Országgyűlési napló, 1985. I. kötet • 1985. június 28. - 1987. június 26.
Ülésnapok - 1985-13
959 Az Országgyűlés 13. ülése, 1987. március 19-én, csütörtökön 960 lan az emberiség számára, s pusztulása az ember pusztulását vonná maga után. Úgy vélem, hogy a beterjesztett törvénytervezet ilyen szempontból is kiállja a nemzetközi összehasonlítás Dróbáját, és lehetőséget biztosít a továbbfejlődésre. A politika már korábban döntött — alkotmányos alapelvként — abban, hogy az állami és a szövetkezeti földtulaidon egyenrangú szocialista tulajdon. Ez az egyenjogúság azonban a két tulajdoni forma között a különböző szintű iogszabályokban nem minden esetben valósult meg következetesen. Ezzel szemben most a törvényszervezet például az állami és a szövetkezeti földek értékarányos cseréiét üzemi hatáskörbe utalja, a gyakorlatba ültetve át az említett elvi egyenjogúságot. Tisztelt képviselőtársaim! Hazánknak szinte egyedülállóan kedvező adottsága, hogy az ország földterületének mintegy hetven százaléka alkalmas mezőgazdasági művelésre. Rajtunk múlik, hogy a rendelkezésünkre álló termőföldet hogyan hasznosítjuk. Ez a törvénytervezet szerencsésen ötvözi a népgazdasági, a szövetkezeti és az egyéni érdekeket. Az említett érdekek összhangia pedig — véleménvem szerint — a hosszú távú szabályozás legfontosabb záloga. Szeretném kiemelni, hogv a tervezet szemlélete mindenekelőtt nagyüzem-centrikus. A szabályozás középpontjába a nagyüzemi tábla védelmét állítia. Kimondja a közös gazdaság által használt földek sérthetetlenségét, összhangban pártunk agrár- és szövetkezet poli tikáiával. Azzal a politikával, amelynek alapvető bázisa a szocialista nagyüzem. Az érdekképviselet a törvénytervezet egész vitája során ezt a kérdést ítélte a termelőszövetkezetek szempontjából a leginkább húsbavágónak. — Ezt tükrözték vissza a testületi ülések is. Megalapozott felelősségvállalás ez! Hiszen az ország termőföldiének - mint már bevezetőmben is említettem - döntő hányadán a mezőgazdasági termelőszövetkezetek gazdálkodnak. Természetes, hogy a szövetkezeti mozgalom megnyugvással fogadja a nagyüzem földhasználatának megbonthatatlan egységét. Kérem a Tisztelt Országgyűlést, hogy ilyen súllyal vegye figyelembe a mozgalom kérését, és fogadja el a tervezetet! A törvénytervezet szem előtt tartia ugyanakkor a racionális földhasználat egyéb szempontiait is. A jövőben lehetőség nyílik arra is, hogy a termelőszövetkezetek a már úgyis használatukban levő, állami tulajdonú földet megválthassák. Külön feiezetet szentel a tervezet a földhasznosítás szabályozásának. A jövőben e téren is bővül az önálló vállalati gazdálkodás döntési szabadsága. Nem lesz rákényszerítve például a nagyüzem, hogy gabonát termeljen nagy költségráfordítással egy arra kevéssé alkalmas területen, csak azért, mert az a „szántó" művelési ágban van nyilvántartva. Lehetősége lesz más, gazdaságosabb művelési ágat, például gyepgazdálkodást választani. Ez a szabályozás is a hatékonyabb gazdálkodás, a veszteségek csökkentésének irányába hat. A földvédelemmel kapcsolatban a törvényiavaslat kinyilvánítja, hogy a föld mezőgazdaságunk legfőbb termelőeszköze. A termőföld más célra csak rendkívül indokolt esetben és meghatározott garanciák mellett vehető igénybe. Szigorú, de szükséges intézkedésről van szó, mert enélkül a felszabadulás óta már egy megyényi termőföldet veszített el az ország. Ezért helyes, hogy a földvédelmi járulékot még a földdel sajátjaként rendelkező nagyüzem is köteles megfizetni. Úgy gondolom, hogv senkinek sem szabad érzelmi alapon megközelíteni ezt a kérdést. Felelősséggel tartozunk a jövő nemzedékének. Nem mindegy, hogyan gazdálkodunk a termőfölddel. Tisztelt Országgyűlés! Jónak tartom azt a korrekt együttműködési gyakorlatot, amely a törvénytervezet kidolgozása során alakult ki az előterjesztő igazságügyi Minisztérium, az ágazatért felelős Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, illetve a mezőgazdasági termelőszövetkezet érdekképviselete, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa között. Elmondhatom, hogv a beterjesztett törvénytervezet rendelkezései egyaránt^zolgálják a szocialista nagyüzemi gazdálkodást és a föld korszerű hasznosításának lehetőségét, egyben a nemzeti vagyon gyarapítását. A tervezet törvényerőre emelésében a mezőgazdasági termelőszövetkezeti mozgalom egyértelműen érdekelt, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa ezért az előterjesztéssel maradéktalanul egyetért. Az említettekkel szoros összefüggésben a Tisztelt Országgyűlésnek a magam részéről a törvényiavaslatot - egyetértésben az előterjesztő igazságügy miniszterrel és az ágazatért felelős mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterrel - elfogadásra javasolom. (Taps.) ELNÖK: Szólásra következik Czibulka Péter képviselőtársunk, a Szolnok megyei 3. számú választókerület képviselője. CZIBULKA PÉTER: Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársak! Nem hiszem, hogy ma hazánkban lenne bárki is, aki a földről szóló új törvény megalkotásának időszerűségét és létjogosultságát kétségbe vonná. Ha valaki még nem érezte saját bőrén, annak is volt módja az elmúlt hetekben megismerni, hogy mennyi különböző szintű jogszabály és leirati szabályozás labirintusában kell ma az állampolgároknak megtalálni az őket érintő vagy rájuk vonatkozó paszszust. És ember legyen a talpán a jogalkalmazó is, ha ilyen körülmények között akar kifogásmentesen kötelességének eleget tenni. A jelenleg hatályos szabályozások — szerintem — magukon viselik a túlszabályozottság jegyeit is. Ennek ellenére vagy talán éppen ezért módot adnak eltérő értelmezésekre, az egy területen, egymás mellett élő és dolgozó gazdasági szervezetek ádáz vitáira, nemegyszer évekig tartó pereskedéseire. Úgy érzem, az előttünk fekvő törvényjavaslat és minisztertanácsi rendelet-tervezet ilyen értelemben is rendet kíván teremteni. E rövid bevezető után engedjék meg Tisztelt Képviselőtársaim, hogy kitérjek néhány, általam fontosnak tartott kérdésre, amely a dokumentumok olvasása közben vetődött fel bennem.