Országgyűlési napló, 1985. I. kötet • 1985. június 28. - 1987. június 26.
Ülésnapok - 1985-2
117 Az Országgyűlés 2. ülése, 1985. október 10-én, csütörtökön 118 hez elengedhetetlen. így például szükséges a vezetéstudomány, a munkajog, az üzem- és munkaszociológia, pedagógia, pszichológia egyes területeinek alkalmazása a személyzeti munkában. Ez egy több fokozatú képzés keretében biztosítható lenne,- és bizonyos türelmi idő után a képzettséget alkalmazási feltételként lehetne előírni. A személyzeti szakmai ismeretek előbbiekben vázolt fontossága azonban felveti annak a szükségességét, hogy a vezetői utánpótlás egyik fő forrásának tekintett, egyetemet, főiskolái végzettek a graduális képzésük során, illetve későbbiekben a másod-diploma megszerzése alkalmával, vagy vezetőképző, továbbképző tanfolyamokon részesüljenek a személyzeti funkciójuk ellátásához szükséges felkészítésben. Az állami személyzeti munka központi irányítása fejlődött, de a mai megoldása nem kielégítő. Szükséges a határozottabb irányítás, koordinálás, a megfelelő ellenőrzés, már a Minisztertanács szintjén is. Megítélésem szerint e feladat ellátásához szükséges egy olyan munkaszervezet, amely képes a feladat megvalósítására, e tapasztalatok összegzésére, elemzésére, a beavatkozási szükségletek jelzésére. Tisztelt Országgyűlés! Az első javaslatomat összefoglalva, a tervidőszak nehéz, bonyolult feladatainak teljesítése érdekében szükségesnek tartom, hogy az emberre, mint a hatékonyabb termelési folyamat fontos tényezőjére nagyobb figyelem essék. Ehhez konkrét kormányzati intézkedés is kell ! Időszerű a kor mai követelményeihez igazodó minisztertanácsi rendeletben rögzíteni a személyzeti politika és munka főbb feladatait, módszereit. Szükséges a személyzeti munka elvi-módszerbeli ismereteit oktatni a vezetőképzésben és a személyzeti szervezet képzésében. A személyzeti szervezetben a személyzeti-szakmai képzettséget, mint munkaköri feltételt kell megkövetelni. Végül, szükséges a Minisztertanács felügyelete alatt működtetni egy olyan munkaszervezetet, amely megfelelő jogosítványokkal rendelkezik a feladatok koordinálására, a tapasztalatok megfigyelésére, elemzésére, az ellenőrzésre, a visszajelzésre. Tisztelt Országgyűlés !• Képviselőtársaim ! Hozzászólásom második részében egy egészen más természetű témára térek rá, de megítélésem- szerint ez is sürgős kormányzati beavatkozást igényel. Állampolgáraink milliói, valamint a nálunk tartózkodó külföldiek nap mint nap tpasztalják élelmiszer-kereskedelmünk színvonalának folyamatos romlását. Sajátos helyzet alakult ki. Az egyik oldalról a sokak által irigylésre méltó árubőség lehetősége, amit áz ország megtermelt, a másik oldalról pedig egyre több gond az élelmiszerek megfelelő minőségben történő forgalmazásában. A kereseti színvonal elmaradása miatt nyomasztó létszámgondok jelentkeznek. A kereskedelmi szakma egyik legmostohább területéről van szó; hiszen az élelmiszer-kereskedelemben, az üzletekben naponta kell az áruk tonnáit megmozgatni, okosan kell felmérni az esetenként szélsőségesen változó igényeket, nem az kerül szállításra, amit megrendeltek, a gyorsan romló áruk miatt nagy a kockázatvállalás, és így tovább. A hosszabb idő óta mutatkozó létszámhiány kontraszelekciót eredményez ,és még nagyobb terheket ró a megmaradó állományra. S vegyük figyelembe, hogy ez a pálya is egyre jobban elnőiesedik, ami további sajátosságokat eredményez. A meglevő boltok berendezése elavult. Gépesítésük alacsony fokú, az elhasználódás nagymértékű. A hűtőpultok átlagéletkora már nyolc év felett van, jórészük működésképtelen. A boltok javarészt kis alapterületűek, a lehetséges választék töredékét tudják befogadni. Emiatt szembetűnően nagy az átlagos bolt és a szupermarketek közötti különbség a választékban. A lakosság fogyasztásában igen jelentős szerepet játszik az élelmiszerek és élvezeti cikkek aránya. A zavartalan, és jó színvonalú ellátás ezért fontos tényezője az áruellátásnak és nagymértékben befolyásolja a lakosság közérzetét és politikai hangulatát, de ez szerepet játszik az idegenforgalom eredményességében is. Az élelmiszer-kereskedelem területén országosan tapasztalható negatív jelenségek az Országgyűlés Kereskedelmi Bizottsága ülésén is már felvetődtek. A jelenség okai között megítélésem szerint a következők jelentkeznek. Az irányító szervek összefüggésében csak esetenként tekintik át, teljes vertikumban az élelmiszer-gazdaságot. A mezőgazdasági termelés nagyarányú növekedését a feldolgozás csak elmaradással követi, és az élelmiszerlánc végén a kiskereskedelem elmaradt a követelményektől, A termelésben, a kereskedelemben rendelkezésre álló pénzügyi eszközök nem biztosítanak elegendő lehetőséget és érdekeltséget a lakosság magasabb színvonalú, szélesebb választékú igényeinek kielégítésére, a szükséges műszaki, technológiai fejlesztések fedezésére. Az élelmiszer-kiskereskedelemben a képződő vállalati nyereség nem nyújt elegendő fedezetet az átlagosnál magasabb élőmunka igényt elismerő bérfejlesztésre, az elengedhetetlen műszaki, technikai fejlesztések finanszírozására. Űgy vélem, hogy az árrés jelenlegi szintje nem teszi lehetővé a megfelelő jövedelmezőséget. A növekvő gondokat az érdekelt termelő, feldolgozó és forgalmazó vállalatok jól látják. A maguk erejéből igyekeznek megoldást találni. E szándék jól tükröződik abban is, hogy a Magyar Kereskedelmi Kamara Ogyvezetősége a közelmúltban áttekintette az élelmiszer-termelés, feldolgozás és kereskedelem vertikumában jelentkező problémákat és a lehetséges megoldásokat. A vállalati belső tartalékok feltárása, illetve a vállalatközi kapcsolatok javulása — ez oldható meg a.Kamarán belül — azonban csak részmegoldást jelent. Szükséges, hogy az irányító szervek az élelmiszer-gazdaság teljes vertikumát összefüggéseiben tekintsék át, és így tegyék meg a javítást eredményező intézkedéseket. Ja-' vasolom, hogy már az 1986. évi népgazdasági terv kialakítása során megkülönböztetett módon gondoskodjunk e romló folyamat megállításáról, illetve javításáról, és a további években a határozott fejlődés irányában tegyük meg a szükséges lépéseket.
