Országgyűlési napló, 1985. II. kötet • 1987. szeptember 16. - 1988. november 26.

Ülésnapok - 1985-21

1615 Az Országgyűlés 21. ülése, 1 délután, Marjai József elvtárs miniszterelnök-helyettes felszólalása következik. MARJAI JÓZSEF: Tisztelt Országgyűlés! A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Minisztertanács nevében a jövő évre előterjesztett költségvetési törvénytervezetet a kiegészítő módosításokkal, amelyekről Medgyessy elvtárs szólt, a tisztelt képviselőtársaknak elfogadásra ajánlom. A jövő évi terv és az annak alapján összeállított költségvetés a népgazdaság helyzetéből, a várható külső feltételekből kiindulva a számokat tekintve szerény fejlődést, de igen feszített feladatokat és minőségi változtatásokat irányoz elő. Az adott körülmények között reálisan vette számításba a lehetőségeket és határozott törekvése, hogy az idei fejlődés kedvező vonásaira építve előrelépjünk a stabilizálás útján. Tisztában vagyunk, tudatában vagyunk annak, hogy csak saját munkánk megjavításával, a terv céljai és eszközei közötti összhang megteremtésével, a kormányzati munka következetességének fokozásával és elsősorban a gazdálkodó szervezetek eredményesebb gazdálkodásával teljesíthetjük feladatainkat. Medgyessy elvtárs részletesen szólt az 1987. évi fejlődésről, eredményekről és gondokról, a jövő évi tennivalókról. Ezért engedjék meg tisztelt Képviselő Elvtársak, hogy felszólalásomban elsősorban a jövő évi terv végrehajtásának külső és belső egyensúlyi feltételeivel, a kormányzat legfontosabb teendőivel foglalkozzak. Tisztelt Országgyűlés! Minden kormányzat alapvető kötelessége, hogy folyamatos erőfeszítéseket tegyen a gazdaság működése külső feltételeinek kedvező alakítására, hogy az ország érdekei, céljai és természeti adottságai szerint minél előnyösebben vehessen részt a nemzetközi munkamegosztásban. Ez évi tevékenységünkről Grósz elvtárs is szólt. Előrehaladásunknak a korábbinál is fontosabb feltételévé vált, hogy növekvő mértékben és eredményesen vegyünk részt a nemzetközi munkamegosztásban, a lehető legszélesebb gazdasági kapcsolatokat építsük ki a kölcsönös előnyök alapján együttműködésre kész országokkal. Természetes közegünk és minden ilyen jellegű tevékenységünk alapja a szocialista gazdasági integráció, mindenekelőtt a Szovjetunióval folytatott együttműködés. Ez egyik tartópillére terveink megvalósításának, nemzetközi gazdasági pozícióink erősítésének is. Az 1990-ig terjedő jelenlegi ötéves időszakban a szocialista országokkal érvényes államközi és vállalati szintű szállítási és együttműködési megállapodásokkal rendelkezünk. Ezek körülhatárolják a lehetőségeket, a kapcsolatok működési rendszerét is, amivel számolnunk kell. Szükségleteink azonban, csakúgy mint partnereinké, a gazdaság valóságos folyamatainak megfelelően változtak és változnak, új igények jelennek meg és korábbiak esnek ki, olyan felismerések érlelődnek meg, amelyeket a tervidőszak elején nem lehetett a S 7. december 16-án, szerdán 1616 megállapodásokba beépíteni. Egyes szocialista országokban fordulatszerű változások indultak meg. Ezért feladatunk úgy összegezhető, hogy kapcsolatainkban őrizzük meg mindazt, ami ma is fejlődésünket szolgálja, másrészt az elkövetkező három évben együttműködésünk minőségi jegyeinek előtérbe helyezésével, az együttműködés mechanizmusának korszerűsítésével, az egymás közötti forgalom bővítésével terjes mértékben használjuk ki országaink objektív gazdasági adottságait és megállapodásaink kereteit. A hazai irányításnak azt kell elősegítenie, hogy a szocialista országokkal folytatott együttműködés a kedvező belgazdasági folyamatokat erősítse fel és járuljon hozzá szerkezetátalakítási céljaink valóra váltásához, a ráfordítások csökkentéséhez. A jövő évi szabályozókat már ennek megfelelően alakítottuk ki. Szemben a megelőző két éves tervidőszakkal, a KGST keretében érvényes árképzés alapján a rubelelszámolású kereskedelemben a cserearányok most a mi javunkra változnak. Ebben a helyzetben a fizetési mérlegegyensúly fenntartásához elkerülhetetlenné válik a kölcsönös szállítások mennyiségi megváltoztatása. Ebben partnereinkkel meg kell állapodnunk. Miután exportlehetőségeinket az import határozza meg, a kialakult helyzetben nincs lehetőség arra, hogy az 1988. évi rubelelszámolású exportunkat bővítsük. Az egyensúly biztosításához mindenekelőtt az szükséges, hogy az állami szervek, külpiaci apparátusunk és a vállalatok időveszteség nélkül, célratörően mozgékonyan és nagy rugalmassággal dolgozzanak a számunkra szükséges termékek behozatalának növelése érdekében. Ez folyamatos, egész éves, mindennapi feladat, ami belső stabilizációnkhoz is elengedhetetlen. A kényszerű exportkiesést is egyrészt a gazdaságtalan termelés csökkentésére, de mindenekelőtt arra kell felhasználnunk, hogy a felszabaduló kapacitásokon fizetőképes keresletre gazdaságos termékeket gyártsunk, és ez is járuljon hozzá a belső és külső egyensúlyunk erősítéséhez. Ami együttműködésünk perspektíváját illeti, erről Grósz elvtárs külön is szólt. Aktívan együtt dolgozunk a partner országokkal a szocialista gazdasági integráció továbbfejlesztésében, a KGST mechanizmusának korszerűsítésében, a kétoldalú gazdasági kapcsolatok minőségi megújításában. Nagy lehetőségeket látunk a közvetlen vállalati együttműködés tényleges kibővítésében, a közös vállalatok számának olyan arányú és ütemű növelésében, ahogy arról Medgyessy elvtárs beszélt, de mindenekelőtt tartalmi gazdagodásra és gazdagításra van szükség és gyakorlatias javaslatokkal is elősegítjük a szocialista gazdasági integráció valutáris, pénzügyi és hitelrendszerének továbbfejlesztését. Ehhez igazítjuk külgazdasági szervezetünket; a sajátosságokhoz jobban alkalmazkodó kereskedelmi formákat alakítunk ki. Kezdeményeztük, hogy a KGST működési rendjének még előttünk álló továbbfejlesztését megelőzően megújítsuk a Szovjetunióval