Országgyűlési napló, 1985. I. kötet • 1985. június 28. - 1987. június 26.
Ülésnapok - 1985-5
375 Az Országgyűlés 5. ülése, 1985. december 21-én, szombaton 376 lönösebben nem kell megindokolni, hogy miért éppen ez a négy térség kiemelt, mert ezek mind a belföldi turizmus, mind a nemzetközi turizmus szempontjából ténylegesen kiemeltek. A jelentőségük miatt. Hozzátehetem : ezzel a kiemeléssel az jár együtt, hogy adott évben vagy öt évre a költségvetés egy bizonyos támogatást nyújt az idegenforgalmi fejlesztésekhez és az ezeken a területeken működő idegenforgalmi intézőbizottságok ezt a pénzt arra használják föl, hogy helyi erőforrásokat is bekapcsoljanak és társultan, lakossági erőforrásokkal is számolva többszörösét is fordítsák erre a célra. Ez az egyik megjegyzésem. A másik: a VII. ötéves tervet éppen most hagyta jóvá az országgyűlés, itt tájékoztathatom a Tisztelt Házat, hogy ebben a ráckevei üdülőkörzet, mint kiemelt üdülőkörzet nem szerepel. Az viszont szerepel, mint cél, általam is helyeselten, hogy az elkövetkező években a pénzeinket, a központi pénzeinket, az idegenforgalmi alapot és a •minisztérium rendelkezésére álló úgynevezett állami támogatást elsősorban az úgynevezett négy kiemelt üdülőkörzet fejlesztésére fordítsuk, ezen belül is elsőnek a Balaton fejlesztésére, beleértve a vízminőséget és a környezetet. Ezeket szerettem volna előrebocsátani konkrétan a kérdésre. Igaza van abban a képviselő elvtársnalk, hogy a VI. ötéves tervben a Dunakanyar fogadási feltételei lényegesen jobban fejlődtek, mint a ráckevei. Azt teszem hozzá, ez helyes is, •mert a Dunakanyar az kiemelt üdülőtérség, ha nem így történt volna, az lett volna a hiba. Ez az egyik. Másik: hogy ugyanakkor a VI. ötéves tervben nem kevés központi támogatást kapott a ráckevei térség is. Azért mondok ehhez néhány adatot: ikapott 30 millió forintot idegenforgalmi alapból és én dicsérhetem az intézőbizottságot ezen a területen, hogy ezzel a 30 millió forinttal 100 millió forintnak megfelelő fejlesztést realizált a ráckevei térségben. Enneik a felhasználásával lépett be a ráckevei szálloda, a ráckevei termálfürdő, került rekonstruálásra „Sávolyai" kastély } ami egy kulturális érték és a sport és szórakoztató bázisok is fejlődtek. Most ezzel nem mondhatom azt, hogy megtettünk mindent, amit ez a terület, Ráckeve megérdemel. Mert abban én igazat adok a képviselő elvtársnak, hogy ez ia terület a budapestiek számára is körülbelül 200 ezer embernek jelent kikapcsolódást. A helyi lakosság alapellátása is rendkívül fontos, hogy itt azért többet kell nyújtanunk az elkövetkezendő években, mint amire eddig futotta. Ezek előrebocsátásával a válaszom két dologra vonatkozik. Egyik, hogy mi 1986-tól kezdődően a minisztérium rendelkezésére álló idegenforgalmi állapból és az úgynevezett állami támogatási keretünkből az eddiginél nagyobb központi támogatást tudunk a térségnek nyújtani, belföldi és nemzetközi idegenforgalmi fejlesztéseikhez. Az idegenforgalmi intézőbizottsággal az első félévben ezt a támogatást" konkrétan, számszerűen is egyeztetni fogjuk. Kérem viszont, hogy az intézőbizottság legyen még aktívabb abban, hogy az a valamivel több központi pénzhez még több helyi vállalati, szövetkezeti és lakossági erőforrás társuljon. Ez az egyik válaszom. A másik, hogy a kormány 1986. júniusában fogja tárgyalni az idegenforgalom hosszú távú területi és településfejlesztési tervét, amit nekem kell benyújtanom Somogyi elvtárssal a kormány elé. Ebben kell majd olyan kérdésekre is visszatérnünk, hogy akarunk-e és mikor, milyen feltételek esetén a meglevő négy kiemelt intézőbizottság mellé fölvenni egy ötödiket, vagy hatodikat. Én ezt ma még nem tudom felelősen megígérni, de a kérdésre ennek kapcsán térünk majd vissza. Kérem a képviselő elvtársat és a Tisztelt Házat, hogy a válaszomat fogadja el. ELNÖK: Kérdem dr. Vona Ferenc képviselőtársunkat, elfogadja-e a választ. DR. VONA FERENC: Köszönöm szépen, ebben a megfogalmazásban teljes megelégedéssel elfogadom a választ. ELNÖK: Az Országgyűlést kérdem, hogy elfogadja-e, egyetért-e a miniszter válaszával? Aki igen, az kézfelemeléssel szavazzon. Ki nem ért vele egyet? Tartózkodott valaki a szavazástól? Akkor megállapítom, hogy a második interpellációra adott választ egyhangúlag elfogadtuk. Tisztelt Országgyűlés! A tegnap délelőtt megkezdődött munkánk során először jóváhagytuk az Elnöki Tanács jelentését, utána kiegészítettük az Alkotmányt és a választójogi törvényt, törvényerőre emeltük a VII. ötéves tervet, elfogadtuk a 86. évi költségvetést és a tanácsok középtávú pénzügyi tervét. Az anyagok tárgyalása során 49-en fejtették ki a véleményüket, előterjesztőként, hozzászólóként, kérdezőként és válaszadóként. Ez rendkívül magas fokú érdeklődést mutat és feltételezhetően azt is jelzi, hogy az érdeklődők és környezetük, választópolgáraink a terv végrehajtásában ugyanilyen energiával fognak részt venni. A miniszterelnökhelyettesi expozéban is és a törvényjavaslati előadásban is szerepel az, hogy a körülmények változása esetén illetékesek keresni fogják a terv kiegészítésének, bővítésének módját. A körülmények változása esetén, így szólt a mondat, de a körülmények nemcsak változnak, hanem változtathatóak is. Én arra hívom fel a figyelmet, hogy szervezettséggel, nagyobb gonddal és figyelemmel azokat a körülményéket, amelyek befolyásolják az életünket, mi magunk is meg tudjuk változtatni. De ehhez megint fegyelemre, öntudatra van szükség. Elhangzott a hozzászólásokban többször az önállóság kérdése is. Egy hasonlat is elhangzott a foltozott nadrágról, azzal, hogy a leküldött folt esetében most már joguk van eldönteni, hogy hová tegyék a foltot. Én nem a folt sorsát nézem, hanem azt a változást, amely bizalmat tükröz és amelyik úgy szól, hogy egyre inkább ráébrednek az irányító szervek, hogy vannak kérdések, amelyekben lent, az úgynevezett ,.lent"-nél, a megyéknél lehet megtalálni a leg-