Országgyűlési napló, 1985. I. kötet • 1985. június 28. - 1987. június 26.

Ülésnapok - 1985-3

167 Az Országgyűlés 3. ülése, 1985. október 11-én, pénteken 168 díjak összegét meghatározott körben emelni tud­tuk. Szeptember elejétől tíz százalékkal növeke­dett a "pedagógusok fizetése, és az oktatásügyre fordított figyelmet jelzi, hogy a váltakozó tanítás és a szükségtanteremben való oktatás mérete né­mileg csökkent, és a szervezett étkeztetésben ré­szesülő gyermekek száma jelentősen nőtt. Az intézményi gazdálkodásról szólva még meg szeretném említeni, hogy két, a közfigye­lem homlokterében álló létesítmény felújítása fe­jeződött be: a Magyar Állami Operaházé és a Központi Traumatológiai Intézeté. A kormányzat kiemelt figyelmet fordított a lakásépítésre, 70 ezer új lakás épült, bár ebből kevesebb az állami bérlakás,, mint a korábbi években. A költségek sajnos tovább nőttek, a hi­telfeltételek javulása azonban biztosította a ter­vezett lakásszám megvalósulását. Tisztelt Országgyűlés! Már említettem, hogy a vállalatok — hozzátehetem, ez az előző vitá­ban hangsúlyt is kapott — némileg kényszerűen nagy terhet vállaltak á költségvetési kiadások fedezésében. A vállalatoknak részt kellett venni a szokásos költségvetési kiadások fedezésén túl az adósságcsökkentés pénzügyi fedezetének meg­teremtésében is. Ennek van bizonyos ára, így például az, hogy á vállalati beruházások 1984­ben két százalékkal csökkentek az előző évihez képest. Lázár elvtárs a vitára adott válaszban szólt a „lebeszélés és rábeszélés" kérdéséről, en^ gedjék meg, hogy a vállalati gazdálkodással kap­csolatban egy-két ilyen elemet én is említsek. Az egyik ilyen, hogy miközben két százalékkal csökkent a beruházás, én igen örvendetesnek tartom, hogy a vállalatok e nehéz helyzetben is 11 százalékkal több műszaki fejlesztési alapot ké­peztek, mint korábban, ezzel is igazolva, hogy nem általánosítható az a,z időnként tapasztalható bírálat vagy borúlátás, hogy a vállalatok egészé­ben nem képesek a műszaki fejlesztésre, vagy rövidlátó szemlélettel azt elhanyagolják. A nehezebb körülmények között természe­tesen nőtt. a pénzügyi nehézségekkel küszködő vállalatok száma. De a közhiedelemmel ellentét­ben azért ez sem általános. Hadd emeljem ki azt, hogy a vállalatok többsége növelte eredményes­ségét. Ha figyelmen kívül hagyom a mezőgazda­sági vállalatokat, ahol az időjárás ingadozik, s mindig hoz egy-egy szövetkezet vagy állami gaz­daság életében változásokat, érdemes kiemelni, hogy 600 olyan vállalat volt tavaly is, ahol a nye­reséget több mint húsz százalékkal sikerült nö­velni egyik évről a másikra. Ezzel szemben 48 nem mezőgazdasági vállalat zárta összesen 2 mil­liárd forint veszteséggel a gazdálkodását. Az alaphiányos vállalatok száma nagyobb, körül­belül száz, ebből mintegy 15-öt tekintünk olyan­nak, amely valóban súlyos gondokkal küszködik, és ezeknek a részbéni rendezése hárommilliárd forinttal terhelte az állami költségvetést. A vesz­teség és alaphiány okai alapjában nem változtak, az általánosan' magas követelmények mellett az árakban meg nem térülő, nagy és tavaly sajnos növekvő energiaigényesség által is okozott ma­gas költségek, a piaci igényeknek meg nem fe­lelő, korszérűtlen termékösszetétel — Lázár elv­társ utalt a termékek átlagos életkorára — egyes esetekben az eredményekben csalódást hozó be­ruházások. Tisztelt Országgyűlés! Engedjék meg, hogy röviden foglalkozzam néhány következtetéssel és tanulsággal, bár fölmerülhet a kérdés, hogy az előző széles körű vita után kell-e, lehet-e itt még újat mondani? Én azt hiszem, hogy van még olyan mondanivaló, amely közvetlenül a költségvetési-pénzügyi gazdálkodást is érinti, és tEÜán e tanulságokat — kérem — tekintsék né­mileg hozzászólásnak is, mert olyan kérdésekről kívánok szólni, amelyek azt mutatják: tudatá­ban vagyunk annak, hogy a teendők közt na­gyon sok a pénzügyminisztériumi, költségvetés­politikai teendő is. Lázár elvtárs, Németh elvtárs és mások szóltak arról, hogy az idei év teljesítményei ed­dig több vonatkozásban csalódást okoztak. Egyes célok nem teljesíthetők maradéktalanul és a hátralevő időben is igen nagy erőfeszítés kell ahhoz, hogy a külföldi adósság csökkenhes­sen. Ez az év nehéz körülmények között indult, de a széles körű erőfeszítések ellenére — sajnos — kiderült, hogy nem egyszerűen téli problé­mákról van szó és á kedvező változások csak igen lassan bontakoznak ki, bár az eredményei* az egyes hónapok folyamán javuló tendenciát mutatnak. Már most teljesen világos, hogy az állami költségvetés hiánya meg fogja haladni azt, amit az Országgyűlés jóváhagyott és úgy vélem, hogy éppen a struktúraátalakítás, . a kedvező folya­matok élénkítése, a szociális, kulturális stabili­tás indokolja, hogy ne a legmerevebben ragasz­kodjunk a jóváhagyott hiány adatához, hanem a lehetséges keretek között, a gazdaság eredmé­nyességét szolgáló támogatások terén némi lé­péseket is tegyünk. Mindenképpen azonban nagyon időszerű­nek és sürgetőnek kell tartani a gazdaságirá­nyításnak a Magyar Szocialista Munkáspárt 1984 áprilisi állásfoglalásban meghatározott komplex fejlesztését. Csatlakozni kell azokhoz, akik azt mondták, hogy ez a legfőbb tártaié- • kunk és ebből a költségvetési-pénzügyi politika ' számára le kell vonni egy sor következtetést. A szabályozókat, az intézményi és döntési rendszert megújító munkában, a költségvetés megreformálását is elengedhetetlennek tartjuk, ennek egyes lépései már az 1986. évi költség­vetésben is tükröződni fognak. Nem először, hanem ismételten kell szem­benéznünk azzal, hogy a hatékony termelés kibontakoztatását a költségvetési politikának nem az állam jóléti és struktúraalakító feladatai­nak csökkentesével, hanem a veszteségek csök­kentésével kell szolgálnia. A kívánatos folya­matok meggyorsítása érdekében a kormány a népgazdaság, valamint a súlyos gazdálkodási gondokkal küzdő vállalat hitelezőinek és dol­gozóinak érdekeit egyaránt szem előtt tartó jog­szabálytervezeteket fog kidolgozni. A vállalatok. joggal számítanak viszont arra, hogy a vesz­teségek csökkentéséből , felszabaduló összegek egy része a jól dolgozó vállalatok közvetlen ter­heit mérsékelje, azaz az adórendszert a korsze­rű követelményekhez igazítsuk és a támogatás mérséklése ne egyszerű szigorítási politika, ha­/

Next

/
Oldalképek
Tartalom