Országgyűlési napló, 1985. II. kötet • 1987. szeptember 16. - 1988. november 26.

Ülésnapok - 1985-20

1547 Az Országgyűlés 20. ülése, 1987 valamilyen módon vegyen részt a finanszírozásban ezeken a területeken. A tűzvédelemmel kapcsolatban elhangzott egy sor kérdés. Az állami tűzoltóságok esetében, miután álla­mi költségvetésből finanszírozott szerv, ha az általá­nos forgalmi adóval megemeljük az állami hozzájáru­lás összegét. A vállalatoknál ezeknek a berendezések­nek az adója levonható, tehát többletterhelést itt sem jelent. A magánszemélyek esetében, akiknél ez elég ritka beruházás 5—6 százalékos áremelkedést okozna, az általános forgalmi adó ha a normál rendbe beillesz­tenénk. Én ezért javasolom azt, hogy tartsunk ki emellett. Külön megvizsgáljuk az ügyeleti tiszteletdíjak kér­dését, ami nem személyi jövedelemadó kérdés. őszintén meg kell mondanom hogy a népi iparmű­vészet olyan kérdés, — és talán ennyi szubjektivitást megbocsátanak nekem — ami rendkívül közel áll hoz­zám. Közel áll hozzám és ezért ismerem is valame­lyest, így azt is meg kell mondanom ez nem pénzügyi szabályozás kérdése. Azt, hogy a magyar társadalom mennyire becsüli a hagyományait, hogyan neveljük a gyerekeinket, arra hogy szeressék azt, ami ebben az országban születik nem lehet befolyásolni 1—2 száza­lékkal. Egyébként maradva a száraz pénzügyeknél megvizsgáltuk ezt a kérdést, amit Búzás Józsefné föl­vetett és a következőket javasoljuk elfogadásra: Az árindexet felülvizsgáljuk, ami azt jelenti, hogy nem 93 százalékra, hanem 98—99 százalékra fog csök­kenni az árindex, így 5—6 százalékponttal nő a nyere­ség tartalma ezeknek a cikkeknek. Fenntartjuk a nyereségadó-kedvezményt, éppen azért, hogy segítsük ezt a tevékenységet. Itt szeretnék visszatérni a koráb­bi gondolatomra. Jó lenne ha mi vásárolnánk minél nagyobb hányadban ezeket a termékeket. Most ugyanis mintegy 70 százalékban a külföldiek veszik, ami indokolja hogy ezt az árat érvényesítjük. Elhangzott olyan javaslat is, hogy az adóbefizetés elmulasztásánál az első évben olyan esetekben, ami­kor nem szándékosságról van szó, legyen nulla a bün­tetés. Ezt méltányosság alapján lehetővé teszi a jog­szabály az első évben. Ezzel fogunk élni, az adóappa­rátust így fogom eligazítani. Sok olyan kérdés hangzott el, amelyekben tulaj­donképpen lényegét tekintve egyetértés van — így a gépkocsi vételár — előleg kamata adómentes legyen, az OTKA-tevékenység nulla forgalmiadó alá tartoz­zon, a tartós külföldi külszolgálat során az állami ki­küldöttek esetében a külföldről kapott jövedelem adómentes legyen. Ezekben egyetértés van. Szeretnék visszatérni egy mondattal arra, amit Nagyiványi elv­társ a táppénzzel kapcsolatban mondott. Nem egysze­rűen pénzügyi kérdés, hogy az első három nap táp­pénzét kinek kell fizetni. Olyan helyzetet szerettünk volna teremteni, hogy a vállalatnak érdeke legyen az, hogy csak a ténylegesen indokolt és elengedhetetlen esetekben maradjanak távol a munkától. Ezt a válla­lati érdekeltséget nem kívánjuk csökkenteni. Elhangzottak olyan fontos kérdések is amelyekre majd a képviselőknek külön visszatérek. Egy témát említenék még, Kovács Andrásnak a fölvetését, aki 7 . szeptember 19-én, szombaton 1548 tájékoztatást kért arról, hogy hol tartanak általában a szabályozó munkák, hiszen ezek fontos kiegészítői a két adótörvény-tervezetnek. Az expozéban már be­széltem arról, hogy milyen adók és támogatások szűn­nek meg. Tehát az a fajta aggodalom, hogy a költség­vetési hiány olyan intézkedésekre kényszerít minket, ami nem várt és itt a Parlamentben nem ismeretes, nem alátámasztott. Még egyszer megköszönök minden észrevételt és engedjék meg, hogy befejezésképpen stílszerűen egy nagy gondolkodót, politikust idézzek, akinek szavai valamilyen módon az itt elhangzottakra s talán közve­tetten a népesedés politikánkra is utal, de nagyon köz­vetetten, mert itt többről és másról van szó, Széche­nyi Istvánra gondolok, aki azt mondta: „Érjenek a haladás emberei és szaporodjanak. A tespedés hősei is éljenek, de ne szaporodjanak." Köszönöm. (Taps.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Most a határozat­hozatalra kerül sor. Több lépcsőben fogunk szavazni. Előbb elmondom, hogy mi a javaslat és mi az eljárás módja. Alapvető javaslatom, hogy először a módosító indítványok sorsáról döntsünk és ezen belül is először Közbeszólás: valaki jelentkezik. ELNÖK: tessék. Dr. GÁGYOR PÁL: Kaptam egy kérdést, válaszol­ni kell rá. ELNÖK: Tegyük a végére, ha nem érinti a határo­zathozatalt. A miniszter kérdéséről van szó. Ő kérde­zett. MEDGYESSY PÉTER: Én nem kérdeztem, valami félreértés van. Dr. GÁGYOR PÁL: A pénzügyminiszter elvtárs feltett egy kérdést nekem, hogy fenntartom-e a javas­latomat vagy elállók tőle. Erre úgy gondolom illik válaszolni. Igen? ELNÖK: Minden egyes témánál én külön felteszem ezt a kérdést, az összes javaslatnál. Dr. GÁGYOR PÁL: Azért annyit el szeretnék mondani, hogy mi a pénzügyminiszter elvtárssal teg­nap a folyosón megállapodtunk abban, hogy ezt a ja­vaslatot a jövőben hogyan kezeljük, úgyhogy nem értem a kérdését, de azért ha már feltette, akkor any­nyit szeretnék válaszolni rá, hogy én a kormány állás­pontját elfogadom, hogy nincs 2 milliárd forintja annak fedezetére, hogy a pályakezdő fiataloknak és a kiskeresetű dolgozóknak ezt a 23 százalékát mentesít­sük az adó alól. Tehát a kormány álláspontját elfoga­dom azzal, amit a folyosón megbeszéltünk. Ezen túl­menően azonban a pénzügyminiszter elvtársnak az indokolását nem fogadom el, mert igenis van olyan megoldás, ami a 70 ezres lépcsőnél nem jelent lökést.

Next

/
Oldalképek
Tartalom