Országgyűlési napló, 1985. I. kötet • 1985. június 28. - 1987. június 26.

Ülésnapok - 1985-2

57 Az Országgyűlés 2. ülése, 1985. október 10-én, csütörtökön 58 Kedves Elvtársak! A kormány továbbra is tiszteletben tartja az alkotás és kísérletezés szabadságát, elismeri a sokféleséget és annak gazdagító hatását, de előtérbe helyezi az elkötelezett, magas színvonalú alkotások támogatását. Azokét, amelyek az általános emberi humánumon, a szocialista eszmeiségen, a hazafiságon és az internacionalizmuson alapuló magatartás szilárdítását, a magyar és az egyetemes művészet igazi értékeinek közvetítését, az igényes szórakozást szolgálják. Ezután is fel fogunk lépni az ízlésrombolás, az értéktelenség, az erkölcsi silányság, az eszméinktől idegen áramlatok ellen. Szeretném hangsúlyozottan leszögezni a kormánynak azt a véleményét, hogy a kultúrában az alapvető gazdasági, szervezeti, személyi feltételek biztosítása az állam feladata. A kultúrát nem kívánjuk jövedelmező üzletággá tenni. Ám ezzel nem ellentétes az az igényünk, hogy a kulturális intézmények ésszerűbben gazdálkodjanak eszközeikkel, és hogy az alkotók törődjenek műveik fogadtatásával. Külön is szólni kívánok arról a kiemelten fontos szerepről, amelyet a tömegtájékoztatás és a művészeti, az irodalmi alkotások játszanak a közösségért érzett felelősség felkeltésében, az előrehaladást fékező fonákságok leleplezésében, az eszmei, szakmai és nyelvi igényesség fejlesztésében, a művelődési igények kielégítésében. A kormány becsüli és nagyra értékeli az e téren felmutatható eredményeket és azt kéri a sajtó, a televízió, a rádió, a művészetek, a kultúra munkásaitól: tegyenek még többet a szocialista hazafiság, az internacionalizmus szellemének ápolása, a munkára, a dolgozó ember tiszteletére való nevelés, az új kérdések iránti fogékonyság fejlesztése, az elkerülhetetlen konfliktusok megértése és feloldásuk elősegítése érdekében. A tömegtájékoztatás dolgozóinak fontos szerepe és nagy felelőssége van abban, hogy népünk a valóságnak megfelelő képet kapjon az ország helyzetéről. Az eredmények megszépítését, a hibák elhallgatását már régóta senki sem kívánja, azt azonban joggal várja nemcsak a kormány, hanem a közvélemény is, hogy a tömegtájékoztatás megfelelően tükrözze a dolgozó, alkotó emberek erőfeszítéseit és ennek eredményeit, kapjanak nagyobb hangsúlyt a valóságban is meglevő kiemelkedő teljesítmények és az előremutató kezdeményezések. Tisztelt Országgyűlés! Mint arról már szóltam, az elmúlt években számos intézkedést tettünk a kormányzati és az igazgatási munka javítására. Az eredménnyel azonban nem vagyunk elégedettek. Ezért fontos feladatunknak tartjuk a kormányzati munka hatásfokának további javítását; azt, hogy az államigazgatás központi, területi és helyi szerveinek döntési rendszere, munkamegosztása és eljárási rendje tartson lépést a követelményekkel. Az államigazgatás központi szerveinek és a tanácsoknak változatlanul a gazdasági folyamatok szervezése, a lakosság kommunális, egészségügyi, kulturális és szociális ellátása, az állami intézmények működési feltételeinek biztosítása, valamint a terület- és településfejlesztés a legfontosabb feladata. E tennivalónkban számos új elem van, s ezek megoldása nem csupán a működés javítását, a szervezeti-viszonyok tökéletesítését, hanem a szemléleti mód megváltoztatását is igénylik. Sok tekintetben új helyzettel kell szembenéznünk az államigazgatás olyan hagyományos területein is, mint a hatósági ellenőrzés központi irányítása és a tanácsok útján való megvalósítása. Az állami feladatok sikeres megoldásához nélkülözhetetlen az állampolgárok cselekvő részvétele, a társadalmi ellenőrzés lehetőségének biztosítása. A jogi és a szervezeti feltételeket ehhez nagyrészt megteremtettük. A járások megszüntetése, a megyei és a helyi tanácsok közvetlen kapcsolata, a városok és a városkörnyéki községek együttműködése, a községi elöljáróságok megalakítása a lakosság számára is jobb lehetőségeket biztosítanak a közügyekbe való beleszólásba. Most az a feladat, hogy a megkezdett úton haladva minél tartalmasabbá tegyük a tanácsi testületek és a közéleti fórumok munkáját. A kormányzati irányítás egyik alapvető eszköze továbbra is a jogalkotás marad. Ezért megkezdtük a következő időszakra szóló jogalkotási program kidolgozását, és elhatároztuk, hogy korszerűsíteni fogjuk a jogszabályokra és a jogszabály-előkészítésre vonatkozó rendelkezéseket. Tovább kívánjuk folytatni az ügyintézés egyszerűsítését, a sok bosszúságot okozó, időt rabló, esetenként felesleges többletköltséget okozó túlszabályozás visszaszorítását, a jogrendszer egységének erősítését szolgáló intézkedések kidolgozását. Továbbra is fontos célunk, hogy az államigazgatás létszáma lehetőleg kisebb legyen, de a hivatalokban, az intézményekben jobban kvalifikált, politikailag elkötelezett, szilárd erkölcsi alapon álló munkatársak dolgozzanak. A kormány az irányítása alá tartozó valamennyi intézmény kötelességévé teszi a közéleti tisztaságát sértő magatartás, a szocializmustól idegen jelenségek elleni határozott fellépést, a jogrend, a közbiztonság erősítését. Hatékonyabbá tesszük az állami ellenőrzést, az igazságszolgáltatást, s ha a szükség úgy kívánja, a törvényes szankciók alkalmazását. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselő Elvtársak! A Magyar Népköztársaság külpolitikájának változatlanul legfontosabb, célja, hogy a lehető legkedvezőbb külső feltételeket biztosítsa a szocialista építőmunka számára. Á legsajátosabb nemzeti érdekünkből fakadó kötelességünknek tartjuk a testvéri barátság és az élet minden területébe kiterjedő kapcsolatok fejlesztését a Szovjetunióval, úgy és abban a szellemben, ahogy erről a közelmúltban Kádár János elvtárs és Mihail Gorbacsov elvtárs folytatnak megbeszélést. Továbbra is azon munkálkodnak, hogy erősítsük kapcsolatainkat a szocialista országokkal, hozzájárulva ezzel közösségünk összefogottságának, nemzetközi befolyásának növeléséhez. A Varsói Szerződés tagállamaként híven teljesítjük vállalt kötelezettségeinket, következetesen képviseljük a szervezet közös, békeszerető politikáját. Minden tőlünk telhetőt megteszünk a