Országgyűlési napló, 1985. II. kötet • 1987. szeptember 16. - 1988. november 26.

Ülésnapok - 1985-21

1617 Az Országgyűlés 21. ülése, 1987. december 16-án, szerdán 1618 és egyes KGST tagországokkal kétoldalú együttműködésünk rendszerét és eszközeit. Megkezdtük az 1990 utáni időszakra vonatkozó együttműködésünk gerincét alkotó dokumentumok, a következő öt évre szóló tervkoordináció előkészítését is. Műszaki és strukturális fejlesztési elképzeléseinket időben összhangba kell hoznunk a szocialista nemzetközi munkamegosztás tovább formálódó irányaival. Meggyőződésünk, hogy a szovjet gazdaságban végbemenő mélyreható átalakítás kedvezően befolyásolja a szocialista közösség országai közötti és ezen belül a számunkra meghatározó jelentőségű magyarszovjet gazdasági együttműködés továbbfejlesztését, lehetővé teszi népgazdaságaink, a vállalatok közötti új kapcsolódási pontok kialakítását, hosszabb távon elősegíti gazdaságpolitikai célkitűzéseink valóra váltását. Tisztelt Országgyűlés! Feladatainkat olyan világgazdasági környezetben kell megoldanunk, amely súlyos ellentmondásokkal terhes. Mint önök látták, a tőzsdék nyugtalansága jelzi, hogy az elmúlt kéthárom év megélénkülése nem tudta levezetni a felhalmozódott feszültségeket, a pénzmozgások a világban sok irányban elszakadtak a nemzetgazdaságok és a vüággazdaság tényleges helyzetétől és változásaitól. A világpiac bővülése ismét lassul, a főbb világgazdasági folyamatokra vonatkozó eleve szerény előrejelzéseket máris lefelé korrigálják. A pénzvilág óvatossá vált, szigorodnak a hitelezés feltételei. A világban erősödik a nemzeti piacok túlzott védelme, a protekcionizmus, ugyanakkor olyan különleges előnyök kiterjedt rendszere alakult ki, amelyből nem részesedünk, a legnagyobb kedvezményes elv alkalmazására vonatkozó jogosultságunk ellenére sem. Mi minden lehetséges módon és alkalommal fellépünk a nemzetközi kereskedelem akadálytalan és megkülönböztetéstől mentes bővítéséért, mert meggyőződésünk: mind önmagunkra vonatkozólag, mind általában, hogy a kibontakozást nem az elzárkózás, hanem a nyitás, a kapcsolatok és a kereskedelem bővítése szolgálja. A kedvezőtlen és ráadásul bizonytalan külső gazdasági környezet mozgósító erővel kell, hogy hasson ránk. A nemzetközi gazdasági klíma számunkra objektív adottság, éppen ezért alkalmazkodnunk kell hozzá. Ha itthon igényesen dolgozunk, akkor a nehéz körülmények között is boldogulunk. Vannak biztató jelek. A legutóbbi csúcstalálkozó reményt ad a kelet-nyugati gazdasági kapcsolatok fejlődésére is. Konstruktív nemzetközi együttműködéssel a világgazdaság feszültségeit okozó problémákat is könnyebb megoldani. A világgazdaság tartós és erősödő ingatagságát ugyanakkor alapvetően a kelet-nyugati kapcsolatok új alapra helyezése, minőségi megváltoztatása számolhatná fel. Ez ennek a világgazdasági korszaknak sürgető feladata. Magyarország nemzetközi megítélése összességében továbbra is pozitív. Partnereink elismerik és tisztelik politikánkat. Megértik nyíltan feltárt gazdasági gondjainkat, érdekeltek abban, hogy azokat a programunkban meghatározott módon és irányban mielőbb magunk oldiuk meg. Ezért elvárják, hogy a gazdasági helyzetünket gyorsabb cselekvéssel és ahol szükséges józan önmérséklettel, átmeneti lemondások árán is javítsuk. A tőkés világban fontos törekvésünk a stabilizáció és hogy bővítsük gazdasági kapcsolatainkat legfőbb partnereinkkel. Az Európai Gazdasági Közösséggel tárgyalásban állunk egy átfogó kereskedelmi és gazdasági együttműködési megállapodásról, amely rendezné a Közös Piachoz fűződő kapcsolataink egészét, pontot tenne a vitás kérdésekre és megnyitná a kölcsönösen előnyös együttműködés sokféle lehetőségét. Mi nem önmagában a megállapodásban vagyunk érdekeltek, hanem a kapcsolatok konstruktív rendezésében. Kulcskérdésnek tekintjük, hogy az Európai Gazdasági Közösség is fogadja el Magyarországot a nemzetközi kapcsolatok egyenrangú résztvevőjének, ugyanúgy, mint azt meglévő nemzetközi jogaink és kötelezettségeink alapján már minden más gazdasági partnerünk és a nemzetközi gazdasági szervezetek is megtették. A tárgyalásokat lassítja, hogy nemcsak a Közös Piac nevében tárgyaló Bizottsággal kell egyezségre jutnunk, hanem az Európai Gazdasági Közösség belső döntési és egyeztetési szabályainak megfelelően meg kell kapni a Közös Piac mind a 12 tagországának egyetértését is. Az eljárás nehézkessége sem adhat felmentést arra, hogy a közösség tagországai meghozzák Magyarország diszkrimináció mentes kezelésére vonatkozó politikai döntésüket. Ha a partnerek részéről a politikai akarat fennáll — a megállapodás konkrét tartalmára vonatkozóan is — akkor a magunk részéről készek vagyunk az Európai Gazdasági Közösséggel folyó tárgyalásokat rövid időn belül eredményesen lezárni. Tisztelt Képviselő Elvtársak! Fontos és hagyományos gazdasági partnereink az európai semleges országok. Úgy véljük, hogy velük már sokkal előbbre tarthatnánk a kereskedelem korlátainak kölcsönös felszámolása terén, ha az erre vonatkozó politikai elhatározás részükről is megérlelődne. Anakronizmus, hogy olyan országok piacain, amelyekkel kiváló és az élet minden területére kiterjedő kapcsolataink jól működnek, a gyakorlatilag mindenki másnak nyújtott kedvezmények és kedvezőbb eljárások számunkra versenyhátrányos helyzetet alakítottak ki. A magyar gazdaság immár rendelkezik azzal a jogi és szabályozási eszköztárral, azzal a nyíltsággal, amely a nemzetközi kereskedelem szabadságából nyerhető előnyöket valódivá és kölcsönössé teszi. Az elmúlt években növekedett kivitelünk a távolabbi fejlett tőkés piacokra is. Vállalataink éltek azzal a lehetőséggel, hogy Japán és Üj-Zéland kedvezményes vámokat nyújt a magyar exporttermékekre, kiterjesztve ránk az úgynevezett általános preferenciális rendszert. Az Egyesült Államokban az elmúlt hónapokban folytatott tárgyalásaim alkalmával magam is azt tapasztaltam, hogy e hatalmas piacon, ahová megkülönböztetés mentesen juthatnak be a magyar áruk