Országgyűlési napló, 1985. I. kötet • 1985. június 28. - 1987. június 26.

Ülésnapok - 1985-2

90 Az Országgyűlés 2. ülése, 1985. október 10-én, csütörtökön 100 iskolapénzt kellene fizetni és kezdemény bizonyára nagyobb gazdasági eredményt mutatna fel, de főképp nagyobb erkölcsi sikerrel zárulna. A felhozott esetekkel jelezni kívántam, hogy miként segíthetné a működési elvek felülvizsgálata az Országgyűlés alkotmányos funkcióinak a kor követelményeihez történő továbbfejlesztését. Valamely bizottságnak, vagy tisztségviselőknek feladatává kellene tenni az odafigyelést és a szót emelést, amikor úgy látják, hogy egy törvényt kifogásolhatóan vagy fontos részeit tekintve egyáltalán nem valósítanak meg. Lehetnek objektív indokok. Utóvégre is pl. egy gazdasági szakminiszter a rá vonatkozó jogszabályokon kívül felelősséggel tartozik a gazdasági élet gyakorlati szabályainak, magatartási kritériumainak a figyelembevételére is. Azonban úgy vélem, a magyarázatadást ilyenkor nem szabad >mellőzni. Engedtessék meg, hogy egy másik problémát illetően szintén indítványt tegyek. Megfontolásra ajánlom olyan gyakorlat intézményesítését, hogy minden népgazdaságilag kiemelt beruházás, nagyhorderejű fejlesztési program esetében ismertesse a kormányzat az Országgyűlésen, vagy annak illetékes állandó bizottsága előtt azokat a hatékonysági és más ésszerűségi kritériumokat, számítási adatokat, amelyek alapján — a szintén közlendő lehetséges hátrányokkal szemben — a megvalósításról, annak elindításáról határoztak. Ennek a gyakorlatnak az ötéves tervről szóló vagy más törvényben megnevezett objektumra, fejlesztési programra is ki kell terjednie, amikor a konkrét döntés ideje elérkezik. Ne tekintsék e javaslatomat valamiféle bizalmatlanság jelének. A helyesebb szerepmegosztás szándéka és az együttműködésben vetélt bizalom késztetett megtételére. Gondoljunk a törvénybe foglalt ötéves terv nyitott jellegére, vagy a költségvetési előirányzatok összevontságára, melyekkel a kormány — éppen a rugalmas alkalmazkodásihoz — széles körű mozgáslehetőségre kap felhatalmazást. Am akkor ezzel összhangban fokozni kell a — szakmailag kielégítő — tájékoztatását, ami a parlament ellenőrző funkciójának a gyakorlásához szükséges. Kiváltképpen elengedhetetlen a parlament, a közvélemény, a választók kellő informálása a mostani mértéktartó növekedés időszakában, amikor szerény növekményekkel fordított arányban sokszorozódnak a nagyvolumenű beruházások kívánta áldozatok, valamint az eset- • leges sikertelenség, az elcsúszásból keletkező károk következményei. Tisztelt Országgyűlés! Befejezésül még egy gondolatot parlamentünk szerepének fontosságáról. Ismerjük az általános törvényt. Amikor a gazdasági fejlődés kiérleli a megoldandó ellentmondásokat, az előrehaladás nagy ügyei a társadalmi porondon vívott küzdelemben dőlnek el. Változtatva a változta tandókat, ez a törvény a szocialista építésre is érvényesnek mondható. Ahhoz, hogy az extenzív útról az intenzív fejlődés útjára térhessünk, s ennek megfelelő gazdasági mechanizmust alakítsunk ki, az új és a régi harcában szükség van a tudatos politikai erők átlendítő szerepére. Röviden szólva, a gazdasági reform feltételezi és megkívánja a társadalmi-politikai mechanizmus továbbfejlesztését. A progresszív folyamatból a parlament sem maradhat ki. Vannak, akik szerepét, rendszerünk realitásaitól elszakadva, túlzottan kitágítanák, talán a nyugati parlamentek látványosságainak hatására. Mások ellenben méltatlanul alárendelt, lényegében igazoló szerepre ítélnék. Az utóbbi kapcsán emlékeztetnék egy régi felfogásra, amely a munkásmozgalomban alakult ki és az 1919-es tanácsköztársaság idején is hangsúlyt - kapott. E szerint a szocialista állam esetében nem különül el majd egymástól a törvényhozói és a végrehajtói hatalom, mert úgymond mindkét szerepének egyazon osztály érdekeit kell .najd érvényre juttatnia. A történelmi gyakorlat azonban mást bizonyított; a Szovjetunióé is és a többi szocialista országé is. És aztán petézett személyi kultusz is, örök tanulságul szolgálva: ahol a hatalom túlzottan koncentrálódik, s megszűnik az érdemi ellenőrzés, a torzulás veszélyei mindig ott leselkednek. -Merthogy mi szembenéztünk ezzel a tanulsággal, ezért teszünk újabb és újabb lépéseket szocialista államunk társadalmi bázisának, .népképviseleti szerveinek erősítésére. Ilyen irányú előrehaladásnak jelentette láncszemét a helyi tanácsok önkormányzati státuszának kibővítése, s ugyanígy a választási rendszer továbbfejlesztése. Mivel a társadalom nem tudja megszervezni önmagát, államra van szüksége, amikor is a társadalmi erők szocialista irányú mozgásának csakúgy, mint az állam demokratikus fejlesztésének is a párt az irányítója. A demokratikus állami működésben kivételes helye van a parlamentnek. Szerepköre azzal válik egyre jelentősebbé, hogy a békét és a progresszív társadalmi haladást támogató törvényeket alkot, valamint azzal, hogy a maga sajátos módján egyre érdemibben látja el — amint azt az Alkotmány előírja — ellenőrző szerepét a végrehajtó hatalom szerveinek tevékenysége felett. Tisztelt Képviselőtársaim! Ezekkel kívántam plenáris ülésünk munkájához hozzájárulni. A kormány munkaprogramját támogatom. Köszönet a figyelemért. (Ütemes taps.) ELNÖK: Átadom a szót dr. Mátyus Gábor Bács megyei képviselőnek. Dr. MÁTYUS GÁBOR: Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársak! Közvéleményünk, Bács-Kiskun megye, továbbá szűkebb választókerületem körzete, nagy figyelemmel tekint az új összetételű Országgyűlés munkája elé. Mint már itt ma többször is elhangzott, belpolitikai életünk ebben az évben eseményekben gazdag volt. Ez év márciusában a közvélemény figyelme a XIII. pártkongresszus felé fordult és megélénkült a demokratikus fórumok munkája a tanácsi és az országgyűlési választások időszakában is. A választási gyűléseken nagyon sok kívánság, kérelem elhangzott és sokan felvetették mindazokat a helyi problémákat, gondokat, amelyeket úgy gondolták, hogy majd az új Or-