Országgyűlési napló, 1985. I. kötet • 1985. június 28. - 1987. június 26.

Ülésnapok - 1985-3

151 Az Országgyűlés 3. ülése, 1985. október 11-én, pénteken 152 ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Az ülést 20 percre felfüggesztem. (Szünet: 11.17—11.36. — Elnök: SARLÖS ISTVÁN) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Folytatjuk tanácskozásunkat. Szólásra következik Straub F. Brúnó képviselőtársunk. STRAUB F. BRUNO: Tisztelt Országgyűlés! A Minisztertanács elnökének beszéde sokoldalúan körvonalazta a kormány programját, amelynek bírálatáért és végrehajtásának eredményességéért mi is felelősséggel tartozunk. A gazdaság, az életszínvonal, a kultúra, a külpolitika és a szocialista demokrácia fejlesztésében a közeljövőben komoly feladatokat kell megoldanunk. Engedjék meg, hogy a programhoz egy sajátos szempontból szóljak hozzá. Mindaz, amit ma elképzelünk és ahogyan azt megvalósítjuk, hatást gyakorol a ma élők életkörülményeire és boldogulására, de ugyanígy hatást fog gyakorolni a következő generációk életére is. A XX. század utolsó évtizedeiben ezért komolyan kell számolnunk azzal az új tényezővel, hogy az emberi tevékenység eljutott olyan fokra, amikor már erősen károsíthatja a környezetet, ezen keresztül pedig az ember egészségét és megújítható erőforrásainkat. Ezért lép fel az új igény, a környezetvédelem, a környezettel való helyes gazdálkodás igénye, és egyre nagyobb súlyt kell kapnia mind a gazdasági, mind a politikai és a kulturális" munkában. Képviselői megbízatásomra a Hazafias Népfront elsősorban azért tett javaslatot, hogy ezt az ügyet szolgáljam. Az országgyűlés első ülése megválasztott az újonnan alakított településfejlesztési és környezetvédelmi bizottság elnökéül. Bizottságunk a közeljövőben fogja tartani első ülését, így ma' csak a magam nevében beszélek. Hosszú időn keresztül foglalkoztam tudományos kutatással, ebben nevelkedtem, ezen a területen próbáltam alapkutatással és oktatással az ország hasznára lenni. A tudományos kutatásnak van egy alapelve, amit elsajátítottam, és ezt képviselői munkámban is alkalmazni szeretném. Ez az az alapelv, ami a tudományos kutatás tisztességét jelenti, úgy szól, hogyha a tudományos kutató valami újat elgondol, akkor elsősorban azt kell megvizsgálnia, hogy milyen tények és meggondolások szólnak az új gondolat ellen. Bármennyire is kellemetlen érzés, hallgasson meg másokat, és főleg az ellenvetésekre figyeljen. Azok, akik jó ellenvetéseket tesznek, jobban segítenek, mint akik dicsérnek. A magam részéről tehát úgy érzem, hogy a képviselőnek és a parlamenti bizottságnak, ha igazán a (kormány programját akarja pártfogolni, nemcsak az a feladata, hogy ennek megvalósítása érdekében a maga

; területén kezdeményezzen, hanem az is, hogy rögtön hallassa ellenvéleményeit, ha úgy látja, hogy valamely szervek valamilyen helytelen elképzelése alapján egy-egy ügyben rosszul járnak el, vagy egy ügyben nem járnak el egyáltalán. Mint képviselőtársaim talán tudják, az elmúlt nyolc évben az Országos Környezet- és Természetvédelmi Tanács elnöke voltam. E tanács feladata volt, hogy állásfoglalásaival a környezet- és természetvédelem tárgykörében a kormány munkáját segítse. Ugyanezen idő alatt az "Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal szakembergárdája — Gonda György, majd Ábrahám Kálmán államtitkár vezetésével — jelentős mértékben megerősödött. Kiépítette az egyes körzetek környezet- és természetvédelmi felügyelőségeit. Ugyancsak ez idő alatt megalakultak a megyei tanácsok mellett működő megfelelő bizottságok is. A sajtó, a rádió és a televízió, valamint az iskolai és iskolán kívüli felvilágosítás is sokat segített abban, hogy a lakosság körében egyre szélesebb rétegek értették meg a környezetért való felelősség jelentőségét, amihez a munkahelyeken a szakszervezetek és a KISZ is hozzájárultak. Mindezeket figyelembe véve a kormány ez év nyarán úgy határozott, hogy a környezetés természetvédelem munkájában növeli a hivatal jogkörét, másrészt figyelemmel az országgyűlési bizottság megalakulására, mely magasabb közjogi szinten képviseli az ügyet, megszüntette az Országos Környezet- és. Természetvédelmi Tanácsot. Ezekben az intézkedésekben a környezetvédelem ügyének fokozott értékelését látom. Tisztelt Országgyűlés ! A kormányzati munka következő ötéves feladatairól a VII. ötéves terv vitája alkalmával parlamenti bizottságunk tárgyalásai alapján fogunk véleményt alkotni, ennek most nem akarok elébe vágni. Szeretnék azonban néhány alapelvet hangsúlyozni. Elsősorban azt, hogy a környezet- és természetvédelem nem lehet csak központi, kormányzati szinten megoldandó feladat. Van sok olyan helyi feladat, amelynek eldöntéséhez, megvalósításához megfelelő szakmai tanácsok meghallgatása után a helyi lakosságot kell mozgósítani, a helyi lakosság döntését kell kikérni. Ez hozzátartozik a szocialista demokrácia fejlesztéséhez. Nem könnyű út ez, de halaszthatatlan, hogy ebben az irányban elinduljunk. Négy évvel ezelőtt szereztem az első rossz tapasztalatot e téren, amikor egy orosházi lakótelep lakóitól kaptam levelet, amelyben kifogásolták az országút új nyom vezetését, ami lakótelepükön keresztül vezet. Az illetékes minisztertől megtudtam, hogy a helyi tanáccsal egyeztették már a problémát. Ügy látszik, a helyi tanács a lakossággal ezt nem beszélte meg: erre utal az is, hogy ez ügyben a tanácshoz írt levelemet nem méltatták válaszra. Most éppen egy jelentős új kezdeményezés folyik az országban, amiről már több képviselőtársam néhány szót szólt: a településfejlesztési hozzájárulás összegéről és az abból öt év alatt tervezhető településfejlesztési akciókról kérdezik meg a lakosságot. Még nem ismeretes, hogy végül is ez a munka hogyan fog kialakulni. Politikailag biztosan szükségszerű, hogy erre az útra térjünk, hogy a települések lakosságát kérdezzük meg, és tegyük lehetővé, hogy véleményük érvényesüljön. Természetesen a helyi vé-