Országgyűlési napló, 1985. I. kötet • 1985. június 28. - 1987. június 26.

Ülésnapok - 1985-3

165 Az Országgyűlés 3. ülése, 1985. október 11-én, pénteken 166 bői azt a jogos kritikát, amit magam is megfogalmaztam. Sokan szóltak a mezőgazdaság termelési érdekeltségének fenntartásához fűződő fontos érdekről. Csak megismételni tudom : erre a kérdésre mi is nagy figyelmet kívánunk fordítani. Szóba került, hogy a jövedelemdifferenciálásra való törekvés nem szoríthatja háttérbe a szociális biztonság megőrzését, A kormánynak nincs olyan szándéka, hogy feladjuk szociális vívmányainkat, ezeket megőrizve akarunk előbbre jutni a jövedelem differenciálásában. Straub elvtárs nagyon meggyőzően szólt arról, hogy a környezetvédelem milyen fontos szerepet tölt be a mai és a jövő generációk életében. Egyetértek vele. Mások is hangoztatták ennek a fontosságát. Azon leszünk, hogy amennyire az ország anyagi erejéből lehetséges, figyelmet fordítsunk az e téren megoldásra váró feladatokra. Befejezésül még egy kérdésre szeretnék viszszatérni. Szabó elvtárs és Király elvtárs is foglalkozott azzal, hogy a közéletben a kormányzati munka ellenőrzésében is növelni kell a parlament szerepét. Ezeknek a javaslatoknak az elbírálására nem a kormány hivatott, de mint képviselő, és mint a kormány elnöke is egyetértek a felszólalások indítékaival. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársak! * . Szándékomtól eltérően végül mégis kissé hosszabb volt a válasz. Köszönöm a -türelmüket és még egyszer kérem önöket, fogadják el és a végrehajtás során támogassák a kormány előterjesztett munkaprogramját. (Taps.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Kérem, hogy akik a Minisztertanács elnökének előterjesztését a kormány programjáról és a vitában elhangzott felszólalásokra adott válaszát jóváhagyólag tudomásul veszik, kézfelemeléssel szavazzanak. (Köszönöm.) Van-e valaki ellene? (Nincs.) Tartózkodott-e valaki a szavazástól? Nem. Határozatilag kimondom tehát, hogy az Országgyűlés a Minisztertanács elnökének előterjesztését a kormány programjáról, és a felszólalásokra adott válaszát jóváhagyólag, egyhangúlag tudomásul vette. Köszönöm, most 20 perc szünetet tartunk. (Szünet: 12.38—13.00. ELNÖK: SARLÓS ISTVÁN) / ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Napirendünknek megfelelően következik a Magyar Népköztársaság 1984. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat tárgyalása. Dr. Hetényi István pénzügyminiszter elvtársat illeti a szó. DR. HETÉNYI ISTVÁN: Tisztelt Országgyűlés! A kormány önök elé terjesztette az 1984. évi költségvetés zárszámadásáról szóló törvényjavaslatot, és annak indoklását. Ebben az évben erre a vitára a szokásosnál kissé később került sor a választások miatt, de úgy vélem, hogy a törvényjavaslat előterjesztése most sem csak az alkotmányosság szolgálatában áll, hanem alkalmat ad arra, hogy néhány tanulságot levonjunk. A tavalyi pénzügypolitikai törekvések a népgazdaság több éve előttünk álló céljait szolgálták : a külgazdasági egyensúly javítását, a külföldi adósság csökkentését, összekötve a lakosság fogyasztásának szerény emelésével. E céloknak a szolgálatában a költségvetés a jövedelmek átcsoportosításával elősegítette, hogy a megtermelt nemzeti jövedelem elosztása a külső egyensúly követelményeihez igazodjék, a belföldön fel nem használható jövedelem megtakarításra kerüljön, létrejöjjenek az életkörülmények javulásának, a kulturális és szociális ellátásnak a tervezett anyagi feltételei. Az elénk tűzött feladatok megvalósításában, mint korábban a vállalatok és szövetkezetek fejlődő gazdálkodása volt a meghatározó, és biztosította azt, hogy az ország nemzeti jövedelme öszszehasonlító árakon számítva 2,7 százalékkal emelkedjék. Az összes jövedelem folyó árakon 9 százalékkal nőtt, és 8 százalékkal volt mód a belföldi felhasználás növelésére — az ütemkülönbség a külső egyensúly javítását szolgálta. A lakosság pénz jövedelme több mint 9 százalékkal emelkedett, és a fogyasztói árak több • mint nyolcszázalékos emelkedése mellett éz lehetővé tette a reáljövedelmek egy főre jutó egyszázalékos növekedését. Hozzá kell tenni, hogy az árszínvonal viszonylagos gyors növekedése ebben az évben is nehezítette a bérből élők és a nyugdíjasok helyzetét, ezek reáljövedelme — ha a kiegészítő jövedelemhez nem tudtak jutni — elég széles körben tovább csökkent. A költségvetési hiány közel áll a tervézettrhez, az 1983. évi kereken hatmilliárddal szemben 3,6 milliárdot' tett ki, alig tért el attól, amit az Országgyűlés jóváhagyott. A költségvetés bevételeiben továbbra is a vállalatok játsszák az alapvető szerepet, a vállalatok nyereségüket 7 százalékkal, tudták növelni, és költségvetési befizetéseik 7,5 százalékkal emelkedtek. Ezen kívül azonban jelentős hozzájárulás volt a közkiadásokhoz a forgalmi adók növelése, és a fogyasztói árkiegészítések csökkentése. Tetemesen nőtt már a lakosságtól fizetett adq, mintegy 7 milliárddal, és ez döntően a kisvállalkozások terjedésének a következménye. A kiadások közül a legnagyobb tétel a költségvetési intézmények és a társadalombiztosítás kiadásai. Erre kereken 300 milliárd forintot fordítottunk, ami 9 százalékkal több, mint az előző évi. Igyekeztünk fokozottan érvényt szerezni a takarékosság követelményének, de biztosítani tudtuk, hogy a szociális, kulturális és az életszínvonalt közvetlenül szolgáló kiadások így is valamivel gyorsabb ütemben nőiének, mint ahogy ezt 1983-ban tapasztaltuk. Ebben a növekedésben részben új intézmények létrehozása játszik szerepet, részben az, hogy most már valamivel többet költünk a meglevő intézmények felújítására," jó karbantartására, mint eddig, és mód volt új szociálpolitikai intézkedések végrehajtására is. amelyek több mint hárommilliárd forinttal növelték a lakosság jövedelmét: a családi pótlék, a gyermekgondozási segély, a nyűg-