Országgyűlési napló, 1985. II. kötet • 1987. szeptember 16. - 1988. november 26.
Ülésnapok - 1985-19
1509 Az Országgyűlés 19. ülése, 1987. szeptember 18-án, pénteken 1510 csillagászati lakásárak több mint 20 százalékkal emelkednek. A gyermekruházati cikkek árai 32 százalékkal nőnek. Kérdezem magamtól és mindannyiunktól: mi fiatalok, miből fogjuk ezeket az áramelkedéseket fedezni? Szociálpolitikai támogatásból? Úgy gondolom, ez lehetetlen. Szülői segítséggel? Talán, aki teheti. Több és hatékonyabb munkával? Remélem, akinek módja és lehetősége lesz rá, ezt az utóbbi megoldást fogja választani még akkor is, ha a családdal való együttlét idejét csökkenteni, az igényelt működést, szórakozást, sportot részben vagy teljesen mellőzni kell. Már most nagyon várom az 1988. évi népesedési, lakásépítési adatokat. Bár csak ne lenne igazam, de kényszerűen úgy kell következtetnem, hogy mi, magyarok, jövőre még kevesebben leszünk, s a fiatalok többségének a megnyugvást jelentő saját otthont mégnehezebb lesz elérnie. Tisztelt Honatyák! Úgy érzem, ez a mi felelősségünk is. Úgy gondolom, ezt csak egy szociálpolitikai reformmal lehet vagy inkább kell megoldani. Tisztelt Országgyűlés! Ha az adótörvények elfogadására kerülnek, 1988-ban másképp kell élnünk. Szinte minden honpolgár kapcsolatba kerül az adóhatósággal. Soha nem látott, kritikus, hibát nem tűrő figyelem fogja kísérni az adótörvény következetes, megalkuvásmentes végrehajtását. Az adó- és ellenőrzési hivatal dolgozóinak kiválasztására, felkészítésére rendkívül kevés idő marad. A lakosság és a gazdálkodó egységek tájékoztatása, az egyértelmű feladatmeghatározás mindennél fontosabb feladat. Nem lesz idő a késlekedésre, mivel a jövő évi pénzügyi, gazdasági tervek kidolgozásában, a külföldi és belföldi szerződéskötések elkészítésében rendkívül sok a bizonytalanság, az ismerethiány. S végezetül azt szeretném, hogy az adótörvény indítsa meg, segítse a magyar szellemi és fizikai munka nemzetközi felértékelődését, az értékrendek helyes átrendeződését. Ha az állampolgárok többsége is ezt fogja látni az új adórendszerben és intézkedésekben, és bebizonyosodik, hogy a változás értük, csakis értük van, akkor úgy érzem, helyesen döntök, ha elfogadom az adótörvényt, mert így reményét látom az igazságos közteherviselés, a gazdasági tisztánlátás megvalósulásának. Köszönöm a figyelmet. (Taps.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Az ülést 20 percre felfüggesztem. (Szünet: 16.15-16.35 — Elnök: Sarlós István) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Folytatjuk a tanácskozást. Egy ügyrendi bejelentésem van. Az a javaslatom, hogy ma még hat képviselőtársunk felszólalását hallgassuk meg, három felszólalást tegyünk át holnap reggelre. Bejelentem, hogy a mai ülés befejezését követően a jogi, igazgatási és igazságügyi, valamint a terv- és költségvetési bizottság a 38-as teremben ülést tart. Az ülésre meghívják Medgyessy elvtársat, azokat a képviselőtársakat, akik ma olyan javaslatot tettek, amely javaslatok még nem szerepeltek a bizottság előtt, valamint a holnap felszólaló 3 képviselőt, ha olyan javaslatuk van, amellyel módosítani kívánják a törvény szövegét. Szólásra következik Nagyiványi András, budapesti képviselő. NAGYIVÁNYI ANDRÁS: Tisztelt Országgyűlés! Képviselőtársaim! Áttanulmányozva az írásos anyagokat, több fórum vitáit végighallgatva csatlakozni kívánok azokhoz a véleményekhez, amelyek mind határozottabb cselekvést sürgetnek stabilizációnk megteremtéséhez. Túl az első napirendi ponton, amelynél a t. Ház támogatását adta a kormány e programjához, ennek eszközrendszeréhez kívánok néhány gondolatot hozzáfűzni. Sürgető feladataink egyik ilyen eszközrendszere az előttünk fekvő és szóbelileg is kiegészített magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvénytervezet. Ennek néhány gondolatával — jobbító szándékkal — kívánok vitatkozni, illetve módosító javaslatokat tenni, a vállalati gyakorlat oldaláról. A törvénytervezet 18. §-a az adó mértékével foglalkozik. Az említett paragrafus adómértékei sávonként vannak meghatározva. Javaslatom a tervezet idevonatkozó szakaszára, hogy a 48 ezer és 120 ezer forint közötti jövedelemsávon belül egységes százalékos kulccsal adózzon. Mindenekelőtt hangsúlyozni kívánom, hogy javaslati szándékomban semmiképpen nem szerepel az, hogy a költségvetés kisebb adóbevételhez jusson. Javaslatom lényege, hogy az említett jövedelemhatárig egy adósáv bevezetését látom indokoltnak, melyet az alábbiakban szeretnék indokolni. A hatékonyan gazdálkodó vállalatok adatai, de egyéb gazdálkodók is bizonyíthatják, hogy nem kevés azon dolgozói rétegek köre, amelyek éves bruttó jövedelme 90—120 ezer forint között lesz. Ez különösen igaz azon vállalatokra, amelyek az említett értékhatárok közötti átlagkeresetet tudták biztosítani a — mindenki által szigorúnak tartott jelenlegi keresetszabályozás mellett — azonban ezzel a sűrű sávos adózással egyértelműen hátrányba kerülnek az alacsonyabb hatékonyságú vállalatokkal szemben. Könnyen belátható, hogy a magasabb keresetszinttel dolgozó sávos adó összege a javaslat szerint nagyobb lenne, így az abszolút értékű vállalati költségnövekedés is. Célszerűnek tartanám e tartományon belüli egységes teherviselést, mely hatásával is a sokszor deklarált differenciálódást segítené elő. Javaslatom mellett szól, hogy ennek hatására minden tekintetben a jobb vállalatok, a hatékonyabban gazdálkodó erősebb pozícióba kerülnének. További érvként tudom felsorakoztatni, hogy az általános forgalmi adó, a személyi jövedelemadó bevezetésével az adminisztratív feladatok a gazdálkodóknál jelentősen megnövekednek és az említett javaslattal ezt mérsékelni lehetne. A gazdálkodók nagyobb hányadánál a teljesítménykövetelmények figyelembevételével 1 ., hónapról hónapra más és más nagyságrendekkel igen jelentős többletadminisztrációval lehet — különösen a begyakorlás
