Országgyűlési napló, 1985. I. kötet • 1985. június 28. - 1987. június 26.

Ülésnapok - 1985-3

141 Az Országgyűlés 3. ülése, 1985. október 11-én, pénteken 142 kitűzésének megvalósításához. Adottságai kiválóak az élelmiszergazdaság számára vagy a biotechnológia egyes területeinek a kutatására és alkalmazására, s hévízforrásai is rendkívül gazdagok. Ma, amikor a geológusok a szén- és szénhidrogén-készleteink véges voltára figyely meztetnek, el kellene gondolkodnunk az olcsón felszínre hozható termálenergia szélesebb körű felhasználásán. Tudom, hogy egy városi hálózat kiépítése, a kihűlt víz elvezetése, esetleges újrahasznosítása is óriási összegeket emésztene fel, de az egyszeri beruházások hosszú távon biztosíthatnák hazánk energia-szükségletének nem kis részét. Azt is megemlíteném, hogy a hévízre alapozott primőrzöldség-termesztés, akárcsak az állattenyésztés — megfelelő támogatással jelentősen hozzájárulhatna fizetési mérlegünk javításához. A szükséges fejlesztések a meglevő, eredményesen működő bázisokra épülhetnének, viszonylag olcsón. Ezzel kapcsolatban két szempontot szeretnék hangsúlyozni. Először említeném a változó kondíció hatására sokszor hullámzó mezőgazdasági termelési kedvet. Jó lenne, ha a mezőgazdasági többlettermelést segítő és szorgalmazó szabályozás legalább részben érdekeltté tenné a mezőgazdaságot a termékek feldolgozásában, akár a konzerv és feldolgozóipar kapacitásának növelésével is. Mindez nagyon szükséges, hiszen Csongrád megyében a jelenlegi tervidőszak 1517 százalékos mezőgazdasági termelés növekedésével az élelmiszer-feldolgozás nem tudott lépést tartani nemcsak mennyiségben, hanem a minőségben, külalakban és főleg a csomagolásban érezhető az elmaradás. Ha nem történik intézkedés e területen, könnyen elveszíthetjük jelenlegi piacainkat is. A vertikumok kialakításával megteremthető az a helyzet, amelyben nagyobb mezőgazdasági érdekeltség nemcsak piaci helyzetünket javítja, hanem segít a piaci ingadozások arányos csökkentésében is. Másodszor: megyénk jelentős szellemi kapacitással rendelkezik, számunkra természetes a kormányprogram azon követelménye, hogy a tudományos kutatás az elkövetkező években ha• tékonyabban segítse a gazdaságpolitikai célok megvalósítását. Meggyőződésem, hogy a két kívánságunk teljesülhetne, akkor a megye az eddigieknél még jobban szolgálhatná a kormányprogramban foglaltak gyakorlati megvalósítását. Egyrészt a kiemelt kutatási programokba illeszkedő intézményes alapkutatásokhoz szükséges lenne több korszerűbb eszközre, műszerre, anvagra. A tárgyi feltételek javulása szellemi erőink megtartását is jelentené, hiszen manapság nem egy tudományos munkatárs több évet tölt el külföldön csak azért, mert ott kedvezőbb munkafeltételek között dolgozik, de közben elveszítjük tudományos eredményeit is. Másrészt: az irányítás megfelelő szabályo' zásával, támogatással, műszaki fejlesztéssel, pályázati rendszerekkel nagyobb kedvet teremthetnénk a hazai kutatási eredmények felhasználásához, tovább erősíthetnénk a kutatóintézetek és a gazdálkodó egységek együttműködését. Ösztönözhetnénk az innovációra, a vállalkozási képesség kibontakoztatásara. A felsoroltakból lényegében csak a kiemelt alapkutatások fokozottabb támogatása igényelne jelentősebb pénzeszközöket. A ráfordítás viszonylag hamar megtérülne, többek között az élelmiszer-gazdaságban termelődő óriási mennyiségű biomassza hatékony felhasználásával. Ezen kívül a biotechnológia gyakorlati alkalmazásához igényelnénk anyagi, szervezői támogatást. De nemcsak kérünk, hanem jelezni szeretném, hogy figyelembe véve a biotechnológia tudományos és gazdasági jelentőségét, a megyei pártbizottság a közelmúltban létrehozta a megyei biotechnológiai koordinációs bizottságot annak érdekében, hogy ezáltal is segítse a kutatás és a műszáki fejlesztés tervezését, a kutatóhelyek és a termelőüzemek együttműködését. Végül: a gazdaság működőképességének javítása szempontjából szükségesnek tartom feltétlenül magam is, hogy maradéktalanul megvalósuljanak az infrastruktúra fejlesztésének a kormányprogramban kiemelt céljai. Gondolok itt elsősorban a, távközlési és információfeldolgozási kapacitásokra. Tisztelt Országgyűlés! Befejezésül: egyetértek a kormányprogram célkitűzéseivel, azokat a magam nevében elfogadom, és az Országgyűlésnek elfogadásra ajánlom. Kérem Lázár elvtársat, a kormány elnökét, hogy a magunk-vállalt feladatok elvégzéséhez nyújtson segítséget Köszönöm a figyelmet. ELNÖK: Vas megyéből Rujsz Lásfzlóné képviselőtársunk felszólalása következik. RUJSZ LÁSZLÓNÉ: Tisztelt Országgyűlés! A vita tárgyát képező program az én megítélésem szerint egyetemes érdekeinket szolgálja, azokat célozza. Éppen ezért úgy tartom, hogy akik mi e házban, ebben az országban sorsközösséget vállaltunk, nem tehetünk mást, mint ezt vállaljuk és a végrehajtásban mindent elkövetünk az érvényesüléséért. Ebből eredően fontosnak tartom, hogy a kritikáját ne kívülállóként végezzük el. Ugyanis ezt mi nem is tehetjük meg, hisz innen felkelve, holnap, holnapután már a végrehajtásban állunk helyt, és nagyon fontos, hogy ott milyen példásan, milyen erőként tudunk hatni. Ebből fakadóan, úgy érzékeltem a felszólalásokból, hogy képviselőtársaim hasonlóképpen vannak, már a megvalósulás régiójában járnak a gondolataink. A program az egyik oldalról megerősítette hitemet, hogy lépésszándékaink előre mutatóak — ez nagyon jó dolog. Másrészt megerősítette nyugtalanságomat is — azért, mert azt a fegyelmet, azt a koncentrált erőt még nem érzem igazából együtt állni, amely szükséges a megvalósulás eredményességéhez. Ahhoz, hogy a lépés igazából előre sikerüljön, aztán akkorára, amely biztosítja számunkra az elképzeléseink finanszírozását az öt év alatt, majd lehetőséget ad arra is, hogy megerősítsük azt a startkövet, amelyről remélhetőleg a következő tervidőszakban még határozottabban és még nagyobb ütemben akarunk előbbre jutni. A létrehozandó nemzeti jövedelemből ugyanis osztani is szeretnénk és fejleszteni azokat a te-