Országgyűlési napló, 1985. I. kötet • 1985. június 28. - 1987. június 26.

Ülésnapok - 1985-13

915 Az Országgyűlés 13. ülése, 1987. március 19-én, csütörtökön 916 ból származó jogok ugyanakkor a gazdaságirányítás új elveinek megfelelően megoszlanak az állami tulajdonosi irányítást gyakorló szerv és a kezelő között. Ezek jogait a javaslat az eddigieknél egyértelműbben, pontosabban határozza meg. A gazdaságirányítási rendszer korszerűsítésével összhangban, a vállalati önállóság növelése érdekében a törvényjavaslat nagy mértékben bővíti a kezelő szervek jogait, amelyek közelebb kerülnek a tulajdonosi jogokhoz. Ez kifejezésre jut annak deklarásában is, hogy a kezelőt, ha a jogszabály másként nem rendelkezik, megilletik a tulajdonos jogai és terhelik a tulajdonos kötelezettségei. A kezelő szervek jogait bővítő konkrét rendelkezések közül kettőt szeretnék kiemelni. Először: a kezelő jogot kap az általa kezelt állami tulajdonban lévő föld, épület tulajdonjogának átruházására. Önállóan dönthet továbbá arról is, hogy a kezelésében lévő, de számára felesleges vagy általa gazdaságosan nem hasznosítható állami ingatlan kezelői jogát átengedi-e más, kezelésre jogosult szervnek. A kezelői jog átruházásának feltételeiben, így abban is, hogy ez ellenérték fejében vagy ingyenesen történik, az érdekeltek maguk állapodnak meg. Másodszor: eddig a kezelői jog visszavonása esetén a kezelő szerv nem kapott megfelelő kártalanítást. Ez a gazdálkodásban bizonytalanságot okozott, nem volt összhangban azokkal a jogokkal, amelyeket korszerűsített gazdaságirányítási rendszerünk a vállalatok és más gazdálkodó szervek részére biztosít. Ennek az ellentmondásos helyzetnek a megszüntetése, s egyszersmind a kezelő jogainak a tulajdonosi jogaihoz való közelítése érdekében a törvényjavaslat úgy rendelkezik, hogy ha a kezelői jogot hatósági határozattal közérdekből visszavonják, a kezelőt — a minisztertanácsi rendeletben meghatározott kivételekkel — kártalanítás illeti meg. A kisajátításhoz hasonlóan a kártalanítás ilyen esetben is az ingatlan értékéhez igazodik. Garanciális jelentősége van annak, hogy a kezelő szerv, amennyiben a kártalanítás összegét kifogásolja, jogosult bírósághoz fordulni, éppen úgy, mint az a magánszemély, akinek az ingatlanát kigajátítják. Tisztelt Országgyűlés ! Mint említettem, szövetkezeteink jelenleg 5 millió 690 ezer hektár földön gazdálkodnak. Ebből 3 millió 293 ezer hektár szövetkezeti tulajdon, 2 millió 175 ezer hektár úgynevezett tagi föld, a szövetkezeti tagok és a velük egy tekintet alá eső személyek tulajdona, 222 ezer hektár pedig állami tulajdon. A törvényjavaslat a bevált szabályokat fenntartva, koszerűsíti a szövetkezetek gazdasági tevékenységének alapjául szolgáló földekre vonatkozó rendelkezéseket is. Jelenleg gazdasági bizonytalanságot okoz, hogy a mezőgazdasági szövetkezetek nem szerezhetik meg az általuk ingyenesen és határidő nélkül használt állami föld tulajdonjogát. A szövetkezet földhasználati joga ugyanis közérdekű célra bármikor térítés nélkül megvonható. Ez a szövetkezeteket visszatartja attól is, hogy a helyi tanácsoktól további állami földeket vegyenek át használatra, s így akadályozza a mezőgazdasági földek maradéktalan megművelését. A szövetkezetek termelési biztonságának növelése, a szövetkezeti földtulajdon és földhasználat egységének következetes megvalósítása és az ésszerű földhasznosítás elősegítése érdekében a törvényjavaslat lehetővé teszi, hogy a szövetkezetek megváltás útján, méltányos ellenérték fejében, megszerezhessék ezeknek az állami földeknek a tulajdonjogát. A településfejlesztési célok megvalósítása és a későbbi kisajátítások elkerülése érdekében ugyanakkor a törvényjavaslat úgy rendelkezik, hogy a megváltás nem vonatkozik a szövetkezet ingyenes, határidő nélküli használatában lévő olyan belterületi földre, amelyet a helyi tanács végrehajtó bizottságának határozata alapján tíz éven belül közérdekű célra kívánnak felhasználni. A törvényjavaslat fenntartja azokat a jelenlegi rendelkezéseket, amelyek szerint a mezőgazdasági szövetkezet használatában lévő, a szövetkezeten kívülálló magánszemélyek tulajdonában álló földek — ellenérték fejében — megváltásra kerülnek. Jelenleg azonban az ilyen föld belterületen nem a földet használó szövetkezet tulajdonába, hanem állami tulajdonba kerül, s arra vonatkozólag a szövetkezetet csak az ingyenes, határidő nélküli használat joga illeti meg. A javaslat a szövetkezeti földtulajdon és földhasználat egységének megvalósítását szem előtt tartva kimondja, hogy a jövőben a szövetkezeten kívülálló magánszemélyek belterületi földjének tulajdonjogát is a szövetkezet szerzi meg. A félreértések elkerülése céljából hangsúlyozni szeretném, hogy a megváltás továbbra is csak a szövetkezeten kívülálló magánszemélyek szövetkezeti használatban lévő földjére vonatkozik. A szövetkezeti tagok és a velük egytekintet alá eső személyek tulajdona — jól bevált szövetkezeti politikánknak megfelelően — változatlanul fennmarad. A javaslat átveszi azokat a szabályokat, amelyek lehetővé teszik, hogy a magánszemély a tulajdonában lévő földet ingyenesen vagy térítés ellenében az államnak vagy a szövetkezetnek ajánlhassa fel. Változást jelent ugyanakkor az, hogy míg a belterületi földet jelenleg csak az állam javára lehet felajánlani, a javaslat az ilyen föld szövetkezet részére való felajánlását is lehetővé teszi. Ebben is kifejezésre jut az a jól bevált, de a szabályozásban eddig következetesen nem érvényesülő elvünk, hogy az állami és a szövetkezeti tulajdon azonos jellegű szocialista tulajdon. Kedves Képviselő Elvtársak! A hatályos rendelkezések — a spekulációs törekvések és a munka nélküli jövedelemszerzés megakadályozása érdekében — korlátozzák a magánszemélyek által megszerezhető telek-, lakás- és üdülőtulajdon, valamint termőföldtulajdon mértékét. A törvényjavaslat előkészítése során különös gondossággal vizsgáltuk meg, hogy ebben az állampolgárokat közvetlenül érintő, s társadalmunk közvéleményét foglalkoztató kérdésben milyen szabályozás kialakítása indokolt. A törvényjavaslatnak és a végrehajtására vonatkozó minisztertanácsi rendeletnek ezzel kapcsolatos rendelkezéseivel ezért részletesebben szeretnék foglalkozni. Úgy ítéljük meg: változatlanul szükséges annak a szabálynak a fenntartása, amely szerint egy család tag-