Országgyűlési napló, 1985. I. kötet • 1985. június 28. - 1987. június 26.

Ülésnapok - 1985-13

967 Az Országgyűlés 13. ülése, 1987. március 19-én, csütörtökön 968 és a népgazdaság fejlődése szempontjából is nagy eredményeket ért el. Eddig az idézet. Úgy gondolom, hogy a húsz évvel ezelőtt alkotott törvény, s az annak szellemében munkálkodó agrár­társadalom jól szolgálta népgazdaságunk érdekeit, azonban a szocialista társadalmunkban végbement reformfolyamatok szükségessé teszik a módosítást, egy új, a mai követelményeknek megfelelő törvény megalkotását. A jelen törvénytervezet megteremti a Magyar Népköztársaság első földjogi kódexét. A föld, mint egyedülálló tárgy, sajátosságainak szem előtt tartásával szabályozza a földjogi viszonyokat is. Talán a véletlen játékaként, talán mementóként az elmúlt hétvégén a Jókai regény alapján készült filmek vetíté­se kapcsán felidéződött a földesúri Magyarország, az akkori idők földtulajdon-viszonyai. Paraszti ősök sar­jaként, mint szövetkezeti vezető azt mondhatom, hogy ez a tervezet az első olyan magyar jogszabály, amely minden tulaj donfajtára vonatkozóan világosan meghatározza a tulajdonjog tartalmát, összhangot te­remt és ugyanakkor szabadabb mozgást biztosít a jo­gok és kötelezettségek területén. A javaslat nagy hangsúlyt helyez a föld termőké­pességének ferintartására, fokozására. A racionális földhasználat agrárpolitikánk szerves része. A nemzeti termelés közel 25 százalékát az agrár- és élelmiszer­ágazat biztosítja. Ennek kapcsán meghatározó szere­pe van minden földet művelő, illetve ezen ágazatban dolgozó állampolgárnak, hogy népgazdasági egyensú­lyunk hosszú távon stabillá váljon. A meghatározó szerepen túlmenően súlyos felelősség is terheli a me­zőgazdaságban dolgozókat, hiszen itt a kölcsönhatá­sok sokkal bonyolultabbak, mint az iparban. Ennek legfőbb oka az, hogy a föld, a termelés alapja nem­csak az ismerhető eszközökből meríti termelőerejét, hanem elsősorban biológiai, fizikai, kémiai komplex­hatásból. Ezeknek egymás közötti egyensúlyát régen nem tartjuk fenn, de lehetetlen is részleges beavatko­zásokkal. Ez a független biológiai termelőegység ter­mel, függetlenül a gépektől. Egyensúlyának felboru­lása hatással van a növénytermelésre, de hátrányos kö­vetkezményei jelentkeznek az állattenyésztésben is. Ha valamelyik kémiai elem minimumba kerül, ront­hatja a többi hatékony érvényesülését. Ennek felisme­rése és mértékének megállapítása egyre fontosabb a gazdaságosság érvényesítésénél, de egészségünkre gya­korolt hatása kapcsán is. A mezőgazdaságban elmond­ható, hogy egy ilyen feUsmerés nemcsak a növényter­melés eredményére gyakorol pozitív hatást, hanem rajta keresztül az állattenyésztésre is. A kedvező eredmény nemcsak ágazati szinten jelentkezik, több annál, hatása vállalati, de akár népgazdasági összegző­dés is lehet. Ezen gondolatok egyenes következménye a tör­vényjavaslat földvédelemmel foglalkozó fejezetének fontossága. A modern társadalom pazarlóan használ­ja a földet. A technikai forradalom, az urbanizáció, a kemikáliák használata a természet rendjének felboru­lásához vezet. Az ember képes egyedül arra, hogy eb­be a tökéletes rendbe beavatkozzon, saját hasznára fordítsa, de ezt sok esetben felelőtlenül teszi, s drága árat fizet azért, hogy a rend ismét helyreálljon/Ezért szorul a föld különös védelemre, s ezért tartom fon­tosnak a tervezet 13. fejezetét, amelyről az előttem szólók részletesebben beszéltek. Tisztelt Képviselőtársaim! Fejér megye ugyan nem tartozik az elmaradott tér­ségek, vagy a kedvezőtlen adottságú megyék közé, de megyénknek is van problémája, erről szeretnék né­hány gondolatot szólni. A Dunántúl földrajzi tájegysége, a Sárrét legna­gyobb része megyénk területén fekszik, de érdekelt ebben Veszprém és Tolna megye egy része is. A Sárrét foglalja magában Veszprém, Séd, a Gaja patakokat, a Dinnyés-Kajtor, Sárvíz-malom csatornát, a Nádor-csa­tornát, a velencei vízgyűjtő terület egy részét, össze­sen 5794 négyzetkilométer vízgyűjtő-rendszert. Ezen a területen 28 település helyezkedik el, 19 mezőgaz­dasági nagyüzem 113 ezer hektáron gazdálkodik. A Sárréten az elmúlt évtizedekben csak részleges vízren­dezés és melioráció történt. A belvíz-veszélyen túlme­nően hallatlan veszélyt jelent az ipari üzemek szeny­nyezése, elsősorban Várpalota, Pét, Peremarton ipar­vidék és Székesfehérvár térségében. A Nádor-csatorna legnagyobb szakaszán szinte teljesen holt a víz. A még fellelhető és természeti értéknek számító flóra és fau­na alapján az Országos Környezet- és Természetvédel­mi Hivatal Középdunántúli Felügyelősége távlati el­képzelései szerint 2215 hektár területén a Sárrétre vo­natkozóan tájvédelmi körzetet kíván létesíteni. A Sár­rét melioratív víz- és környezetvédelmi komplex ren­dezése túlnő az ott gazdálkodó mezőgazdasági üze­mek, a Középdunántúli Vízügyi igazgatóság, a Sárrét­malomcsatorna Társulat hatáskörén. A komplex ren­dezés-nagyságrendjénél fogva - több tervciklus alatt valósítható meg. Ismerve a VII. ötéves terv ilyen irá­nyú lehetőségeit, de ismerve a mezőgazdaságra háruló kemény feladatokat, úgy gondolom, fontos, hogy mi­nél előbb minden talpalatnyi földön egyre több érté­kesíthető mezőgazdasági termék termelődjön. A Me­zőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium támogatá­sáról biztosít bennünket, de a végrehajtandó feladat­hoz, összetettségénél fogva, szükség van az Országos Vízügyi Hivatal, az Országos Környezet- és Termé­szetvédelmi Hivatal közös összefogására. Ezért a terü­leten gazdálkodó mezőgazdasági üzemek nevében a három főhatóság szíves figyelmébe ajánlom és gondo­zásukra bízom a Sárrét problémáját, hogy a még meg­található flórát és faunát unokáink is láthassák. Tisztelt Országgyűlés! A föld védelmével és a környezet védelmével kap­csolatos feladatok juttattak el arra az elhatározásra, hogy e helyről, őseim jogán és a szövetkezetben földművelő emberként eltöltött 23 esztendő jogán felhívással éljek minden földet művelő állampolgár­hoz, légyen az szövetkezeti paraszt, állami gazdasági dolgozó, vagy hobby-kertjét művelő ipari munkás, ér­telmiségi, hogy a most elfogadásra kerülő földtör­vénynek szerezzünk érvényt, óvjuk és vigyázzuk leg­drágább természeti kincsünket, a földet, amely min­den életnek forrása. Rövid képviselői pályafutásom során azt tapasz-

Next

/
Oldalképek
Tartalom