Országgyűlési napló, 1985. II. kötet • 1987. szeptember 16. - 1988. november 26.

Ülésnapok - 1985-20

1545 Az Országgyűlés 20. ülése, 1987. szeptember 19-én, szombaton 1546 vánja elismerni, hiszen a találmányok terén nagyon jelentős kedvezményeket kívánunk adni. Ezek kiemel­kedő szellemi teljesítmények. Ha az újításnál csak egy pici hiányzik már ahhoz, hogy találmány legyen, mi­ért ne sarkalljunk arra, hogy abba az irányba vigyék, hogy tökéletesítsék. Ha viszont kisebb jelentőségű az újítás, akkor úgy gondoljuk, hogy a vállalatoknak igenis érdekük lehet az, hogy azt költségeik terhére megfizessék. Ez talán még nem tudatosult eléggé, hi­szen a szabály 1987-től érvényes. Meg kell mondanom, hogy a művészi kedvezmé­nyek kérdésében vagyok talán a legnehezebb helyzet­ben, nagyon sok oknál fogva. Egyrészt azért, mert az elhangzottak nagy többsége hallatlanul szimpatikus, okosan érvelő és meggyőző volt. De meg kell monda­nom azt is, hogy az én véleményem mégis Kovács András érveléséhez áll igazán a legközelebb. Azért em­lékeztetni szeretnék arra is, hogy a művészek részére a szerzői jogvédelem alá tartozó tevékenységeknél a tör­vényjavaslat érdemleges kedvezményeket tartalmaz, hiszen számlabemutatási kötelezettség nélkül, 200 ezer forintig a jövedelemnek csak a 35 százaléka adó­alap. Tehát a bevétel 65 százalékát úgy tekintjük, hogy az költségként elszámolható. És 200 ezer forint fölött is csak 60 százalék az"adóalap. Úgy vélem ezek a számok nem igazán azt mutatják, hogy a kormány nem becsülné és nem értékelné a művészi tevékenysé­get. Meggyőződésem, hogy a művészi teljesítmények elismerésében nagyobb lehetőség az, ha az ezekből be­folyó adókat azok elismerésére fordítjuk. A teljesít­mények elismerésére és nem a másként kezelésére, mert az az érzésem, hogy azok a művészek, akik most ezt javasolták, valószínűleg legalább annyira kellemet­lenül éreznék magukat a kedvezmények miatt, mint amilyen kellemetlenül érezhetik magukat akkor, ha esetleg mégis adót fizetnek. Nehéz ezt megmagyarázni bárhol, bárkinek. Én azért nagyon nagy tisztelettel azt ajánlom a Parlamentnek — természetesen ebben a kérdésben dönteni kell -, hogy ezeket is mérlegelje. És arra is készen állunk, a honoráriumok rendezése mellett, hogy megnézzük milyen más lehetőség és esz­köz van a tehetségek nagyobb mértékű elismerésére. Lehet, hogy akkor a honoráriumnövelésre szánt ösz­szeg egy részét erre a célra kell fordítani, lehet, hogy más lehetőségeket kell keresni. Nyitottak vagyunk a megoldások bevezetésében. Nehéz helyzetben vagyok azért is, mert Varga Imre szobrászművésznek szánt válaszomat el kell monda­nom annak ellenére, hogy ő nincs itt. Nagyra tartom a munkásságát. Azt a művészi teljesítményt, amit ő produkál. Ugyanakkor azt is meg kell mondanom: érdekes és jellemző állampolgári magatartást érzékel­tetett a felszólalásában, másrészt neki kellemetlen az, hogy számlát kell kérni. A másik oldalt képviselők ugyanakkor teljes joggal azt kérik számon, hogy adóz­tassuk meg a láthatatlan jövedelmeket. De.: hogyan tudjuk mi számonkérni a láthatatlan jövedelmeket, hogyha nem kérünk számlát azért a teljesítményért, amit produkáltak? Elnézést kérek, ez a kérdés nem Varga Imrének szól, hanem mindannyiunknak szól. Másként kell gondolkodnunk ezekről a problémákról. Nem lehetünk.