Országgyűlési napló, 1985. I. kötet • 1985. június 28. - 1987. június 26.

Ülésnapok - 1985-13

917 Az Országgyűlés 13. ülése, 1987. március 19-én, csütörtökön 918 jai - a házastársak és kiskorú gyermekeik - tulajdont általában csak úgy szerezhetnek, hogy egy lakás vagy lakótelek és egy üdülő vagy üdülőtelek legyen a tulajdonukban. Továbbra is lehetőséget kell adni ugyanakkor arra, hogy a 14. életévét betöltött kiskorú gyerek egy lakótelket, a 16. életévét betöltött kiskorú gyermek pedig egy lakást önállóan szerezhessen. Az ingatlanok korlátozott száma nem teszi lehetővé azt, hogy a család valamennyi tagja számára külön-külön is megengedjük a lakás, lakótelek és üdülő, üdülőtelek vásárlását, mert ez fokozná az ingatlanok iránti keresletet, s tovább növelné az egyébként is magas ingatlanárakat. A család minden tagjának önálló tulajdonszerzési lehetősége emellett jelenlegi társadalmi viszonyaink között indokolatlan vagyonfelhalmozódáshoz, s jövedelemszerzéshez vezetne. A tulajdon családi alapon való összeszámítása a termőföldeknél is indokolt, itt azonban a szabályozás korszerűsítését javasoljuk. A magánszemély által megszerezhető termőföld mértéke ugyanis eddig a föld művelési ágától és attól függött, hogy élethivatásszerűen foglalkozik-e a mezőgazdasággal, vagy más foglalkozást folytat. Ennek a megkülönböztetésnek ma már elvi alapja nincs. A termőföld tulajdonszerzésének felső határát ezért a törvényjavaslat a föld művelési ágától és a magánszemély foglalkozásától függetlenül hatezer négyzetméterben állapítja meg. Ugyanakkor felhatalmazást ad arra, hogy a Minisztertanács az átlagostól eltérő minőségű termőföldre más mértéket állapítson meg. Ennek alapján a minisztertanácsi rendelet a megszerezhető termőföld nagyságát egyes területeken 1500 négyzetméterben, 3000 négyzetméterben, illetőleg három hektárban határozza meg. Ez a szabályozás kellőképpen figyelembe veszi, hogy az ország egyes részein lévő termőföldek használati, illetőleg forgalmi értéke nagymértékben eltérő. A 14. életévét betöltött kiskorú gyermek egyébként termőföld tulajdont is önállóan szerezhet. Megszűnik a javaslat alapján a termőföldtulajdon és a lakó-, üdülőtelek tulajdon összeszámítása. Ez az összeszámítás ugyanis indokolatlan, mert a területek rendeltetése különböző; azokat a magánszemélyek eltérő célokra használják fel. A tulajdonszerzési korlátozások — a törvényjavaslat értelmében — nem vonatkoznak az örökléssel és az elbirtoklással történő tulajdonszerzésre. Az öröklési jogot ugyanis Alkotmányunk garantálja, az elbirtoklással való tulajdonszerzés korlátozása pedig azzal a következménnyel járna, hogy egyes ingatlanok „gazda'-' nélkül maradnának: nem lenne tulajdonosuk. Ezen kívül házasságkötéssel vagy örökbefogadással is létrejöhet családi többlettulajdon, ha már mindkét házastársnak, illetőleg az örökbefogadó személynek is van tulajdona. Ezekben az esetekben a tulajdonszerzés jogszerűen, nem a korlátozó rendelkezések megsértésével történik. A jelenlegi szabályozás szerint ennek ellenére az ilyen többlettulajdont is el kell idegeníteni, s ha ez nem történik meg, az ingatlan értékesítéséről a tanács gondoskodik. A törvényjavaslatban kapott felhatalmazás alapján a minisztertanácsi rendelet az említett módon szerzett többlettulajdonra az eddigiektől eltérő, sajátos szabályokat állapít meg. öröklés, elbirtoklás, házasságkötés és örökbefogadás esetén a jövőben a többlettulajdont csak akkor kell elidegeníteni, ha a lakások, a lakótelkek, illetve az üdülők, az üdülőtelkek száma meghaladja a család tagjainak számát, a termőföld-tulajdon pedig a 15 hektárt. Egy kétgyermekes családnál például csak az ötödik lakótelek, illetőleg lakás esik ezentúl majd elidegenítési kötelezettség alá. Az új szabályozás figyelembe veszi azt, hogy az elidegenítési kötelezettség és az ingatlan tanácsi értékesítése olyan adminisztratív jellegű intézkedés, amelyet jogszerűen szerzett tulajdonra csak kivételesen indokolt alkalmazni. A rendelkezés nem kis részben családvédelmi célokat is szolgál. Megszünteti azt a jelenlegi helyzetet, amely házasságkötés helyett élettársi viszony létesítésére ösztönzi azokat, akik külön-külön ingatlannal rendelkeznek, sőt nem egyszer - különösen ingatlan öröklése után - a házasság felbontását eredményezi. Tisztelt Országgyűlés! A jelenlegi szabályozás szerint a tanácsi szervek kártalanítás nélkül állami tulajdonba veszik a jogellenesen külföldön tartózkodó személy tulajdonában álló telket, lakást, és üdülőt, ha a bíróság nem rendelte el annak elkobzását. Ilyen szabály egyébként a termőföldre nincs. Ezek a rendelkezések valójában sokszor nem a jogellenesen külföldön tartózkodót, hanem annak itthon maradt hozzátartozóját sújtják. Ha például a házastársak egyike vált jogellenesen külföldön tartózkodóvá, a társasház-öröklakás, családi ház, stb. reá eső tulajdoni hányada állami tulajdonba kerül, s azt a hozzátartozóknak az államtól újra meg kell vásárolniuk. A törvényjavaslat ezért úgy rendelkezik, hogy a jogellenesen külföldön tartózkodó személy ingatlantulajdona belföldi hozzátartozójára száll át, ha ezt a hozzátartozó kéri. A kérelem előterjesztésére azok jogosultak, akik a törvényes öröklés szabályai szerint a tulajdonos halála esetén örökölnék az ingatlan tulajdonjogát. A jogosult a kérelmet a közjegyző előtti eljárás során terjesztheti elő, ha pedig ilyen eljárás nem indokolt, a jogellenesen külföldön tartózkodás kezdetétől számított egy éven belül kérheti a közjegyzőtől az eljárás megindítását. Ha kérelmet határidőben nem terjesztettek elő, a földhivatal kártalanítás nélkül állami tulajdonba veszi az ingatlant. Az ismertetett szabályok a javaslat értelmében nem vonatkoznak azokra az esetekre, - és ez teljesen természetes - amikor a bíróság az ingatlan elkobzását rendelte el. Ezzel kapcsolatban megjegyzem, hogy ingatlan bírósági ítélettel való elkobzására csak kivételesen kerül sor. Az új szabályozást a törvény hatályba lépése 1987. szeptember 1. napja - előtt jogellenesen külföldön tartózkodóvá vált személyek ingatlanára is alkalmazni kell, ha az ingatlan állami tulajdonba vételét jogerősen még nem rendelték el. Mivel ilyenkor min« dig a belföldi jogosultak kérelmére indul az eljárás — a közjegyző tehát hivatalból nem keresi meg a hozzátozókat - a kérelem előterjesztésére hosszabb határ-