Országgyűlési napló, 1985. II. kötet • 1987. szeptember 16. - 1988. november 26.

Ülésnapok - 1985-22

1687 Az Országgyűlés 22. ülése, 1987. december 17-én, csütörtökön 1688 mol, de nekem van olyan érzésem, hogy lehet, hogy ez még talán tovább fog csúszni kicsit, nem kevés egy ilyen világban, amilyen világban ma élünk. Lesz olyan vállalat, amely ebből nem tud semmi fejlesztést sem csinálni, s lesz olyan vállalat, amelynél a reál-fejlesztés 10-15 százalékos is lehet: és ez a természetes rendje egy ilyen differenciálódásnak. Viszont nem értek azzal egyet, hogy a kedvezmé­nyek — a beígért kedvezmények — kevesebbek, mint amivel eredetileg számoltak. Nem így van, sajnos, a kedvezmények szélesebb körre terjednek ki még min­dig 1988-ban, mint ahogy ezt szerettük volna. Min­denfajta számítás, ami rendelkezésünkre áll, azt bizo­nyítja, hogy átrendeződés ment végbe a relációs érté­kesítés jövedelmezőségi arányaiban, s a számunkra most nagy fontossággal bíró, nem rubel-elszámolású értékesítés jövedelmezősége érezhetően javul az ár- és a pénzügyi rendszer változása következtében. Érezhe­tően javul anélkül, hogy külön mesterkélt eszközöket bent tartanánk, mert ezt a nemzetközi szabályok sem teszik lehetővé, és az érdekeinkkel is ellentétes. Visszatérnék egy mondattal a LATEX kérdésére, ami igazából két vállalat, Sopron és a LATEX kérdése. Konzultálva kollégáimmal, az a magyarázat adódik — és egyébként valószínűleg itt hibát is követtünk el kö­zösen, árasok, pénzügyesek -, hogy talán jobb lett volna, ha a termékeket emeljük ki. Ettől nem lett vol­na jobb helyzete egyébként egyik vállalatnak sem, de legalább elvszerű lett volna az eljárás. Azt gondolom, a tanulságot ebből le kell vonni, és remélem, a közel­jövőben nem lesznek ilyen nagyobb lépések. (Taps.) Felvetődött egy kérdés a termékadók köréből is. Azt szeretném elmondani, hogy az elveinktől nem el­térő módon kívánjuk ezeket a termékadókat érvénye­síteni. Azzal kell ezt mondanom, hogy nyilvánvaló, abban a körben, ahol a termékadókat ki kell vetni, ott ez nem fog egyetértésre és örömre találni. Megfelelő számításokkal alátámasztva kell ezt a csatát még itt a következő napokban úgy lezárni, hogy ez év végéig kézben legyen ez is. Végül, mielőtt még kérném az országgyűlést arra, hogy az előterjesztett két törvényjavaslatot azokkal a módosításokkal, amelyeket közreadott a terv- és költ­ségvetési bizottság, és amiben a kormánnyal terjes egyetértés van, hagyja jóvá, szeretném elmondani, hogy készülve a zárszóra, kerestem valamilyen jó idé­zetet. Természetesen arra, hogy hogyan lehet egy ilyen nagyon nehéz helyzetben valamilyen módon a megoldásra is biztatni, és félve attól, hogy milyen vita kerekedik ki itt, kikerestem egy Széchenyi-idézetet a változatosság kedvéért, amelyik Széchenyi-idézet nem aktuális erre a parlamentre. És ezt nagyon nagy öröm­mel kell mondanom. Úgy, hogy tulajdonképpen el is tekinthetnék attól, hogy elmondjam, mégsem teszem, mert ha már ennyi munkát fektettem bele, akkor el­mondom. Azt mondja Széchenyi: „az emberek inkább java­solni szeretnek nagy tetteket, mint cselekedni." Ez nem volt igaz erre a parlamentre. Ezen a parlamenti vitán az alakult ki, hogy mindenki saját magában is kereste a megoldás lehetőségeit. Nekünk erre van szükségünk, és ebben a szellemben kérem, a parla­ment hagyja jóvá a költségvetést. Köszönöm. (Taps.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! A határozathoza­tal következik. Először az 1988. évi állami költségve­tésről kell döntenünk. Képviselőtársaim megkapták az országgyűlés terv- és költségvetési bizottságának azt a javaslatsorát, amellyel a kormány is egyetért, és ame­lyik a benyújtott törvényjavaslat szövegét módosítani kívánja. Ennek a sornak a második oldalán szerepel a 16. § módosítására egy alternatív javaslat. Erről kell először döntenünk, majd utána döntünk együttesen a módosító javaslatokról. A két alternatív-javaslat a 16. §-hoz kapcsolódóan első formájában azt javasolja, hogy a három év alatti gyermekek családi pótléka 1988-ban gyermekenként 500 forinttal emelkedjék — a tervezett 400 forinttal szemben. A másik javaslat arról szól ugyanilyen vég­összeg keretében, hogy az anyasági segély 10 ezer forintra emelkedjék az 1988-ra előirányzott 6000 fo­rint helyett. Ebben a kérdésben kell először dönte­nünk. Az első kérdésem: ki ért egyet azzal, hogy a három év alatti gyermekek családi pótlékát 400 forint he­lyett 500 forinttal növeljük? Kézfelemeléssel kérek szavazni. (Megtörténik.) Köszönöm. Ki ért egyet az­zal, hogy az anyasági segélyt emeljük fel 10 ezer fo­rintra? — Tizenegyen a második alternatívával értenek egyet. A biztonság és az ügy tisztasága érdekében megkérdem, hogy volt-e olyan valaki, aki tartózko­dott mind a két esetben a szavazástól? - Hárman tar­tózkodtak a szavazástól. Megállapítom, hogy az országgyűlés a törvény­javaslat 16. §-át úgy módosítja, hogy 1988-ban a három év alatti gyermekek családi pótléka 500 forint­tal emelkedik a tervezett 400 forinttal szemben. Most felteszem a kérdést, hogy a költségvetésre vo­natkozó további, az országgyűlés terv- és költségvetési bizottsága által benyújtott módosító javaslatokat elfo­gadja-e az országgyűlés? Aki igen, kézfelemeléssel sza­vazzon. (Megtörténik.) Köszönöm. Ki van ellene? (Nincs.) Ki tartózkodott a szavazástól? — Két tartóz­kodással az országgyűlés a módosító javaslatokat elfo­gadta. Most felteszem a kérdést, hogy a vita lezárása után az 1988. évről szóló költségvetést a már elfogadott módosítások figyelembevételével, részleteiben és álta­lánosságban elfogadja-e az országgyűlés? Aki igen, az kézfelemeléssel szavazzon. (Megtörténik.) Köszönöm. Aki nem, az szintén kézfelemeléssel szavazzon. (Né­gyen nem fogadták el.) Ki tartózkodott a szavazástól? (Tizennyolcan tartózkodtak a szavazástól.) Megállapítom, hogy az országgyűlés az 1988. évre szóló költségvetést általánosságban és részleteiben is elfogadta. A szokástól eltérően hadd tegyem szóvá, hogy saj­nos, ülnek a képviselők között nem képviselők is. Ké­rem őket, hogy aki nem képviselő és bent ül a terem­ben, az hagyja el a termet. Áttérünk az 1979. évi második törvényben megál­lapított és a pénzügyekről szóló törvény tárgyalására.

Next

/
Oldalképek
Tartalom