— talán tiszteletlen ez a kifejezés, de mégis megkockáztatom — cinkosok az ügyekben. Egymást rövidítjük meg. Ne tegyük. Szeretnék még a nyugdíjasok kérdésére visszatérni. A kormány terjes mértékben egyetért azzal, hogy a nyugdíjas réteg számára lehetőséget kell teremteni arra, hogy a nyugdíját ki tudja egészíteni. Az a véle­ményem, hogy alapvetően az alacsony nyugdíjasok számára kell lehetőséget teremteni a munkavállalásra. De nem szabad lemondanunk azokról a magas nyug­díjasokról sem, akik készen állnak, hogy még dolgoz­zanak, produkáljanak és segítsék a munkát. Nekem az az aggályom: bármit fogadunk el, 96 ezer forintot vagy 120 ezer forintot, az egy ponton túl lehúzza a rolót. Hiszen addig semmi adó nincs, és utána hirtelen „beugrik" az adó mégpedig egy növekvő mértékű progresszív adó. A változat abból a szempontból igaz­ságosabb, hogy rugalmasan kezeli ezt a határt. Azt gondolom — természetesen ebben is a Parlamentnek kell döntenie —, hogy nem jól dönt akkor, ha a korlá­tos variációt fogadja el. Miután ezt sem tartjuk lehe­tetlennek, ezért javasoltuk, hogy két változat legyen. Szeretném hozzátenni, hogy az A-variáns nem mond ellent az alacsony nyugdíjasok kedvezményé­nek, mert nagy ritkaság az, hogy valakinek a nyugdíja 5000 forint, de, mondjuk méghozzákeres 10 ezer fo­rintot. A jellemző az, hogy alacsony nyugdíj általában alacsony kiegészítéssel jár együtt, erre pedig megfelelő kedvezményeket tartalmaz a javaslat. Elhangzott olyan javaslat is, hogy a szaktudás meg­szerzését valamilyen módon kedvezményezzük. A képviselő végül azt kérte, hogy miután a végrehajtási rendelet tartalmaz erre vonatkozóan bizonyos eligazí­tást, nem lehet-e ezt a kört még tovább szélesíteni. Erre készek vagyunk. A végrehajtási rendelet az Or­szágos Tudományos Kutatási Alap keretei között vég­zett tevékenységre tartalmazza ezt a kedvezményt. Megnézzük, hogy indokolt-e ezt a kedvezményt vala­milyen módon kiegészíteni. Rendkívül fontos és nehéz kérdés a közműtársulá­sok kedvezményezése, különösen, hogy a képviselő rendkívül meggyőzően érvelt amellett, hogy ilyet ten­ni kell. A kormány ebben a kérdésben kellő rugalmas­ságot tanúsított, hiszen egy korábbi elképzeléshez képest nőtt a kedvezmény mértéke 20 százalékról 30 százalékra. Elhangzott olyan javaslat, hogy többes hozzájárulás esetén 40 százalékra emeljük meg, és el­hangzott egy olyan képviselői javaslat Elek József ré­széről, hogy az egészséges ivóvíz segítésére 100 száza­lékos kedvezményt adjunk ezeknél a hozzájárulások­nál. Nehéz helyzetben vagyok, mert itt nem tudok olyan érvet hozni, amelyik igazi elvi ellenérv. Nem tudom azt mondani, hogy ez rossz döntés, (szeren­csétlen döntés). Egyet tudok mondani: sajnos itt egy sor olyan dolgot fogadtunk már el, ami sok pénzbe kerül. Ez is ilyen, de, nincs most erőnk többre. Nincs jobb érvem. Annyit azért szeretnék mondani, hogy a 100 százalékos hozzájárulás kedvezményezése azt jelenti, hogy az állam fizeti meg ezt a beruházást. Akkor már egyszerűbb azt mondani, hogy az állam

Next

/
Oldalképek
Tartalom