Országgyűlési napló, 1985. II. kötet • 1987. szeptember 16. - 1988. november 26.
Ülésnapok - 1985-20
1547 Az Országgyűlés 20. ülése, 1987 valamilyen módon vegyen részt a finanszírozásban ezeken a területeken. A tűzvédelemmel kapcsolatban elhangzott egy sor kérdés. Az állami tűzoltóságok esetében, miután állami költségvetésből finanszírozott szerv, ha az általános forgalmi adóval megemeljük az állami hozzájárulás összegét. A vállalatoknál ezeknek a berendezéseknek az adója levonható, tehát többletterhelést itt sem jelent. A magánszemélyek esetében, akiknél ez elég ritka beruházás 5—6 százalékos áremelkedést okozna, az általános forgalmi adó ha a normál rendbe beillesztenénk. Én ezért javasolom azt, hogy tartsunk ki emellett. Külön megvizsgáljuk az ügyeleti tiszteletdíjak kérdését, ami nem személyi jövedelemadó kérdés. őszintén meg kell mondanom hogy a népi iparművészet olyan kérdés, — és talán ennyi szubjektivitást megbocsátanak nekem — ami rendkívül közel áll hozzám. Közel áll hozzám és ezért ismerem is valamelyest, így azt is meg kell mondanom ez nem pénzügyi szabályozás kérdése. Azt, hogy a magyar társadalom mennyire becsüli a hagyományait, hogyan neveljük a gyerekeinket, arra hogy szeressék azt, ami ebben az országban születik nem lehet befolyásolni 1—2 százalékkal. Egyébként maradva a száraz pénzügyeknél megvizsgáltuk ezt a kérdést, amit Búzás Józsefné fölvetett és a következőket javasoljuk elfogadásra: Az árindexet felülvizsgáljuk, ami azt jelenti, hogy nem 93 százalékra, hanem 98—99 százalékra fog csökkenni az árindex, így 5—6 százalékponttal nő a nyereség tartalma ezeknek a cikkeknek. Fenntartjuk a nyereségadó-kedvezményt, éppen azért, hogy segítsük ezt a tevékenységet. Itt szeretnék visszatérni a korábbi gondolatomra. Jó lenne ha mi vásárolnánk minél nagyobb hányadban ezeket a termékeket. Most ugyanis mintegy 70 százalékban a külföldiek veszik, ami indokolja hogy ezt az árat érvényesítjük. Elhangzott olyan javaslat is, hogy az adóbefizetés elmulasztásánál az első évben olyan esetekben, amikor nem szándékosságról van szó, legyen nulla a büntetés. Ezt méltányosság alapján lehetővé teszi a jogszabály az első évben. Ezzel fogunk élni, az adóapparátust így fogom eligazítani. Sok olyan kérdés hangzott el, amelyekben tulajdonképpen lényegét tekintve egyetértés van — így a gépkocsi vételár — előleg kamata adómentes legyen, az OTKA-tevékenység nulla forgalmiadó alá tartozzon, a tartós külföldi külszolgálat során az állami kiküldöttek esetében a külföldről kapott jövedelem adómentes legyen. Ezekben egyetértés van. Szeretnék visszatérni egy mondattal arra, amit Nagyiványi elvtárs a táppénzzel kapcsolatban mondott. Nem egyszerűen pénzügyi kérdés, hogy az első három nap táppénzét kinek kell fizetni. Olyan helyzetet szerettünk volna teremteni, hogy a vállalatnak érdeke legyen az, hogy csak a ténylegesen indokolt és elengedhetetlen esetekben maradjanak távol a munkától. Ezt a vállalati érdekeltséget nem kívánjuk csökkenteni. Elhangzottak olyan fontos kérdések is amelyekre majd a képviselőknek külön visszatérek. Egy témát említenék még, Kovács Andrásnak a fölvetését, aki 7 . szeptember 19-én, szombaton 1548 tájékoztatást kért arról, hogy hol tartanak általában a szabályozó munkák, hiszen ezek fontos kiegészítői a két adótörvény-tervezetnek. Az expozéban már beszéltem arról, hogy milyen adók és támogatások szűnnek meg. Tehát az a fajta aggodalom, hogy a költségvetési hiány olyan intézkedésekre kényszerít minket, ami nem várt és itt a Parlamentben nem ismeretes, nem alátámasztott. Még egyszer megköszönök minden észrevételt és engedjék meg, hogy befejezésképpen stílszerűen egy nagy gondolkodót, politikust idézzek, akinek szavai valamilyen módon az itt elhangzottakra s talán közvetetten a népesedés politikánkra is utal, de nagyon közvetetten, mert itt többről és másról van szó, Széchenyi Istvánra gondolok, aki azt mondta: „Érjenek a haladás emberei és szaporodjanak. A tespedés hősei is éljenek, de ne szaporodjanak." Köszönöm. (Taps.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Most a határozathozatalra kerül sor. Több lépcsőben fogunk szavazni. Előbb elmondom, hogy mi a javaslat és mi az eljárás módja. Alapvető javaslatom, hogy először a módosító indítványok sorsáról döntsünk és ezen belül is először Közbeszólás: valaki jelentkezik. ELNÖK: tessék. Dr. GÁGYOR PÁL: Kaptam egy kérdést, válaszolni kell rá. ELNÖK: Tegyük a végére, ha nem érinti a határozathozatalt. A miniszter kérdéséről van szó. Ő kérdezett. MEDGYESSY PÉTER: Én nem kérdeztem, valami félreértés van. Dr. GÁGYOR PÁL: A pénzügyminiszter elvtárs feltett egy kérdést nekem, hogy fenntartom-e a javaslatomat vagy elállók tőle. Erre úgy gondolom illik válaszolni. Igen? ELNÖK: Minden egyes témánál én külön felteszem ezt a kérdést, az összes javaslatnál. Dr. GÁGYOR PÁL: Azért annyit el szeretnék mondani, hogy mi a pénzügyminiszter elvtárssal tegnap a folyosón megállapodtunk abban, hogy ezt a javaslatot a jövőben hogyan kezeljük, úgyhogy nem értem a kérdését, de azért ha már feltette, akkor anynyit szeretnék válaszolni rá, hogy én a kormány álláspontját elfogadom, hogy nincs 2 milliárd forintja annak fedezetére, hogy a pályakezdő fiataloknak és a kiskeresetű dolgozóknak ezt a 23 százalékát mentesítsük az adó alól. Tehát a kormány álláspontját elfogadom azzal, amit a folyosón megbeszéltünk. Ezen túlmenően azonban a pénzügyminiszter elvtársnak az indokolását nem fogadom el, mert igenis van olyan megoldás, ami a 70 ezres lépcsőnél nem jelent lökést.
