelet intézményesítette a kisszövetkezeteket, amelyek egyszerűsített önkor­mányzattal és munkaszervezettel működnek. A gya­korlati tapasztalatok azt mutatják, hogy ez a szerve­zeti forma jól bevált, számos területen elősegíti az eredményes gazdálkodást. Indokolatlan korlátozást jelent ugyanakkor, hogy a kisszövetkezetek mezőgaz­dasági tevékenységet nem folytathatnak. A törvényjavaslat lebontja ezt a korlátot is, és 1988. március 16-án, szerdán 1830 ugyanakkor a kisszövetkezeteknél is érvényesíti azt az általános szabályt, hogy a szövetkezet minden olyan tevékenységet folytathat, amelyet törvény, törvény­erejű rendelet, vagy minisztertanácsi rendelet nem utal állami gazdálkodó szerv, vagy más állami szerv ki­zárólagos tevékenységi körébe. Ezek a körülmények lehetővé teszik, hogy a kisszövetkezetek különálló szabályozását megszüntessük, és a reájuk vonatkozó sajátos rendelkezéseket beépítsük a szövetkezeti tör­vénybe és végrehajtási rendeletébe. A javaslat ezzel egyszersmind lehetőséget ad arra, hogy a kisszövetke­zeteknél bevált egyes szabályokat más szövetkezetek is alkalmazhassák, továbbá egyszerűsíti a szövetkezeti szabályozás rendszerét is. Végül harmadszor: a szövetkezetek gazdálkodásá­nak eredményessége nem kis részben a belső érdekelt­ségi viszonyoktólfügg. Ezek sokrétűek és differenciál­tak is. Mindenekelőtt attól függően, hogy termelő jel­legű - így tagjainak munkát, megélhetést biztosító -, vagy fogyasztási jellegű szövetkezetekről van szó. Az érdekeltségi viszonyokat azonban valamennyi szövet­kezetnél az határozza meg, hogy a tagok személyes közreműködésük, illetőleg vagyoni hozzájárulásuk alapján milyen feltételekkel részesedhetnek a gazdál­kodás eredményéből. Hangsúlyozni szeretném, hogy ezeket a feltétele­ket is nagymértékben befolyásolja gazdaságpolitikánk alakulása, és az ennek érvényesülését elősegítő szabá­lyozó rendszer. Az érdekeltség erősítését azonban, kü­lönösen a vagyoni kapcsolatok területén a szövetkeze­tekre vonatkozó szabályozásnak is elő kell segítenie. A vagyoni kapcsolatok jelenlegi bevált formáival kapcsolatban, mint amilyen a részjegy, a célrészjegy, problémát okoz az, hogy ezek a formák a pénzügyi jellegű korlátozások miatt rendeltetésüket nem tudják megfelelően betölteni. A törvényjavaslat, számolva a gazdasági realitásokkal, nem szünteti meg, de enyhíti az említett korlátozásokat. így kizárja, hogy a jövő­ben korlátozó rendelkezést miniszteri rendelet állapít­hasson meg, és a Minisztertanács részére is csak a rész­jegy, célrészjegy után fizethető osztalék (részesedés) felső határának szabályozására ad felhatalmazást. Az országgyűlés bizottságaiban lefolyt vita során olyan javaslatok hangzottak el, hogy bővítsük a szö­vetkezet és tagjai közötti vagyoni kapcsolatok formá­it, és tegyük lehetővé a szövetkezet számára ingyenes vagyonjegy kibocsátását. Ilyen vagyonjegyet a szövet­kezet tagjainak juttathatna. A törvényjavaslat ennek megfelelő kiegészítését — egyetértve az Országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságának állásfogla­lásával — a magam részéről is indokoltnak tartom, tá­mogatom. Az érdekeltségi viszonyok körében kívánok szólni egy új szövetkezeti formának, a kistermelők szövetke­zetének intézményesítéséről. A jelenlegi szövetkezeti formákban — és ez vonat­kozik a kisszövetkezetekre is — a közös gazdasági te­vékenységnek, s az ebből való részesedésnek van meg­határozó szerepe. A tagok saját gazdasági tevékenysé­ge - így a háztáji gazdálkodás is - jelentés, de mégis­csak „kiegészítő" jellegű.

Next

/
Oldalképek
Tartalom