Országgyűlési napló, 1985. I. kötet • 1985. június 28. - 1987. június 26.

Ülésnapok - 1985-15

98 7. június 25-én, csütörtökön 1132 1131 Az Országgyűlés 15. ülése, 1 kell, és talán ebben az évben vagy a következő évben - tehát nem évekig fogjuk vizsgálni, hiszen megindult a vizsgálat — rugalmasabbá tudjuk tenni az egész szabályozást. A két konkrét törvényjavaslattal, amit Südi elvtárs tett, én nem kívánok most külön foglalkozni. Horváth elvtárs felszólalásával kapcsolatban, elvtársak lehet, hogy a Parlamentben lesznek sokan olyanok, akik Horváth elvtárs javaslatát jónak tartják, tehát ennek a bizonyos 30 napos nyomozási határidőnek a megtartását. Én hadd mondjam meg, hogy az előzetes vitákon is szerepelt ez az egész kérdés. Itt van jónéhány olyan elvtársunk, jogász kollégánk, tudósokat is ideértve, akik azt látják, hogy ez a törvényesség valami rendkívül nagy sérelmessége, a garanciális elvek megsértése, állampolgári jogok korlátozása, és így tovább. Miután én is jogász vagyok, és aminek módosítására most javaslatot tettem; tulajdonképpen nem miniszterként, hanem akkor még helyettesként én vezettem a kodifikációs bizottságot, ezért így is mondhatom azt, hogy itt a törvényességi garanciák semmiféle sérelmet nem szenvednek. Csupán egy mondatban visszautalnék arra, ami a beszédemben is szerepel. A nyomozó hatóságok minden egyes konkrét ügy sajátosságai szerint — a vezetők — határidőket fognak megállapítani. Kettő: az ügyészség nyomozás feletti törvényességi felügyeletét, függetlenül attól, hogy bürokratikusán nem kell átküldeni harminc nap után, semmi sérelem nem éri. Az ügyészség változatlanul vállalja azt, hogy a nyomozás törvényességi felügyeletét ellátja, ideértve azt is, hogy a nyomozási határidőket illetően a nyomozó szervek vezetői mit adnak ki. Ha az ügyészség vádat emel, akkor természetesen törvényességi szempontból az egész ügyet megnézik. Ha vádat emel, odakerül a bíróság elé. Feltételezzük azt, hogy a bíróság, és ha nem is hibátlanul dolgozik, meg az ügyészség sem, törvényességi szempontból az egész ügyet figyelemmel fogja kísérni. Na most ugye egy ilyen határidő problémán kiéleződik a vita, de tessék elhinni, nekem az a meggyőződésem — a Parlament persze másképp is szavazhat — : ez nem garanciális törvényességi kérdés. A garanciális törvényességi dolgok ezek, amiket elmondtam, meg az, hogy a Btk-ban és a Be-ben az állampolgári jogok érvényesítése érdekében egy csomó garanciális elv meg van fogalmazva. Ezért én — bár rendkívül nagy tisztelettel hallgattam, mint mindig, kitűnő kollégám, Horváth Jenőnek a felszólalását — gondoltam, hogy — nem voltam dühös, egyébként, nagyon jó baráti viszonyban vagyunk egymással; (derültség) most nem is elsősorban mint miniszter, hanem mint régi jogász, tessenek meghallgatni, és ennek alapján elfogadni a jogi bizottság véleményét, amit a kormány részéről támogatunk, tehát hogy az eredeti javaslat maradjon fenn. Köszönöm szépen. (Taps.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Következik a határozathozatal. Még egyszer megismételném, hogy a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság szinte minden tagja véleményt nyilvánított most a szünetben, ezért a jogi, igazgatási, igazságügyi bizottság kinyomtatott és képviselőtársaim között szétosztott jelentésében módosító javaslatot terjesztett elő, és kitartott a mellett a javaslata mellett. A módosító javaslattal az igazságügyminiszter a Minisztertanács nevében egyetértett. Kérdem az Országgyűlést, elfogadja-e a bizottság módosító javaslatát? Aki igen, kérem kézfelemeléssel szavazzon. (Megtörténik) Köszönöm szépen. Ki van ellene? Kilencen ellene. Ki tartózkodott? Huszonhármán tartózkodtak. Kimondom a határozatot: az országgyűlés a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság módosító javaslatát az előbb elmondott 9 ellenszavazattal és 23 tartózkodással elfogadta. Most kérdem az Országgyűlést, hogy a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról és a büntető eljárásról szóló 1973. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot általánosságban és a már megszavazott módosításokkal részleteiben elfogadja-e? Aki igen, szíveskedjék kézfeltartással szavazni. (Megtörténik.) Ki van ellene? Tizenketten vannak ellene. Ki tartózkodott? Harmincketten tartózkodtak. A többség tehát elfogadta. Kimondom a határozatot: az országgyűlés a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról és a büntető eljárásról szóló 1973. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot általánosságban és a már megszavazott módosításokkal részleteiben is elfogadta. Tisztelt Országgyűlés! Következik az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal elnökének beszámolója a környezet- és természetvédelemnek a VI. ötéves tervben elért eredményeiről, VII. ötéves tervi feladatairól, a Hivatal munkájáról. Dr. Ábrahám Kálmán elvtársat, az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal elnökét illeti a szó. DR. ÁBRAHÁM KÁLMÁN: Tisztelt Országgyűlési Kedves Képviselő Elvtársak! A környezetvédelem mindennapi életünk részévé vált. Ez megnyilvánul a párt politikai döntéseiben, a társadalmi szervek törekvéseiben, a kormány és a kormányzati szervek mindennapi munkájában és a lakosság aktivitásának növekedésében. A környezetvédelem az Országgyűlés által elfogadott törvény végrehajtását megkezdő időszak után nagyon felértékelődött. Ezt a felértékelődést igazolja az a tény is, hogy ma már az Országgyűlés a településfejlesztési és környezetvédelmi bizottságon keresztül rendszeresen és átfogóan foglalkozik ezzel a kérdéssel. A környezetvédelem felerősödését és időszerűségét helyesnek kell tartanunk. Két dologgal szeretném ezt nagy összefüggésekben alátámasztani. A tudományos feltáró munkák és a gyakorlati körülmények ma már világviszonylatban egyértelműen igazolják, hogy a jelenlegi termelési, szolgáltatási életformánk nem folytatható. Előtérbe kerül a természeti erőforrások sok esetben indokolatlan igénybevétele, az energiával, a vízzel való takarékosság kérdése, és