Országgyűlési napló, 1985. I. kötet • 1985. június 28. - 1987. június 26.

Ülésnapok - 1985-2

90 Az Országgyűlés 2. ülése, 1985. október 10-én, csütörtökön 100 iskolapénzt kellene fizetni és kezdemény bizo­nyára nagyobb gazdasági eredményt mutatna fel, de főképp nagyobb erkölcsi sikerrel zárul­na. A felhozott esetekkel jelezni kívántam, hogy miként segíthetné a működési elvek felül­vizsgálata az Országgyűlés alkotmányos funkció­inak a kor követelményeihez történő továbbfej­lesztését. Valamely bizottságnak, vagy tisztség­viselőknek feladatává kellene tenni az odafigye­lést és a szót emelést, amikor úgy látják, hogy egy törvényt kifogásolhatóan vagy fontos ré­szeit tekintve egyáltalán nem valósítanak meg. Lehetnek objektív indokok. Utóvégre is pl. egy gazdasági szakminiszter a rá vonatkozó jogsza­bályokon kívül felelősséggel tartozik a gazdasági élet gyakorlati szabályainak, magatartási krité­riumainak a figyelembevételére is. Azonban úgy vélem, a magyarázatadást ilyenkor nem sza­bad >mellőzni. Engedtessék meg, hogy egy másik problé­mát illetően szintén indítványt tegyek. Meg­fontolásra ajánlom olyan gyakorlat intézménye­sítését, hogy minden népgazdaságilag kiemelt beruházás, nagyhorderejű fejlesztési program esetében ismertesse a kormányzat az Ország­gyűlésen, vagy annak illetékes állandó bizott­sága előtt azokat a hatékonysági és más éssze­rűségi kritériumokat, számítási adatokat, ame­lyek alapján — a szintén közlendő lehetséges hátrányokkal szemben — a megvalósításról, an­nak elindításáról határoztak. Ennek a gyakorlat­nak az ötéves tervről szóló vagy más törvény­ben megnevezett objektumra, fejlesztési prog­ramra is ki kell terjednie, amikor a konkrét dön­tés ideje elérkezik. Ne tekintsék e javaslatomat valamiféle bi­zalmatlanság jelének. A helyesebb szerepmeg­osztás szándéka és az együttműködésben vetélt bizalom késztetett megtételére. Gondoljunk a törvénybe foglalt ötéves terv nyitott jellegére, vagy a költségvetési előirányzatok összevontsá­gára, melyekkel a kormány — éppen a rugal­mas alkalmazkodásihoz — széles körű mozgás­lehetőségre kap felhatalmazást. Am akkor ez­zel összhangban fokozni kell a — szakmailag kielégítő — tájékoztatását, ami a parlament el­lenőrző funkciójának a gyakorlásához szükséges. Kiváltképpen elengedhetetlen a parlament, a közvélemény, a választók kellő informálása a mostani mértéktartó növekedés időszakában, amikor szerény növekményekkel fordított arányban sokszorozódnak a nagyvolumenű be­ruházások kívánta áldozatok, valamint az eset- • leges sikertelenség, az elcsúszásból keletkező károk következményei. Tisztelt Országgyűlés! Befejezésül még egy gondolatot parlamentünk szerepének fontossá­gáról. Ismerjük az általános törvényt. Amikor a gazdasági fejlődés kiérleli a megoldandó ellent­mondásokat, az előrehaladás nagy ügyei a tár­sadalmi porondon vívott küzdelemben dőlnek el. Változtatva a változta tandókat, ez a törvény a szocialista építésre is érvényesnek mondható. Ahhoz, hogy az extenzív útról az intenzív fej­lődés útjára térhessünk, s ennek megfelelő gaz­dasági mechanizmust alakítsunk ki, az új és a régi harcában szükség van a tudatos politikai erők átlendítő szerepére. Röviden szólva, a gaz­dasági reform feltételezi és megkívánja a tár­sadalmi-politikai mechanizmus továbbfejleszté­sét. A progresszív folyamatból a parlament sem maradhat ki. Vannak, akik szerepét, rendszerünk realitásaitól elszakadva, túlzottan kitágítanák, talán a nyugati parlamentek látványosságainak hatására. Mások ellenben méltatlanul aláren­delt, lényegében igazoló szerepre ítélnék. Az utóbbi kapcsán emlékeztetnék egy régi felfogás­ra, amely a munkásmozgalomban alakult ki és az 1919-es tanácsköztársaság idején is hangsúlyt - kapott. E szerint a szocialista állam esetében nem különül el majd egymástól a törvényho­zói és a végrehajtói hatalom, mert úgymond mind­két szerepének egyazon osztály érdekeit kell .najd érvényre juttatnia. A történelmi gyakor­lat azonban mást bizonyított; a Szovjetunióé is és a többi szocialista országé is. És aztán peté­zett személyi kultusz is, örök tanulságul szolgál­va: ahol a hatalom túlzottan koncentrálódik, s megszűnik az érdemi ellenőrzés, a torzulás ve­szélyei mindig ott leselkednek. -Merthogy mi szembenéztünk ezzel a tanulsággal, ezért te­szünk újabb és újabb lépéseket szocialista álla­munk társadalmi bázisának, .népképviseleti szer­veinek erősítésére. Ilyen irányú előrehaladásnak jelentette láncszemét a helyi tanácsok önkor­mányzati státuszának kibővítése, s ugyanígy a választási rendszer továbbfejlesztése. Mivel a társadalom nem tudja megszervezni önmagát, államra van szüksége, amikor is a társadalmi erők szocialista irányú mozgásának csakúgy, mint az állam demokratikus fejlesztésének is a párt az irányítója. A demokratikus állami mű­ködésben kivételes helye van a parlamentnek. Szerepköre azzal válik egyre jelentősebbé, hogy a békét és a progresszív társadalmi haladást tá­mogató törvényeket alkot, valamint azzal, hogy a maga sajátos módján egyre érdemibben látja el — amint azt az Alkotmány előírja — ellen­őrző szerepét a végrehajtó hatalom szerveinek tevékenysége felett. Tisztelt Képviselőtársaim! Ezekkel kíván­tam plenáris ülésünk munkájához hozzájárul­ni. A kormány munkaprogramját támogatom. Köszönet a figyelemért. (Ütemes taps.) ELNÖK: Átadom a szót dr. Mátyus Gábor Bács megyei képviselőnek. Dr. MÁTYUS GÁBOR: Tisztelt Országgyű­lés! Kedves Képviselőtársak! Közvéleményünk, Bács-Kiskun megye, továbbá szűkebb választó­kerületem körzete, nagy figyelemmel tekint az új összetételű Országgyűlés munkája elé. Mint már itt ma többször is elhangzott, belpolitikai éle­tünk ebben az évben eseményekben gazdag volt. Ez év márciusában a közvélemény figyel­me a XIII. pártkongresszus felé fordult és meg­élénkült a demokratikus fórumok munkája a tanácsi és az országgyűlési választások idősza­kában is. A választási gyűléseken nagyon sok kívánság, kérelem elhangzott és sokan felvetet­ték mindazokat a helyi problémákat, gondokat, amelyeket úgy gondolták, hogy majd az új Or-

Next

/
Oldalképek
Tartalom