Országgyűlési napló, 1985. I. kötet • 1985. június 28. - 1987. június 26.
Ülésnapok - 1985-13
991 Az Országgyűlés 13. ülése, 1987. március 19-én, csütörtökön 992 zetek nagyüzemi módon nem művelhető földjeiket bárki részére — természetesen jogosultság fennállása esetén — használatba adhatják az eddiginél kevesebb hatósági közreműködés mellett. A szakszövetkezet tagjai egymás között elidegeníthetik vagy bérbe adhatják a szakszövetkezeti érdekeltségbe tartozó, de tagi gazdaságban nem művelt földjeiket. A gazdaságok kevesebb hatósági megkötéssel, és részben hatósági közreműködés nélkül változtathatják meg földjeik művelési ágát. A szövetkezetektől haszonbérelt földek bérleti szerződése a továbbiakban nem kerül hatósági jóváhagyásra. A szövetkezet elidegenítheti tanyáját és a hozzá tartozó, legfeljebb 6000 négyzetméter földjét. Ha szerényen is, de mégis bővül a helyi hatóságok jogköre. Külön kívánok foglalkozni, márcsak kiemelkedő fontosságára tekintettel is a föld védelmével. Úgy gondolom, az e téren tett erőfeszítéseinket jól példázza az a tény, hogy amíg 1981-től 1986-ig az ország termőföldje 36 ezer hektárral csökkent, megyénkben a csökkenés nemcsak megállt, hanem valamelyest növekedett a termőterület. Ebben a leglényegesebb segítő tényező a földvédelmi alap létrehozása volt, amelyet gazdaságaink jól kihasználtak. Már e helyen elöljáróban is szeretném hangsúlyozni, hogy a földvédelmi alapot a továbbiakban is fenn kell tartani és az alapból támogatni azokat az üzemeket, amelyek termelés alatt nem álló kihasználatlan területeket újból művelésbe vonnak. Bács-Kiskun megyében a földvédelmi alap alig hatéves létesítése óta 4700 hektár eddig művelés alatt nem álló és kihasználatlan területet vontak szántóföldi művelésbe. Ennek során 1500 romos tanyahely került nagyüzemi művelésbe, miután tanyaként felszámoltuk, s Baja és Bácsalmás térségében több mint 40 hektár jó minőségű bácskai föld került a közúti igazgatóság bőven mért útmenti sávjaiból szántóföldi hasznosításra. Fentiek ismerete és elismerése mellett azonban ha részletesen tanulmányozzuk a javaslatokat, azokat egymással összevetve, egy pár olyan kérdés merül fel, amely más szabályozással talán jobban megfelelne a vázolt törekvéseknek, előremutatóbb lenne, jobban figyelembe venné a gyakorlati életet. Mint gyakorló gazda, 19 éve dolgozom a tataházi Petőfi mezőgazdasági termelőszövetkezetben. Sajnos, ennek ellenére sem vagyok töléletes ismerője a bonyolult jogi formuláknak és még számomra sem ismert a miniszteri végrehajtási rendelet. Tudjuk pedig, hogy a végrehajtási rendelet néha úgy szabályoz, hogy a szülők már alig ismernek rá a gyermekre. Erre figyelemmel vitatom a törvényjavaslat és a minisztertanácsi rendelettervezetét a magánszemélyek lakás és lakótelek, valamint termőföld megszerezhető mértékére és az ingatlanforgalom szabályozására vonatkozó előírásainak egy-egy részét. Részletesebben. A törvény 33. szakaszának (1) bekezdése szerintem is helyesen állapítja meg a magánszemély lakás, üdülő, lakótelek és üdülőtelek tulajdonjogának szerzési mértékét. Azonban ugyanezen törvényszakasz (4) bekezdése a család tulajdonának mértékét nem szabályozza, hanem e kérdés szabályozását alacsonyabb jogszabályra bízza. A törvény 35. szakaszának (1) bekezdése kimondja, hogy a korlátozás nem vonatkozik az örökléssel és elbirtoklással történő tulajdonszerzésre, míg a minisztertanácsi rendelet tervezetébe 39. szakasza a jelenlegi szabályokkal teljesen azonosan, lakás, üdülő és telektulajdon tekintetében a család tagjainak tulajdonát összeszámítja, azzal, hogy a 14. életévét betöltő kiskorú gyermek lakótelket, a 16. életévét betöltő kiskorú gyermek további lakást szerezhet. Ebben most némi módosítást hallottunk. A minisztertanácsi rendelet tervezetének 46. szakasza pedig kimondja, hogy a család tagjainak tulajdonszerzésével kapcsolatos korlátozások, a házasságkötés és az örökbefogadás esetére nem vonatkoznak. Indokolatlannak tartom, hogy a lakás és a lakótelek tulajdon vonatkozásában a család tagjait a javaslat összeszámítja. E rendelkezés előnyösebb helyzetbe hozza az élettársakat, mert azoknak külön is lehet lakástulajdonuk, mely differenciálás aligha helyeselhető jogi helyzetet teremt. Ez eredményezte azt, hogy a közelmúltban többen elváltak, hogy megtarthassák lakásukat és élettársként élnek együtt. A tervezet is érzékelheti ezt a problémát, amikor lehetőséget ad arra, hogy a házasságot kötő felek meglévő lakástulajdonaikat megtarthassák. Ez azonban egyrészt indokolatlan és igazságtalan, másrészt könnyen kijátszható helyzetet teremt. Nehezen érthető, hogy a házasfeleknek miért lehet két öröklakásuk, ha ez már megvolt a házasságkötés előtt, de a házasság után miért nem szerezhetnek ugyanennyit. Az életkori különbségtétel sem praktikus; mert például a gyermek szülei 14 éves korban telket vesznek és egy éven belül a házat rá felépíthetik, úgy már jogosan lehet a gyermeknek lakástulajdona, holott a lakásvételt a jogi szabályozás eddig 16 év alatt tiltja. A rendelet is kiveszi az öröklés útján történő tulajdonszerzést a korlátozások alól. Ez viszont disszonáns helyzetet eredményezhet, ugyanis vagyonos szülőktől, nagyszülőktől, örökhagyóktól jogosan szerezhet és tarthat meg többlettulajdont a tehetősebb család lemenője, ugyanakkor a gyermek jövőbeli lakásszükségletének kielégítésétől a korlátozások miatt el vannak zárva azok a családok, amelyek ezt a problémát nem örökléssel, hanem saját munkájukból szerzett keresetükből kívánnák megoldani. Javaslom tehát, hogy a lakástulajdonhoz vagy lakótelekhez való jog állampolgári jog legyen, és minden állampolgárt életkorától és családjogi helyzetétől függetlenül megillessen. Továbbá, hogy a 18 év alatti kiskorúak ingatlanszerzése esetén a tulajdonszerzés gyámhatósági jóváhagyásra szoruljon, és az esetleges ingatlan-üzérkedés elkerülése érdekében a 18. életév betöltéséig a tulajdont elidegenítési és terhelési tilalom terhelje. A magánszemély által vásárolható vagy tartós használatba vehető termőföld mértéke a törvényjavaslatban úgy van meghatározva, hogy legfeljebb 6000 négyzetméter lehet. Ezzel így egyet is lehet érteni, de a minisztertanácsi rendelet tervezete a kapcsoló-