Országgyűlési napló, 1985. I. kötet • 1985. június 28. - 1987. június 26.

Ülésnapok - 1985-16

1169 Az Országgyűlés 16. ülése, 1987. június 26-án, pénteken 1170 arra is, hogy a megye vezetésének szándékában áll ezeket az előnyöket kihasználni, ebbe bevonni a megye egész lakosságát, az üzemétől kezdve egészen az egyes emberekig. Amikor a feladatokkal kapcsolatos előzetes felméréseket elvégeztük, már akkor megállapíthattuk, hogy a környezetvédelemmel kapcsolatos feladataink az előre-láthat ónál nagyobbak. Igaz, hogy Békés megye nem rendelkezik nagy szennyezést okozó ipari üzemekkel, de az élet azt igazolja, hogy nap mint nap találkozunk kisebb és szélesebb körű gondokkal, amelyek eddig nem voltak ismertek, nem figyeltünk fel rájuk, káros hatásukat nem ismertük. A levegőtisztasági helyzetünk a legújabb műholdas mérések szerint időszakonként nagyon kedvezőtlen, pedig a levegőszennyeződés csökkentésére több intézkedés történt. Egyik ilyen a földgáztüzelés gyors ütemű elterjesztése. Károsan befolyásolja a levegő tisztaságát az, hogy kevés a szilárd burkolatú utunk, az ezzel összefüggő porszennyezés nagy, és az erdŐsítettség mindössze csak 4 százalékos. A megye területén lévő felszíni vizek minőségét alapvetően a határon túlról érkező vizek minősége, valamint a folyók öntözési időszakban duzzasztott állapota határozza meg. A duzzasztás miatt folyóink rendkívül érzékenyek a szennyezőanyag terhelésére. Az állóvizi jelleg miatt magasabbá válik a szervesanyag-, az ásványisó- és a klorofil tartalom. Jelentősen szennyezik folyóink vizét a belvizekkel bemosódó mezőgazdasági kemikáliák is. Békés megye területének 80 százaléka mezőgazdaságilag művelt terület, a felhasznált kemikáliák mennyiségileg is nagyobb veszélyt jelentenek. A kommunális fejlesztéssel egyidőben megnövekedett a szennyvíz mennyisége. Ez veszélyt jelent a folyók vizének tisztaságára, hiszen a megyében a kommunális szennyvizek mindössze egykilenced része kerül biológiailag is tisztítottan a folyókba. Az öszszegyűjtött szennyvizeknek egynegyede közvetlenül szennyezi a vízfolyásokat. Az alacsony fokú szennyvízcsatorna-kiépítettség miatt szennyvizeink egyharmada közvetlenül a talajba kerül, rendkívüli veszélyt jelentve ezzel a talajvíz-készletre. Településeink alatt a talajvíz szintje jelentősen megemelkedett. Ezzel a komplex kérdéskörrel függ össze a már országosan is ismert élővíz-csatorna szennyezettsége Békés városban és Békéscsabán egyaránt. Ez továbbra is környezetvédelmi szempontból egyik megoldandó feladatunk, ami azonban továbbra is csak központi segítséggel, az Országos Vízügyi Hivatal segítségével oldható meg. Ezzel kapcsolatban az utóbbi időben is történt egypár intézkedés. Békés megye ivóvíz-szükséglete alapvetően biztosított. Erre központi segítséggel is nagy erőfeszítéseket tettünk. Számolnunk kell azonban a folyamatos mennyiségi növekedéssel, az ivóvíz-készlet biztosítására új víznyerő területek bevonására van szükség. Itt említem meg, hogy az Alföld nagy régiójának ivóvíz-bázisaként a Maros hordalékkúpja került előtérbe. E terület vízkészletét ivóvizünk minőségi javításához fel kell használnunk. Erre a megyei program támogatással másfél milliárd forintot irányzott elő. A terület védelmére azonban további sürgős és széles körű intézkedésekre van szükség. A megye környezetvédelme szempontjából fontos helyet foglal él a talaj védelme. A mezőgazdasági termeléssel együttjáró kemikáliák felhasználása egyben veszélyezteti termőtalajaink minőségét. Ameszezések ellenére fokozódik a talaj savanyodása, mint ezt már többen megemlítették, és rosszabbodik mészellátottságuk. A megelőzésre elfogadott országos program az üzemekben kedvező fogadtatásra talált, megvalósításával várható a kedvezőtlen folyamat csökkentése, illetve megállítása. Nálunk ugyanúgy, mint az országban, problémát jelent a nagyüzemi állattartás jelenlegi technológiája miatt keletkező nagy mennyiségű híg-trágya, ennek környezetkárosító hatása. Javaslom ennek a technológiának a felülvizsgálatát, helyette környezetkímélő technológia bevezetését. Ez azonban csak közös — központi és üzemi - erőfeszítések útján valósítható meg, mert az új technológia megvalósítása nagy anyagi erőket kíván, és ez üzemi szinten csak fokozatosan, a kívánatosnál lassabban valósítható meg. Az utóbbi időben egyre többször említésre kerül, hogy a környezetvédelem szempontjából kevesebb anyagi erőt igénylő módszereket is jobban fel kellene karolni. Itt kell megemlítenem, hogy ennek egyik módja lehetne a talaj öntisztuló képességének jobb kihasználása. Ehhez szükséges a tudományos munka nagyobb mérvű bevonása, illetve az ezzel kapcsolatos mérési rendszerek további fejlesztése. Külön kívánok szólni a keletkezett hulladékok elhelyezéséről. Ez nálunk is nagy gondot jelent, megyei és üzemi szinten egyaránt. A korábbi évekhez képest némileg javult a helyzet, de egyáltalán nem kielégítő. A szervezett szemétgyűjtés, -szállítás a korábbi időkhöz képest jobb. De alapvető gond, hogy a szemét elhelyezésének problémája időnként újratermelődik, és csak egyre nagyobb anyagi ráfordításokkal oldható meg egy újabb időszakra. A legnagyobb problémát azonban megyénkben is a veszélyes hulladékok elhelyezése és megsemmisítése jelenti. Ezt azonban nem lehet úgy megoldani, mint ahogy egyik rendelkezésünk az olajos rongyok üzemen belüli mozgásáról diagram készítését írta elő. (Derültség.) Ez is fontos lehet, de ez sokkal nagyobb és drágább megoldást kíván. A veszélyes hulladékok megsemmisítésének megoldása összesenben, országosan is az egyik legégetőbb feladat. Tisztelt Országgyűlés! A környezet- és természetvédelem terén jelentkező megyei feladatok öszszehangolt, átfogó, folyamatos, tervszerű munkát igényelnek. Ehhez az szükséges, hogy itt találkozzék az egyén értelme, a kollektív elvárás és az anyagi erő. Az ország anyagi helyzete adott, a kollektív elvárás ismert. Én is az egyén szerepét, a tudati tényezőt kívánom kiemelni. A környezetvédelem terén ugyanis a legfontosabb szerepe az embernek van. Ahogy