Országgyűlési napló, 1985. I. kötet • 1985. június 28. - 1987. június 26.

Ülésnapok - 1985-2

55 Az Országgyűlés 2. ülése, 19 különösen a kistelepülések alapellátásának fej­lesztését. Folytatjuk a természeti értékek meg­óvására, a környezeti kultúra kialakítására tett erőfeszítéseket. A szociális gondoskodásban, a településfej­lesztésben fokozódik a tanácsok szerepe. Azt vár­juk, hogy önállóságuk növelése, nagyobb döntési hatáskörük, a helyi szükségletek kielégítési sor­rendjének meghatározásában az eddigieknél jobb feltételeket biztosít e feladatok megoldásához, Itt kívánok szólni arról, hogy a kormány nagyra becsüli és ezúton köszöni a társadalom tagjainak, a szocialista brigádoknak, a lakókö­zösségeknek, az egyéneknek azt az önzetlen munkát, amivél hozzájárulnak a rászorulók gondjainak enyhítéséhez, a közösségi igények ki­elégítéséhez, nemzeti vagyonunk gyarapításához. Bízunk benne, hogy ezekre az értékes erőforrá­sokra a jövőben is számíthatunk. Tisztelt Országgyűlés! A tudomány egyre növekvő fontossága arra ösztönöz bennünket, hogy a kormány és a tudomány műhelyeinek már eddig is gyümölcsöző együttműködését még szorosabbá tegyük. Jó érzéssel szólhatok arról, hogy ez a törekvésünk találkozik a Magyar Tu­dományos Akadémia és intézményei, a kutató­műhelyek, a tudomány jeles személyiségei egyet­értésével, s hogy a kormányzati feladatok meg­oldásában mindig számíthatunk alkotó közre­működésükre. Ami a jövőt illeti, a tudomány fej­lődéséhez fűződő egyetemes társadalmi érdek ­bői kiindulva, biztosítani fogjuk, hogy a kuta­tásra és a fejlesztésre fordított eszközök a nem­zeti jövedelemnél gyorsabban növekedjenek. Ezzel együtt, — figyelembe véve a kutató­munka sajátos természetét — folytatjuk olyan érdekeltségi, finanszírozási módszerek bevezeté­sét és hatókörük bővítését, amelyek ösztönözve és támogatva az alkotó emberi tehetség és cse­lekvés minél szabadabb és teljesebb kibontako­zását, mindenekelőtt a társadalom számára leg­sürgetőbb, a fejlődés fő irányaihoz illeszkedő tu­dományos munkát és az ennek során születő eredményeket honorálják. A közelmúltban a kormány részéről is meg­erősítést kaptak a hosszú távra szóló kutatási irányzatok, s előrehaladott fázisba jutott a kö­zéptávú kutatási terv kidolgozása. A tudomány művelői és a kormány egyetértenek abban, hogy az előretekintő tervezés és a célt legjobban szol­gáló érdekeltségi rendszer alkalmazásával és to­vábbfejlesztésével kielégítő feltételeket biztosít­hatunk az eredményes kutatómunka számára. Természetesen arra is szükség van; hogy a szel­lemi és anyagi erőket helyes arányban osszuk el az alapkutatások, az alkalmazott, valamint a természet- és társadalomtudományi kutatások között, ezzel együtt kellő figyelmet fordítsunk a nemzetközi együttműködésről nyerhető ismere­tek hasznosítására is. Ami pedig a gyakorlattal való kapcsolatot il­leti, a tudomány joggal elvárja, a kormány pe­dig elő kívánja segíteni, hogy javuljon az intéz­mények és a vállalatok fogadókészsége, váljék céltudatosabbá a kutatási eredmények hasznosí­tása. Mai, gyorsan változó világunkban aligha kell külön hangsúlyozni ennek a jelentőségét. . október 10-én, csütörtökön 56 Kedves Elvtársak! Társadalmi fejlődésünk szempontjából nagy jelentősége van az oktatás fejlesztésének. E meg­gondolásból dolgoztuk ki és fogadtuk el az el­múlt esztendőben a közoktatás és a- felsőoktatás fejlesztési programját, ezért alkotta meg az Or­szággyűlés az oktatási törvényt. Ügy ítéljük meg, hogy az elfogadott programok alkalmas keretet biztosítanak az oktatás minőségi, tartalmi meg­újítására. A kormány kötelességének tartja, hogy a népgazdaság lehetőségeinek arányában gondoskodjon az oktatás eredményes folytatásá­hoz szükséges személyi, intézményi és anyagi fel­tételekről. Külön is figyelmet fordítunk az általános iskolára és a nagy létszámú korosztályok oktatá­si feltételeinek, elfogadható biztosítására. A kö­vetkező öt esztendőben újabb, mintegy három­ezer általános és mintegy kétezer középiskolai tanterem felépítését tervezzük. Intézkedéseket teszünk a pedagógusképző intézmények fejlesz­tésének meggyorsítására, és ezzel együtt a peda­gógushiány csökkentésére. Mindebben számítunk a tanácsok öntevékeny kezdeményezésére is. A felsőoktatásban a jóváhagyott programra alapozott tartalmi korszerűsítést tartjuk a fő feladatnak. Nagyobb támogatást szándékozunk adni az egyetemi kutatásnak, szorgalmazzuk és segítjük az egyetemek, a tudományos intézetek és a gyakorlat műhelyei közötti kapcsolat szer­vezettebbé válását. Az irányítás eszközeivel is segíteni kívánjuk az öntevékenység kibontakoz­tatásának lehetőségét. A felsőoktatás anyagi, technikai feltételeinek javításával egyidejűleg folytatjuk az egyetemi rekonstrukciókat, a kol­légiumi férőhelyek számának növelését. - Meggyőződésünk szerint egész társadalmunk érdekét szolgáljuk, amikor mint fontos feladatot tartjuk számon az esélyegyenlőség jobb érvény­re jutásának, a tehetségek kibontakozásának elősegítését. Bármennyire is nagy felelőssége van az iskolának, önmagában nem képes megol­dani ezt a feladatot. Abban, hogy a felnövekvő nemzedékek magukévá tegyék mindazt, ami az életre való felkészüléshez szükséges, pótolhatat­lan szerepe van a családnak, azoknak a kisebb és nagyobb közösségeknek, amelyekben a fiata­lok élnek. A törvényelőkészítés szakaszában, széles kö­rű, helyenként és időnként szenvedélyes vita folyt többek között az intézményi demokráciáról, a pedagógusok és a tanulók viszonyáról, a diá­kok jogairól. Mindez természetesen fontos; a demokráciának az iskolai életben is megvan a maga szerepe és jelentősége. Amikor azonban a demokrácia gyakorlásának módszereiről van szó, figyelembe kell venni, hogy az iskola alap­vető funkciója a tanítás, a diák legfőbb köteles­sége pedig a tanulás. A kulcsszerep a pedagó­gusé. Véleményünk szerint csak ebből az alapál­lásból kiindulva lehet helyesen formálni az is­kolák belső életét, meghatározni a pedagógusok és a diákok egymáshoz való viszonyát, csak így válik lehetővé, hogy teret kapjon a kísérletező, iskolateremtő pedagógus-egyéniségek kibonta­kozása.

Next

/
Oldalképek
Tartalom