Országgyűlési napló, 1985. II. kötet • 1987. szeptember 16. - 1988. november 26.

Ülésnapok - 1985-21

1595 Az Országgyűlés 21. ülése, 1987. december 16-án, szerdán 1596 Tisztelt Ház! Az ár- és adóreform hatására az állami költségve­tés, de méginkább az államháztartás szerkezete mar­káns módon megváltozik. Az államháztartási mérleg bevételeinek 45 százaléka helyett csak 30 százaléka származik jövőre a vállalatoktól. A személyi jövede­lemadó bevezetésének hatására a lakossági befizetések aránya 5 százalékról több mint kétszeresére emelke­dik. Ugyancsak nő 16 százalék pontról 26 százalékra — a fogyasztáshoz kapcsolt adók súlya. A kiadások szer­kezete is módosul, érezhetően mérséklődik a vállalati támogatások és adóvisszatérítések együttes összegé­nek részaránya. A bérbruttósítás, a részleges árellen­tételezések és a szociálpolitikai intézkedések hatására viszont közel 8 százalékponttal nő a társadalmi közki­adások súlya. Ahogyan arról az őszi ülésszakon már szó volt, 1988-ban a személyi jövedelemadó — mint tanácsi költségvetési bevétel — a megszűnő vállalati, városi és községi hozzájárulás, valamint a béradó helyébe lép, ezért a tanácsok közötti elosztása ugyanúgy lélek­szám-arányosán történik. 1989-re azonban előkészít­jük, hogy az adott településen keletkezett személyi jövedelemadóbevétel az adott helyi tanács bevétele legyen. A költségvetési irányelveket a Terv- és Költségveté­si Bizottság ülésén előzetesen megvitattuk. A kor­mány felhatalmazásával arról is tájékoztattam a tisz­telt képviselőket akkor, hogy a belső pénzügyi egyen­súly érdekében, az eredeti szándékokhoz képest je­lentősen mérsékelni kellett a költségvetési szervek tá­mogatását, ezen belül az oktatási és az egészségügyi kiadásokat is. A közkiadások nem a társadalmi szük­séglethez, és a szakmai igényekhez, hanem az anyagi lehetőségekhez igazodnak. A költségvetés helyzete ezen a területen is komoly korlát. A képviselőknek a megelőző vitákon az volt a véleményük, hogy a ja­vasolt mértékű csökkentés az amúgyis leromlott egészségügyi és oktatási hálózat működését oly mér­tékben veszélyeztetné, hogy sok helyen lehetetlenü­lés következne be. A javaslatokra a kormány ismét át­tekintette a költségvetési szervek előirányzatait, s az oktatás- és egészségügy területén más közkiadásokhoz képest szerényebb követelményt támasztott, és a gyógyszerek térítési díjának 1988. évi emelését is le­vette a napirendről. így összességében az ár- és adó­reform hatása nélkül a központi költségvetési szervek támogatásának és a tanácsok működési kiadásainak növekedése 8—9 százalék. Tudjuk, hogy az egészségügy helyzete nehéz, hi­szen a kiadások reálértékét itt sem lehet megőrizni. Ezt igyekezett a kormányzat néhány kiemelt ponton enyhíteni. így előrelépés történik a nagy értékű mű­szerek beszerzése területén. Ezek a korszerű eszkö­zök különösen vidéken fogják javítani a diagnosztikai feltételeket. A szegedi, a debreceni és a pécsi orvostu­dományi egyetemeken három új, a legkorszerűbb technikát képviselő rétegfelvételre alkalmas kompu­ter-tomográf, az Országos Idegsebészeti Tudományos Intézetben a központi idegrendszer vizsgálatára szolgáló műszer, Borsod megyében pedig mindkét be­rendezés segíti a gyógyítást. A működtetés költségve­tési feltételei adottak. Az újonnan beszerzett és a már meglevő műszerállomány hatékony, több műsza­kos üzemeltetése az országos ellátást biztosítja. Jövőnk szempontjából rendkívül fontos, hogy gyermekeinket milyen felkészültséggel indítjuk útnak. Lehetőségeink sajnos csak arra elegendőek, hogy né­hány kiemelt területen, és ott is csak szerény mérték­ben javítsuk az oktatási körülményeket. Figyelmet fordítunk a középiskolai tantermek építésére, tekin­tettel a demográfiai hullámra. Támogatjuk az idegen­nyelvek tanulását, a kétnyelvű gimnáziumi osztályok indítását, a tagozatos képzés bővítését. A felsőokta­tásban a kormány Felsőoktatási Fejlesztési Alapot hoz létre. Az alap főként a műszaki előrehaladás szempontjából kiemelkedő jelentőségű informatikai, robottechnikai és biotechnológiai oktatásnak a kor­szerűsítését és a felsőoktatás műszerellátását szolgálja. Folytatjuk a már megkezdett egyetemi rekonstrukció­kat. A tanulmányi ösztöndíj-rendszerhez kapcsolódó­an a nyelvtanulást külön is ösztönözni kívánjuk. A kormány az Országgyűlés őszi ülésszakán ígére­tet tett arra, hogy forrásokat biztosít a művészek ho­noráriumának az emelésére. Összesen 200 millió fo­rint intézményi, illetőleg vállalati támogatást irányoz­tunk elő e célra. A honorárium összegében több terü­leten a művész és a megbízó intézmény, vállalat a jö­vőben szabadon állapodhat meg. Az elmúlt években a költségvetési szervek kiadásai­nak növekedési üteme elmaradt az előző ötéves terv időszakának lehetőségétől. Ellensúlyozására már ed­dig is fokozatosan oldottuk a gazdálkodás kötöttsége­it. A tanácsoknál 1986-tól, a minisztériumoknál és or­szágos hatáskörű szervezeteknél ez évtől egységes pénzalapgazdálkodási rend működik, amely módot ad a beruházási, felújítási, működési források együttes kezelésére, azok rugalmas átcsoportosítására. Az irá­nyító szervek 1988-tól felhatalmazást kapnak arra, hogy az egységes pénzalappal történő gazdálkodási kí­sérletbe újabb intézményeket vonjanak be, mert az idei kísérleti tapasztalatok igen kedvezőek. Az a meg­győződésünk, hogy lehetővé kell tenni azt, hogy a ke­vesebb pénzt az intézmények szándékaik szerint cso­portosíthassák át és ott takarítsanak meg, ahol az a legésszerűbb és a legkevesebb gondot okozza. Szeret­ném azt is hangsúlyozni, hogy a kormánynak elhatá­rozott szándéka az improduktív kiadások, az állami bürokrácia visszaszorítása. Kedves Képviselők! A védelem és egyéb fegyveres területek jövő évi működési és fenntartási kiadásaira 56,4 milliárd forintot fordítunk. Az összeg nominális növekedése döntően az ár- és adóreform következmé­nye, reálértéken egy százalék növekedéssel számo­lunk. Összhangban az általános szigorítással ezen a te­rületen sem tudunk olyan fejlődést biztosítani, mint amivel az ötéves terv számolt, a jövő évre tervezett kiadás ennél négymilliárd forinttal alacsonyabb. Az összes fegyveres testületeknél megvalósuló beruházás, valamivel több, mint hatmilliárd forintot tesz ki, amelynek 63 százaléka lakásépítési, illetve közcélú egészségügyi, oktatási, közművelődési célt szolgál.

Next

/
Oldalképek
Tartalom